Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-04 / 199. szám

1928 szeptember 4. —•amai —hwmw 1928 szeptember 8. DftLMAGYARORSZAG 3 M teulíusszmini&szter megJ&ossszabtoiiotía asz isRolák nyári ssziineíét A szegedi királyi tanfelügyelőség közli: »A vallás- és közoktatásügyi miniszter a folyó évben is meghosszabbította a nyári szünidő tartamát- A mai napon érkezett rendelet szerint további intézkedésig a tanítás nem kezdődik meg folyó hó 5-én, hanem ennek határidejét később fogják megállapítani* A járványos gyermekbénulás miatt szeptember 15-éig elhalasztják a szegedi eiemiitkoíák ét óvódák megnyitását (A Délmagyarország munkatársától.) Hétí5n délelőtt megjelent a polgármesternél dr. Hainiss Elemér egyetemi tanár, a gyermekklinika vezető prbtesszora a tiszti főorvossal együtt és arra kérle a polgármestert, hogy a város teröletén lévő elemi Iskolákban és a kisdedóvókban halasztassa el az előadások megkezdését szeptember tizenötödikéig. Hainiss professzor kérelmét azzal indokolta meg, hogy a felek szerint a qyermekparatizis járványszerüen lépett fel Szegeden, meri a megbetegedések a város eaész területén előfordult k és az utolsó megbetegedési alig két naDpal ezelőtt felenieiték be a főorvosi hivatalnak. A betegség kórokozóiát az orvosi tudomány még nem ismeri, minden fel arra mulat azonban, hogy a gyermekperalizis fertőzés utfán terjed, a fertőzést pedig csakis ugy lehet megakadályozni, ha a gyermekek érintkezési lehelőségéi a lehetőség halárai között korlátozzák. Az eddigi megbetegedések ugyanis fulryomórészben a tiz éven alóli gyermekek között fordullak elő, felnőttön csak egy esetben állapították meg ezt a betegséget Hainiss professzor elmondotta a polgármesternek még azt is, hogy véleménye szerint a járvány még nem múlt el, ezért van szflkség szigorúbb óvintézkedésekre és ezért tartfa szükségesnek az Iskolai előadások megkezdésének elhalasztását is. A szülők részéről is aggodalom nyilvánult meg a Járvánnyal kapcsolatban és Szivessy Lehel törvényhatósági bizottsági tag többizben kérte az iskolai kapunyitás elhalasztását. A tiszti főorvos ezzel szemben kijelentette, hogy a maga részéről nem tartja aggodalmasnak a helyzetet és nem lulaidonti nagy fontosságot az elemi iskolák és a kisdedóoók bezárásának, ami ellen azonban, ha azt a polgármester elrendeli, nincs kifogása. A polgármester, miután a kérdést hosszasan megtárgyalta Hainiss professzorral és a tiszti főorvossal, ugy határozott, hogy egyelőre a tanítás megkezdésének két héttel való elhalasztását rendeli el, tehát a város egész területén, ugy a belterületen, mint a tanyákon és a telepeken az előadásokat szeptember tizenötödikén kezdik meg. Ha közben uiabb megbetegedések fordulnának elő, amiből a járvány fokozódására lehetne következtetni, az előadásokat szeptember tizenötödikén sem kezdik meg. Öí nappal a földárverés «lén — küldöttség kérle a földbérek leszállítását .Altalános revízióról nem lehet beszélni' (A Délmagyarország munkatársától.) Nem egészen egy héttel ezelőtt, augusztus huszonkilencedikén tartotta meg Bodor Jenő polgármesterhelyetles vezetésével a földárverező bizottság a bektói bérföldpercellák árverését, de hétfőn már megfelenl a baktól bérlők küldöttsége a polgármesternél és az árverésen liiolakatt bérek reaukálását kérte. Azok a bérlők Jelentek meg, akik nem árverés utján jutottak a bérletükhöz, hanem régi bérletüket árverés mellőzésével tarthatták meg a dülőbeli bérparcellák nyilvános árverésen kialakult átlagbére ellenében. A város ugyanis mellőzi azoknak a bérföldparcelláknak az árverését, amelyeken a bérlők »beruháztak" tanyaházat, értékesebb gazdasági épületeket épiteltek, vagy pedig a föld jelentékeny részét szőlővel, vagy gyümölcsfákkal ültették be. A bérleti idő lejártával ezek fölött a parcellák fölölt nem perdül meg a dob, a város elsőbbségi jogot biztosit a régi bérlőknek, «kik beruházásokkal ellátolt bérletüket továbbra is zavartalanul megtarthatják, ha megfizetik értük a aütőben tartott árveréseken kialakult átlagbért. A baktói földek árverésén elég tekintélyes bérek alakullak ki, lényegesen nagyobbak, mint a baktói parcellák megelőző árverésén, ae a háboruelőtn béreket még mindig nem érlék el. A megelőző árverés 1919-ben volt, amikor megkezdődött a korona rohamos leromlása. A bérlők az árverés után hosszú évekig úgyszólván ingyen használták a város löldjét és csak erős küzdelem után sikerült a városnak a béreket ugy-ahogy valorizálnia, de még ezek a valorizált bérek sem haladták meg a háború előtti bérérték egyötöd részét. Az átlagbér a mostani árverésen ugy alakult, hogy a földért a város körülbelül