Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-11 / 204. szám
Kedd, 1928 szeptember 11 SZEGED: SzerkeazlOlég : Somogyi ncca 2C.Lem Telefon: 13-33.^Klodóhlvolol, kOIctOnkOnyvtAr é* Jegylrodo : Aradi €>€>0 ucca ». Telefon: 300. ^ Nyomda: L»w __ - . . . . upöi ncca i9. Telefon > (6-34. «»«»•<» IV. évfolyam ¿04. szam •••••BBBBaBBBBHmMBBBMMMBaMBBmM^ MAKO: Szerke»ztft*«g «a kiadóhivatal: Urt ucca O. Telefon: 131. IzAm.« » « » «» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzeiketzlOtég e» kiadóhivatal s AndróMy ucca 26. Telefon: -49- tzóm. « •» « >» « » «» « » ElOOceMtl Ara havonta 3-20 vidéken es a MvArotban 3-ÖO. kUlimdtia 6-40 peng«. Egyes ízóm 16, vaiOr- es Ünnepnap 24 fillér. Gömbösnek Igaza van Gömbös Gyulának néhányadmagával való belépése az egységes pártba nem országos ügy, hanem magánügy. Magánügye Gömbös Gyulának és az egységes pártnak. Hogy tagja-e a fajvédők hadseregteíen vezére az abszolút többség pártjának, vagy nem, az az országnak egészen közömbös. A mostani belépéskor az egységes párt is, Gömbös Gyula is szükségesnek tartották kommünikében bejelenteni az egybekelést a nyilvánosságnak. A nyilvánosság köteles az udvariasságot udvariassággal viszonozni. Minden jót kívánunk az uj párnak, amely évek óta tartó, ország-világ előtt ismert s az érdekeltek állal se nagyon tagadott szerelmi viszonyát most ünnepélyesen bejelentett házassággal törvényesítette. Magában véve az se tarthatna számot különösebb érdeklődésre, hogy az úgynevezett fajvédő vezér mint a honvédelem államtitkárja bekerül a kormányba. Az indokolás firtatásának nem sok értelme volna, mert se Bethlen Istvántól, se Gömbös Gyulától nem igen lehet választ várni arra a kérdésre, hogy melyiküknek volt szüksége a másikra. A legitimisták eleget kérdezték már, de csak maguk voltak kénytelenek felelni a saját kérdésükre. A feleletüknek az a lényege, hogy a Gömbös Gyula honvédelmi államtitkárságára — az eljövetidőnek van szüksége. A magunk részéről nem hiszünk ebben a romantikus feltevésben. Gömbös Gyulának ugyan elég szép romantika van a háta mögött 1919 óta, de Bethlen István igen száraz értelmű államférfi s nem valószinü, hogy Gömbös Gyulával akarná kikiáltatni a télen a Duna jegén a fenséges ur királyságát. Van ennél hihetőbb feltevés is. Bethlen Istvánt régi szívélyes viszony fűzi Gömbös Gyulához, aki a maga módján már őelőtte kísérletezett Magyarország pacifikálásával. Aztán a barátságon kívül hálát is érezhet a miniszterelnök az úgynevezett faj védelem vezére iránt, aki mint vezérkari főnök intézte az ő választásait. S ha éppen Gömbös Gyulában fedezte fel azokat az államférfiúi képességeket, amikre az országnak mostani bajaiban legnagyobb szüksége van, egyenesen kötelessége volt neki helyet és hatalmat adni az ország tanácsában. I;bhen igazán nincs semmi, legfeljebb az a feltűnő, hogy csak államtitkárt csinált belőle. Hogy kik mondják ugy'? Nem azokra a Westruktiv hangokra gondolunk, amelyek olykor kamarillát szoktak emlegetni a sajtóban és parlamentben. Ilyen réveteg beszédekre semmi szükség akkor, mikor Gömbös Gyula maga beszél. Hivatalosan közzétett nyilatkozatában maga bevallja, hogy a fajvédő pártra azért nincs többé szükség, mert a fajvédő politika kormánypolitikává lett s nagyrészlien. már meg is valósult. Ez nyílt és férfias beszéd s minden bizonnyal nyilván nem is alaptalan. Igaz, föl lehetne tenni azt is, hogy ez csak aféle nyilatkozat, amit pártvezérek akkor szoktak tenni, mikor polfárdulást csinálnak és multjuk megtagadását szépítgetik pártjuk előtt. De hát melyik az a | párt, amelyik előtt Gömbös Gyúlásiak Mosakodnia kellene? A fajvédő vezér tábora kéthárom emberből áll a parlamentben, igaz, hogy ezek közt olyan nagynevű politikus is van, mint Héjjas Iván, — és pár ezer emberből áll az országban. Mert ha roppant tömegekből állna, akkor nem két-három ember képviselné jaz ország házában, tekintve azt, hogy, a választások most is olyan tiszták voltak, mintha Gömbös Gyula vezette volna őket. Amikor tehát Gömbös Gyula bejelenti az országnak, hogy azért lép be nyugodt lelkiismerettel az egységes pártba, mert a kormány eddig is a fajvédők politikai elgondolásait realizálta, akkor ő nem a nem létező pártját akarja megnyugtatni, hanem az ország előtt akarja igazolni, hogy neki joga van beülni a kormányba, amely eddig is az ő politikájának utmutatásai szerint vezette az országot. íme, a