Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-08 / 203. szám

1328 szeptember 8. D£LM4r,V*RORSZÁC, 9 fiz elegancia nem jelent pazarlást, csak helyesen kell megválasztani a beszerzés idejét és helyét! A közönség általában, dc a hölgyek külö­íiösen szeretnek szépen öltözködni. Az ele­gáns öltözködés főkelléke, különösen ősszel és télen a szőrme és a bunda. Rosmann Dávid Kárász-ucoai szörmeáruháza és raktára való­ságos tárháza a szebbnél-szebb szőrméknek és egész garmadák állanak, nutria, perzsa. seal, silskin és mindenféle elképzelhető kábá­tokból a legújabb párisi divat szerinti kivi­telben. Kabátokra való prémekből és anya­gokból a legpompásabb bundák és préme­zcsek készülnek a kitűnő hirü műhelyben. Úgyszintén városi bundák bélelése és gallé­rozása. * MM IMMAAMAMMAMAMMAAAAMAAMWMAMMMMMMMMMAMMfM WMMMMÍMMAMMMMMMMMAM X 30 jazig, 139 gepida, 238 korai magyar sirt téri fel nyolcvan nap alatt Móra Ferenc Csodálatos lelelek 426 sírban CA Délmagyarország munkatársától) Másfélezeréves ősök birodalmában jár-kel hónapok óta Móra Ferenc, az országos nevű iró, a szegedi tnuzeum igazgatója. Kiszoniborban ásat három hó­nap óta és ezalatt a nagyon rövid idő rég letűnt világok ékes nyomait hozta felszinre. Közel félezer sirt ásatott fel Móra Ferenc, aki szeré­nyen csak annyit mond, hogy »csak megmenteni akarta« a sok csodálatos leletet, amelyeket nap­nap után gyűjtött össze a feltárt sirokból. A muzeum irodája tele van az értékes régiségek­kel, amelyek sok kérdésre adnak majd magyará­zatot a historikusoknak és az archeológusoknak, mert »cz az ö dolguk« — mondja Móra Ferenc. .Aligha leszünk indiszkrétek azonban, ha leírjuk, hogy a legjobb históriai munkát, a legbecsesebb archeológiai feljegyzéseket ő maga fogja monog­ráfiába szedni. Alig kétséges, hogy ez a munka uj firányt szab majd a történetírásnak, hiszen ha sza. bad itt ezzel a szóval élni. egyenesen szenzációsak Móra Ferenc kis« zombori leletei. Hosszú meséje volna annak, hogyan jutott oda Móra Ferenc és mi adta meg az impulzust, hogy éppen a Maros és az Aranka árterületén kezdjen ásatni. Messze kilóméterekre húzódó földgerinc fekszik Kiszombor mellett, jobbról-balról vizek és ezen a gerincen koronázta olyan siker Móra kuta­tásait, ami magyar régésznek nem igen jutott. 1200 négyszögölnyi az a terület, amelyen eddig 426 sirt tárt fel Móra Ferenc. Bronzkori falu felelt csodálatos véletlen folytán három népfaj temetkezett itt: a gepidák, a jazigok és a honfoglalás utáni magyarok. Harminc jazig sir került napfényre, azé a népé, amelynek nemzetségével még ma sincsen tisztá­ban a történelem. Afféle lovas nomád nép volt, akik Krisztus születése körüli időkben szállta meg az Alföldet. Százharminckilenc gepida sirt talált Móra Ferenc. A gepidák germán nép volt, a gót v<*ndálcsoporthoz tartozott. Ott laktak va­lahol az Alduna mentén még a hunok előtt. Atti­lával vívtak szörnyű és véres harcokat, amig a hun király meg nem hódította őket. Attila halála j után felszabadultak, elfoglalták Erdélyt, 200 évig voltak urai és onnan szivárogtak le a Maros mentén a Tiszáig. Annak dacára, hogy a gepidá­kat később az avarok és longobárdok összetörték és csaknem teljesen megsemmisítették, egyes ge­pida-szigetek a Tiszántúl egészen a magyar hon­foglalásig fentarlollák magukat, amit igazol az a körülmény — és a történelem szempontjából ez a legfontosabb —, liogy Móra talált gepida-sirok t korai Árpádkorabeli magyar sírokkal vegyesen. Az eddig feltárt gepida-sírokban nem találtak ér­meket és most ezek a k iszom bori gepida-sirok az elsők, amelyekben érmeket tnláliak, többek közölt I. Anas:ti'ius császár aranyérmét, aki Krisztus után 500. körül uralkodott. Aminthogy ez az eddig feltárt legnagyobb ge­pida temető, legnagyobb a feltárt korai magyar iem< t > is. 2:18 sirt ásott ki Móra Ferenc, a legtöbbjében I. Endre és Szent László érmeivel. A jazigok nem nagy gonddal és nem túlságosan mélyen temetkeztek. Csontvázaik örlöttkávészerüen vannak szétinálva. Annál körültekintőbbek voltak a gepidák. Még egy kis gyermeknek is 2 méter mély, 2 méter széles és 3 méter hosszú sirt ástak" A magyar sirok szintén felületesek. Negyven centi­méternyire is találtak sírokat, de egy méternél mélyebbre nem mentek le. Móra Ferenc vagy 300 koponyát kaid most egyszerre az ant­ropológiai intézetnek, amely ilyen bő kollekciót fennállása óta egyszerre még sohasem kapott. A koponyák közölt van egy torzított is, régi barbárszokás bizonyitékaképen, mert sokszor megtörtént, hogy a kis gepida atya­fiak koponyáját még csecsemőkorukban zsinde­lyekkel