ugyanannyi pengő bért kap, mint amennyi aranykorona bért a háború előtt kapott Ezek a bérek természetesen aránytalanul magasabbnak tetszenek az 1919-es árverésen kialakult bérekhez képest és a gazdák, akik az alacsony béreket szokták meg, mindent elkövetnek, hogy az árveréseken önként megajánlott béreket redukáltassák a várossal. Arra hiva'koznak, hogy a bérlet elvesztésétől való félelem miatt licitálták fel a béreket, de biztosan sztímilotlak arra, hogy a város ezeket az összegeket méltányosan redukálni fog|a. A nyilvános árverésen kivett parcellák bérlői kérelmüket még nem terjesztették elő, értesülésünk szerint azonban küldöttségük rövidesen megjelenik a polgármester előtt. Hétfőn az átlagbéresek küldöttsége instanciázott a városházán. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy megítélése szerint a baktói bérletek körül méltánytalanság senkit sem ért. A múltban az volt a rendszer, hogy a beruházott bérletek bérét a város a dülőbeli átlagbérek alapján állapította meg, ugyhopy az állagbérekhez hozzácsapott tiz százalékot. Ezzel tizettetle meg a város azt az előnyt, hogy a régi bérlőknek nem kellett részt venniük az árverésen és igy nem kockáztattak semmit, Ujabban a város ezt a tízszázalékos iBtuMMMBywiywMmwtiyuwwwwwHwwa .: i: i: i: <: | | A legbájosabb A legcsinosabb Jl legragyogóbb Ciane Haiü a j | Halló Wien 11 c. káprázatos kiálu't s i v g átékban Buáapesttel eqysxerre ^ \ csütörtökiül sxombatlg I j oSzécíenyllen többletbért is eiengedi, meri nem kíván fa kihasználni a bérlők kötött helyzetét. Elismeri a polgármester, hogy az uj átlagbérek lényegesen naqyobbak a legutóbbiaknál, de a békebeli nívói még ma sem érik el A városnak szükséqe van a bérföldek jövedelmére és ezért nem hiszi, hogy a tanács hozzájárulna a most kialakult bérek redukálásához, mert hiszen igazságtalanság nem történt. Az átlagbéreket az árverésen a bérlők állal önként felajánlott bérekből állapilotlák meg. Vétene szerinte a tanács a város érdekei és az iqazsóa eilen, ha ezeket az önként felajánlott béreket reaukálná. Ez sértené a város érdekeit elsősorban azért, mert a legfontosabb városi problémák, így a városrendezési problémák megoldására nem jut elegendő pénz a szükreszabott bevételekből, az igazságot pedig azért, mert ez önként megajánlott bérek redukálása esetér. sulvos méhány ialansátj érné azokat az árverezőket, akik a redukált béreknél esetleg többet kínáltak a bérleiéri, de azt éppen azért nem kaphatták meg, mert a bérlő túllicitálta őket. A polgármester végül kijelenlelte, hogy a kérdést a tanács elé terjeszti és a tanács, ha eqyes esetekben valódi méltánytalanságot tapasztal, azt feltétlenül orvosolja, de általános földbérrevizióról bőszülni sem lehet. Signum Laudist kaplak az olimpiai győztesek Terstyánszky Ödön a III. osztályú érdemkeresztet kapta Budapest, szeptember 3. A kormányzó a mai napon vitéz Terstyánszky ödön alezredesnek, aki az olimpiai versenyeken a kardvívás első diját szerezte meg, az első dijat nyert kardcsapatnak is a tagja volt és igy két el ő dijat nyert, a harmadik osztályú magyar érdemkeresztet, a többi olimpiai bajnoknak pedig. nevezetesen Pctschauer Attilának, az egyéni kardvívás második dijat nyert bajnokának, az első dijat nyert kardcsapat tagjának, valamint dr. Gombos Sándornak, Glykais Gyulának, Garay Jánosnak és Rády Józsefnek, az első dijat nyert kardcsapat tagjainak, illetve póttagjainak, továbbá Keresztes Lajosnak, a birkózás könnyű súlycsoportja bajnokának, Kocsis Antalnak, a boxolás légsulycsoportja bajnokának, dr. Mező Ferencnek, aki a szellemi olimpiíísz irodalmi csoportjában az első dijat nyerte, továbbá Bárány Istvánnak, aki a 100 méteres gyorsúszás második diját nyerte, Szepes Gyulának, aki a gerelyvetés második diját nverüe, Papp Lászlónak, aki a birkózás középsúlyú csoportjában a második dijat szerezte meg, végül Bartha Istvánnak, Homonnay Mártonnak, Keserű Lajosnak, Keserű Ferencnek, Ivády Sándornak, Halasi Olivérnek és Vértesi Józsefnek, a második dijat nyert vízipóló csapat tagjainak a Signum Laudist adományozta. Ez alkalomból ma délelőtt 10 órakor fogadta a kormányzó Klebelsberg Kunó gró vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében a királyi várban az olimpiai bajnokokat, akiket a miniszter mutatott be a kormányzónak. Ez alkalommal nyújtotta át a kormányzó a bajnokoknak a nekik adományozott kitüntetés jelvényeit, majd hosszabb ideig barátságosan elbeszélgetett az olimpiai versenyek győzlescivel, kifejezést adva afele!t érzett örömének és büszkeségének, hogy az egész világ előtt a magyar névnek olv széu sikert és dicsőséget szereztek.