kiváló politikus hatalomrajutásának máris meg van az első eredménye: közös nevezőre hozta magát, a kormányt és az országot abban a meggyőződésben, hogy minden szemfényvesztés ellenére ma a faj védelem uralkodik Magyarországon Most már csak az van hátra, hogy az összes nemzeti erők e jegyben való egységesítésének szükségességét a fajvédő államtitkár vezércikkekben is kifejtse a pesti destruktív lapokban. Gömbös Kinevezése miatt báró Kray István Kilépett asz egységes pártból „A szabaákirályválasxtók vesére lelt államtitkár** Budapest, szeptember 10. A Budapesti firt sttö jelenti: Báró Kray István országgyűlési képviselő ma levelet intézett gróf Bethlen István miniszterelnökhöz és Almássy Lászlóhoz, az egységes párt ügyvezető elnökéhez jelentve, hogy Gömbös Gyulának államtitkárrá kineveztetése miatt a keresztény kisgazda földmives és polgári párt kötelékéből kilép Ugyanilyen nyilt levelet intézett választóihoz is, a zalaegerszegi kerület községeihez, melyben a következőket mondja: »Bethlen István gróf és kormánya hazánk újraépítése körül nézetem szerint nagy érdemeket szerzett. helyreállította a forradalmak által feldúlt jogrendet, újból megteremtette az országban a társadalmi békét rendbehozta a lerongyolt közintézményeket. biztosította az államháztartás egyensúlyát és pénzünk állandó értékét s midamellett nagyszabású kulturális és szociális tevékenységet fejtett ki. De külpolitikai téren is jelentős sikereket ért el. Közjogi téren pedig az úgynevezett királykérdés kikapcsolásával olyan helyzetet teremtett, amely az adott viszonyok mellett leginkább volt alkalmas arTa. hogy e téren is relatív nyugalmat biztosítson az országnak és kiküszöbölje a különböző felfogások közt fennálló ellentétek által előidézett politikai harcokat Eme kézzelfogható eredmények hatása alatt legjobb meggyőződésemet követve, csatlakoztam én is az egységes párthoz és azóta szívvel-lélekkel hiven támogattam Bethlen István gróf kormányát és politikáját. Mindazonáltal a választások alkalmával elmondott képviselői programbeszédemben nyiltan kifejtettem közjogi felfogásomat, mely szerint az alkotmányos Jogfolytonosság alapján állok. A kormányzó ur őfőméltósága a kormány előterjesztésére Gömbös Gyula országgyűlési képviselőt a honvédelmi tárca politikai államtitkárává nevezte ki s erael a kinevezéssel, a szabadkirályválasztó irányzat vezére, akinek boldogult IV. Károly királyunk utolsó visszatérése alkalmával tanúsított magatartása a jogfolytonosság hiveit mélyen elkeserítette, igen fontos közjogi és egyben hatalmi álláshoz is jutott. Ezek után lelkiismeretemmel nem tarthatom öszszeegyeztetfietönefe a.t, hogy továbbra is az egységes párt tagja maradjak, bár kijelentem, hogy az ország talpraállitása érdekében kifejtendő tevékenységében Bethlen István gróf kormányát mint eddig, ugy ezentúl is hiven támogatni fogom.« Borzalmas vasúti katasztrófa A Prága—budapesti gyorsvonat belerohant egy terepvonatba - A mozdonyok egymásba fúródtak, a kocsik magasba emelkedtek Tizenhét halott, negyven sebesült jesen egymásba fúródott az első és második sze' mély kocsi, úgyhogy az első kocsiból csak fa- és vasdarabok szörnyű romhalmaza maradt, (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Prágából jelentik: A Lundenbnrg közelében fekvő Saitz állomáson ma délután félfc? t ikor borzalmas vasúti szerencsétlenség történt, amelynek az eddigi jelentések szerint 17 halottja és rengeteg sebesültje vafi. A katasztrófa a prága—lundenburg—budapesti gyorsvonatot érte. amely egy óra harmincegy perckor robogott keresztül az állomáson és hibás váltóállítás következtében téves vágányra futva 55 kitómétcrcs gyorsasággal belerohant az állomáson veszteglő teher vonatba. Az összeütközés hatása borzalmas volt. A kit mozdony teljesen egymásba furódotl, a két szerkocsi három-néftr méfer «umc* torlódott Jeltie teljesen összetört a második személykocsi is. Súlyosan megsérült és felborult a harmadik személykocsi, mig a gyorsvonat többi kocsijának valamennyi ablaka betörött és az utolsó kocsik a sínekből is kiugrottak. Az utasok többnyire osztrákok és magyarok voltak, akik megtöltötték az összes kocsikat. Az összeütközést dermesztő pánik kö> t e és hosszú peroek teltek el, amig a vonat épen maradt utasai és az állomás személyzete a mentést megkezdették. A szétrombolt kocsik rettenetes képet mutattak, a gerendák és deszkák törmelékei közül kétségbe-