hátrafelé nyomták, Isten tudja miért. A ritka leleteket még fokozottabban értékesebbé teszi a sok eddig teljesen ismeretlen tipus. Mind a három feltárt temetőt érdekesen jellem­zik a leletek. A jazig sírokban töméntelen a gyöngy. Volt olyan sir is, amelyikben nem kevesebb, mint 7000 gyöngyöt szedtek össze. Nem a jazigok készí­tették ezeket a gyöngyöket, a rómaiakkal keres­kedtek és ugy hozták be a nyilván Alexandriában és Autiochiában üvegből, borostyánból, calcedon­ból, vagy carneolból (utóbbi kettő féldrágakő) ké szült gyöngyöket. Üvegpoharak és a római terra sigillitából készült edényfélék a kor kézműipará­nak fejlett bizonyságai. Amint a jazig-sirokat a gyöngy- jellemezte, ugy a gepida-sirok jellegzetes vonása a fésü. A szegedi muzeum 40 éves fennállása óta egyetlen ilyen gepldafésüt szerze.t, a most fcítárt sírokból egyszerre 50 került leli színre­A fésűn kivül remekművű fibulák is kerültek elő. A mai »sicherheits tűk« ősei bronzból, ara­nyozva zománccal diszitve némelyike cizellált fi­nomságú, bizonyos, hogy nemcsak a tudományos világ ámulatát vivják majd ki, de a nagyközön­ség is csodálattal fog megállani a gyönyörű leletek előtt. A maga nemében unikum egy fibula, amely tisztára harapófogó alakú. Elipszikus ataku csattok vasból, bronzból, ezüst­ből, kardok, a női sírokban borostyán orsók, közöttük egy olvan, aminőt még eddig nem ta­láltak. A magyar sírok a korai magyar kereszténység idejéből valók. Ezt bizonyítja, hogy a telepesek keresztbe font karokkal feküdtek. Nagyon érdekes, hogy azért a pogány temetkezési szokásokról csak nem tudtak teljesen lesaokni: a lófej ott van eltemetve a kengyellel. Végül az ékszerek egész halmazáról magyarázza Móra eredetüket. Némelyiken rajta az Ázsiából hozott keleti motívum. Betétes üveggyöngyök, átfúrt kauri pénz­csigák, 32 darab aranyozott ezüstpltykék, amelyeket nyakban viseltek, három ametiszt gyöngy a honfoglalás idejéből, nyakperecek hármas ezüstözött bronzfonással,, karperecek; halánték­karikák, amellyel a hajat leszorították. Keresztény vonatkozású két emlék: ogv bizánci stilusu bronz­kereszt sárga kővel, Konstantinus Porfiuegenetus­nak, az első görög császárnak ezüst érme, Krisztus mellképével aranyozott glóriával. Egy kis halott mellén finomművű bronzkoszorut találtak. Talál­tak 14 darab ezüstgyürüt, közöttük három külö­nösen érdekes pecsétgyűrű kiterjesztett szárnyú sasmadárral. — Aki akarja akár turulmadárnak Is nézheti-,. — mondja Móra. Elfárad a szem a tenger látnivalóba! Pedig mi minden fog még kikerülni a sirokból. 80 méter széles ez a temető, de se az eleje, se a vége nincsen még m®g. Az idén már elég volt a munkából, a jövő tavasszal megtalálja Móra a temető elejét és végét is. Legutoljára maradt a legérdekesebb magyarázat. Koporsót nem találtak. Ezek a régi népek nem temetkeztek koporsóba A holttesteket gyékénybe csavarták és ugy földel­ték el. A záróakkord csattanós: a szatymazi szom­szédok még a hetvenes években is temetke t k suttyomban a szatymazi dombok alá. csakugy, mint őseik ezelőtt ezer évvel. És Móra siet. Az ásatásokban nem lesz szünet. A nyugat máris felfigyel a magyarországi leletekre és sürgeti a népvándorlási emlékek feltárását. Amennyire csak lehet, meg kell előzni őket. Sz gedi érdek és magyar érdek. (g.) Ne mulassza el, ha ^ BUDAPESTRE! megy, felkeresni a BOHÉM" MULATŐ-11 ff Vll., RáKócxi ui 36. sx. Világvárosi mllsor. B. 87 Naponta kezdete 10 órakor. Kávéházi italok. Belépődif nincs. 927 I Szombaton a Munkásotthon tánciskolájában Jazz-band. A tánctanfolyamok 15-én kez­dődnek Révész Béla tánctanár vezetésével Beiratkozni a iáncesíéken leheí. 4 SZÓ! Rubin kárpitos ió! Kossuth Lajos sugárul 8. Telefon 14—65. Kedvező fizetési feUélclek. 970 Már kapható az I. huzAsra Osztálysorsjegy PETŐ ERNŐ fftárusitónál Szeged, Széchenyi tér 3. Egész 20-— P, fél 10'— P, negyed 5-— P. 952 A szegediek találkozó helye Budapest legelsőrendü, modern családi szállója az 142 IstvánKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca 8. Mérsékelt árak, figyelmes klsztlgálds. m»dern berendezés, központi fűtés, melegvlzszilgáltatás. lift. Napi teljes pensió 8 pengőtől. \ nyugati pályaudvar közelében. egy capsula Fogfájás ellen a legbiztosabb szer a 1VEOKRATIN isula elegendA, hogy a legmakacsabb I&l&sl azonnal megszüntesse. B6I Minden gyógyszertárban kaphat«. * * ** i Tegyen próbarendelést, vagy eszkö- Malvflav.fiv%Ak tartósságáról zöljön egy vásárlást s meggyőződik a ntJIigei'MPOII Feketesas-u. íe.Kei. 655 Keleti-Qakte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom