Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-06 / 201. szám
SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em Telefon: 13-33.^Kladóhlvaial, kHIcsOnkünyvlAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda: UJw Lipót ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Csütörtök, 1928 szeptember 6 rv. évfolyam 201. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal s I rl ucca G. Telefon: 151. izóm.« m « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 4®. szóm. « >» « » « » « » « » pllőltsetésl Ara havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3-00, KlllfffldOn 6-iO pengő. Egyes szóm lő, vasór- és Ünnepnap 24 fillér Esz magyar tájvédelem Sikerült. Hiánytalan teljességgel, maradéktalan tökéllyel sikerült. Az ember az életnek ebben a tökéletlenre deformált khaoszában, ebben a »kifordult — óh kárhozat! — világ«-ban már csak a művészi élvezet egy nemével nézheti az iparkodásnak, a törekvésnek ezt a tökéletes felolvaÖását a teljesülésben, a szándéknak és célnak, a feladatnak és bevégzésnek ezt a harmóniában zengő, hiánynélküli, makulátlan megegyezését. Hogy ne csigázzuk fel tovább az érdéklőífést s ne feszítsük kínpadra a kíváncsiságot, megmondjuk: a kultuszminiszter ur szándéka, a kultuszminiszter ur törekvése sikerült. Sikerült a numerus clausus-szal elérnie azt, amit akart. A kultuszminiszter ur nyilatkozatából ugyanis megtudjuk, hogy a hallgatók számának korlátozására csak azért volt szüksége, hogy ad absurdum bebizonyítsa, menynyire lehetetlen igényeket támasztanak vele szemben, mennyire lehetetlen követelés a numerus clausus-szal védekezni az értelmi proletáriátus tultengésének veszedelme ellen. Hát ez sikerült a miniszter urnák. Sikerült tid absurdum vinni s ad absurdum bebizonyítani a numerus clausus tarthatatlanságát, »hazánk e törvényének« alkalmatlanságát annak a jelszónak igazolására, amivel legtöbbször cMn'daraüáztak a numerus clausus védelmében az analfabétizmus kultúrfölényének sarlatániai Keményen és határozottan csengenek a kultuszminiszter ur szavai, keményebben és határozottabban, mint ahogy Genfben védelmezte a törvényt s keményebben és határozottabban, mint ahogyan a numerus clausust támadni szokták. A numerus claususnak kevés e'Ienféle sorakoztatott fel annyi argumentumot, annyi ervet, mint amennyivel a kultuszminiszter ür most támadta az értelmi proletái iátus elleni védekezés szükségességének jelrravával a tanulás szabadsága ellen harcolókat »Ad absurdum kellett vinni a helyzetet, — mondotta a kultuszminiszter, — hogy bebizonyítsam követeléseik tarthatatlanságát. Végre is a gazdag ember fiát nem lehet a tanulástól elzárni, mert ha a magyar egyetemekre nem tud beiratkozni, majd elmegy külföldre. A kisbirtokos osztály után azonban majd a középosztályban is tért hódit az egyke, mert azok a középosztályu családok, akiknek gyermekei nem kerülhetnek be az egyetemre s akik eddig azt hitték, hogy hazafias szolgálatot tesznek azzal, ha gyermeket nevelnek az országnak, majd kevesebb gyermeket fognak adni a nemzetnek. Azok a gyermekek tehát, akiket távol akarnak tartani az egyetemektől, majd egyáltalában nem fognak megszületni.« Be kell vallanunk, a kultuszminiszter ur nagyszerűen hadakozik a numerus clausus ellen s azok ellen a botor, megfontolatlan, bekötött szemű jelszavak ellen, melyeket harci bárdok módjára forgattak — szájukban — a numerus clausus követelői. Az iskolák arra ¡tolók, hogy ott tanuljanak, — találja meg a nemesveretü szavakat a közoktatásügy minisztere. Mi csak azt fájlaljuk, hogy a kultura aranyüllőjén a nemzeti érzés kalapácsával ezeket a szavakat nem akkor formálta ki, amikor a numerus clausus intézményével először nehezítették meg a világnyilvánossága előtt a magyar kultura harcát a magyarság jobb sorsáért. Miért kellett ad absurdum vinni azt a helyzetet, aminek absurditását a sötét gondolat felmerülésének első pillanatában minden próbatétel nélkül be kellett látni? Miért nem vallotta korábban is a kultuszminiszter ur, hogy >az iskola arra való, hogy ott tanuljanak«, s miért védte »a mi fiaink ők is« becézésével azokat, akik nemcsak szóval, de tettel is egészen más felfogást vallottak véres — másokat megvérző — meggyőződésként az iskola feladataiul? Ám minek a keserű rekrimináció? Ha a kultuszminiszter ur belátja, hogy a numerus clausus az életben mennyire bizonyítja a numerus clausus gyűlölködő dogmájának absurditását, miért csak azok ellen hadakozik, akik a numerus clausushoz a szellemi proletáriátus elleni védekezésükben ragaszkodnak s miért nem fordul egyenesen a numerus clautut ellen? Az egyke a születés numerus claususs-a. A numerus clausus a tanulás egyké-]e. Nem lehet a születés numerus clausus-a ellen küzdeni azoknak, akik a tanulás numerus clau. sus-ához ragaszkodnak. S most már annál kevésbé lehet, mert az egyetemi numerus clau. sus, — mint a kultuszminiszter ur dogmaszerüen megformulázta, — meg fogja teremteni a középosztály egykt5-jét is s egyáltalában nem fognak megszületni azok a gyermekek, akiket távol akarnak tartani az egyetemtől Egyetlen gyermeket még csak lehet külföldi egyetemen járatni, de ha egy család háromnégy gyermekét veti majd vissza, szégyeníti és bélyegzi meg az egyetem, nem azért, mert loptak, vagy csaltak, hanem, mert tanulni szeretnének, akkor a numerus clausust be kell majd sorolni a fogamzás megakadályozásának leghatásosabb eszközei közé Ez a magyar fajvédelem? Bünpör Zanihonl — hozzátartozói ellen A fasiszta törvényszék elé állították a merénylő anyját, bátyját es nagynéniét (Budapesti tudósítónk telefon jelenléte.) Rómából jelentik : Ma kezdte meg a "haditörvényszék Zaniboni hozzátartozói bűnügyének tárgyalását. Mint ismeretes, 1926 október 31-én revolveres merényletet kíséreltek meg Mussolini ellen. A tömeg Zanibonit jelölte meg a merénylet tetteséül és meglincselte. Az ügyészség Zaniboni hozzátartozói, anyja, bátyja és nagynénje ellen készített el vádiratot azzal az indokolással, hogy tudtak a 18 éves Zaniboni merényletéről. Érdekes egyébként, hogy a merénylet után Mussolini kijelentette, hogy nem a tömeg által meglincselt Zaniboni IBtt rá, hanem egy mellette álló suhanc. Ennek dacára elkészítették a vádiratot, mert a házkuta'ás során ugyanolyan revolvert találtak, mint amilyent Zaniboninál. A mai tárgyaláson az összes vádlottak tagadtak. A tárgyalás öt napig fog eltartani A hágai döntőbíróság elé kell terjeszteni az optánsügyet Bizalmas tanácskozások Genfben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genfből jelentik: A nagyhatalmak delegátusai között az utóbbi napokban bizalmas tanácskozások folytak le a magyar—román konfliktus ügyében. Beavatott körök szerint a tanácskozások eredménye az. hogy a konfliktus megoldása csak az lehet, hogy az optánspörök a hágai nemzetközi döntőbíróság elé kerülnek. Briand is azon az állásponton van, hogy- az ujjáalakult népszövetségi tanácsnak a hágai döntőbíróság elé kell '.erjeszteni az optáns-koofliktu« kérdését Briand azt is kijelentette, hogy a tanács márciusi ülésén felajánlott közvetítését továbbra is fentartja és ez álláspontját nem is fogja megváltoztatni, mert ö lesz az oj tanács elnöke. Románia kivonul a Népszövetségből, ha napirendre tűzik az optánsügyet (Budapesti tudósilónk telefonjelentésc.) \ Bukarestből jelentik: Az Adeverul értesülése szerint a román kormány ugy határozott, hogy nem képviselteti magát a Népszői>etségi Tanácsban, ha a tanács ugy határozna, hogy ismét napirendre tűzi az optánskonfliktust. Ebben az esetben Románia Népszövetségi megbízottja, Antóniádé nyilatkozatot feg felolvasni a tanácsban és közölni fogja kormányának határozatát, majd elhagyja az üléstermetAz Adeverul szerint a román kormány a Népszövetségi Tanács juniusi határozatát véglegesnek és megváltoztathatatlannak tartja és nem hajlandó ujabb vitában résztvenni. Briand és Müller Hermann bizalmas tanácskozása (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Mütler Hermann német birodalmi kancellár ma este fél 7-kor a Hotel de tanácskozása másfél óráig tartott, amely után Mutter kancellár gyors léptekkel haladt át a hotel haliján anélkül, hogy az újságíróknak nyitatkoBorgues-ban felkereste Briand-t. A két államférfi v aott volna. Egyenesen a né-metek szállisáw haj^