Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-29 / 220. szám

192S szeptember 29, ra DÉLMAGYARORSZÁG 3 A Kurta fontos Ítélete íi hitelezők rövidesen megkapják a negyvenszázalékos kvótát (A Délmagyar ország munkatársától) A Belváros! Baiik kényszcregyezségi ügyében pénteken olyan fordulat történt, amely most már reményt nyújt arra, hogy S nagyszámú kisbetétes rövidesen, talán egy-két hónapon belül megkapja azt a kvótát, amelyben kiegyezett a bankkal. Mint ismeretes, a Belvárosi Bank részvénytársaságnak végrehajtási zálogjoga volt egy budapesti cég, a Kereskedelmi cs Gazdasági rt ellen. A Belvárosi Bank ezt a végrehajtási zálogjogát befeebelczlcttc a Kereskedelmi és Gazdasági rt.-nak Budapesten a Párisi-ucca 4. szám alait levő házára. A bank azután ezt a hatalmas objektumot el is árvcrczlcttc és az árverésen a házért több mint 3 milliárd korona vételár folyt be, amit a Belvárosi Bank birói letétbe helyezett A Kereskedelmi és Gazdasági rt. csődtömeggondnoka azonban uem akarta tudomásul venni a Belvárosi Banknak ezt a végrehajtási zálogjogát és úgynevezett csodmegtámadási port let folyamatba - " ezen végrehajtási zálogjog ellen. A csödlömcggondnok a folyamatba tett pörben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Belvárosi Bankot nem illeti külön végrehajtási jog ezen i zálogjog alapján, mert ezt a bank már akkor J szerezte, amikor tudott arról, hogy a Kereskedelmi | és Gazdasági rt. fizetéseit beszüntette. Ezzel szemben a Belvárosi Banknak az volt az álláspontja, liogy amikor a Tárisi-uccai házra a végrehajtási jogot megszerezte, nkkor még a Kereskedelmi és Gazdasági rt. még nem szüntette be a fizetéseit, csak fizetési zavarai voltak. Ezt igazolta az a körülmeny is, hogy a Kereskedelmi és Gazdasági rt. a Belvárosi Bank jelzálogának bekebelezése után néhány kisebb hitelezőn és a Belvárosi Bankon kivül valamennyi hjtelezöjét kielégítette. A bonyolult pör, amelyben rengeteg jogi kérdést kellett tisztázni, az összes birói fórumokat megjárta. A törvényszék és a tábla is megállapította, hogy csupán fizetési zavarokról volt szó abban az időben és a részvénytársaság nem szüntette bo fizetéseit. A Kúria pénteken tárgyalta ezt az érdekes ügyet. A Belvárosi Bankot dr. Szckfrke Lajos képviselte. akinek fejtegetései utáp n Kiírja meghozia döntését és az alsóbtröságok UéleJét helybenhagyta. A Kúria ilélete után most már ha az igazgatósági tagok is befizet;k a rájuk eső részt, ugy mtnden valószínűség szerint egy-két hónnpon belül a Belvárosi Bank betétssei magkapják a kényszeregyezségi 40 százalékos kvótát. „Szegeden emelkedik a kultura, de gazdasági téren elmarad ez a város" A közgyűlés többsége általánosságban elfogadta a költségvetési — Felszólalások a fogyasztási adók ügyéről és a lüdővész elleni küzdelemről a részletes vita során Szombaton folytatják a közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.') A törvényhatósági bizottság pénteken dclulán folytatta változatlan érdeklődés mellett a költségvetés tárgyalását. A polgármester negyedölkor nyitotta meg a közgyűlést. Napirend elölt Pásztor József kért szót cs a következői nyilatkozatot olvasta fel: »A csütörtöki közgyűlésen költségvetési beszédemben akkor, amikor arról beszeltem, hogy a kormány nem járul hozzá az adóhivatal fentartási költségeihez, a kormány fez eljárásának, illetőleg ez eljárás kimclell nségének jellemzésére szóhiba folytán erős kifejezést használtam. Közel egyórás beszédemnek ez a hibája sok mindennel magyarázható és menthető, mégis a magam közéleti reputációja, meg az általam mindig szem előli tartott közéleti stílus és nivó érdekében is szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az emiitett kifejezést föltétlenül kerülcndőnck cs .sajnálatosnak tarlom. Csak félreértés adhatna szavaimnak az ilt elmondottal szemben más értelmet. Dc miután ez megtörtént, ki kell jelentenem, hogy az állam megbecsülésében, megerősítésére irányuló törekvésekben cs szeretetében természetesen sohasem voltak tartozásaim és hogy. ebben a tekintell>cn egynek érzem magam a legkülönb hazafiakkal.« Dr. Kormányos Benő volt a pénteki viLa első felszólalója. Helyteleníti, hogy egyesek személyes támadásokra használják fel a költségvetés vitáját. Megtámadnak egyes tisztviselőket, kifogásolják jövedelmeit, pedig a város hatósága a több fizetéssel a több munkát honorálja. Beszéde végén azt indítványozta, hogy a város léptesse cicibe a Iclckérlékadó-szabábjrendclclct. Dr. Szivessy Leltei Pásztor József csütörtöki beszédével polemizál. Szerinte az egyelem elhelyezése évszázados törekvés befejezése volt, a tanyai vasút szintén régi vágya és régi szükséglete a városnak. Az áldozat, amit érte hoz a város, nem hiábavaló, mert a közlekedési eszközök fejlesztése a leghelyesebb várospolitika. Szegednek speciális helyzete volt, mert nagyvárosok közé ékelődve elszigetelten maradt. A szomszéd városok elszívtak előle mindent. Szegednek szerencsétlen a fekvése, sokkal szerencsétlenebb, mint más városoké, mert másult a közlekedési viszonyok lényegesen kedvezőbbek. Szegeden egyáltalában nincs forrhatom és minden kezdeményezés, minden igyekezet arra irányul, hogy a város mai tespedt helyzetéből kiemelkedjék. Elismeri, hogy az utódállamokkal való forgalom helyreállításának kérdése nem szegedi, nem is országos, hanem nemzetközi kérdés. Az országos politikának dönteni kell, hogy levonjuk-e a trianoni béke következményeit, ami igen nehéz, mert nincs senki, aki elismerné a trianoni béke megváltoziathatatlanságának az elvét, igy j>edig nehéz barátságot ajánlani a szomszédoknak. A kérdést azért mégis meg kell és talán meg is lehet oldani. Ausztria elérte már, hogy szomszédai megszüntették a vízumkényszert. Ilyen irányú kezdeményezésre van szükség. — Sokan emlékeznek még rá, hogy. a forradalom idején, 1919-ben milyen élénk forgalom volt Szeged cs Belgrád között a Tiszán. Ezzel a kérdéssel is érdemes foglalkozni. Érthetetlen, liogy, Szegedet gyáralapitások elkerülik. Azt hiszi, hogy a villamoscentrálék kiküszöbölik azt a nehézségei, amit ezen a téren a széndrágaság jelent. Ebben az irányban is propagandát kell indítani. Most a kultura emelkedik, de köz* gazdasági téren elmarad ez a város. Pedig a kulturális áldozatokat közgazdasagi léren kell megszereznie a városnak. Az egyetemért meg kellett hozni minden áldozatot. Más kérdés, hogy szükség van-e ilyen nagyarányú jogászkérdésre, most, amikor a jogvégzett emberek elhelyezése olyan nagy. nehézségekig ütközik. Örvendetes, hogy. Szegeden az egyetemi oktatás nagyon |ó, a középiskolai oktatás is kifogástalan, de az elem! iskolai oktatás körül sok kifogásolni való akad. Hivatkozik az egyik iskolaszéki tagnak az alsóvárosi iskolára vonatkozó jelentésével, amely szerint az iskola ma is ugyan olyan állapotban van, mint a francia megszállás idején volt. Egyetlen a belvárosi iskola, amely ugy tanítási, mint egészségügyi szempontból kifogástalan. A legtöbb iskolában tornaterem sincs. Nagy hiánya a városnak az uszócsarnok, dc sürgős a városi strandfürdő felépítése is. Beszél ezután a kisvasúti hozzájárulásról cs a csatornázási hozzájárulásról. Erkölcstelennek tartja, hogy a tauyai lakosság a vasútépítéshez felhasznált Speyer-kölcsön teljes lelörlesztéséig fizesse a hozzájárulást. A hozzájárulást egy összegben kell megállapítani, de föl lehet osztani több esztendőre. Ugyanez az álláspontja a csatornázási hozzájárulás kérdésében is. Szivessy Lehel végül kijelenti, hogy a tanács működését mindenben helyesli és ezert a költségvetést általánosságban elfogadja, Gárgyán Imre Balogh Lajoshoz intéz a külvárosiak nevében egy kérést. Azt kéri, hogy vonja vissza a csatornázási határozat ellen benyújtott fclebbezését, mert ez kerékkötője lehet a tervek megvalósításának. Az általános vitához több szónok nem jelentkezett, ezért a polgármester bezárja az általános vitát. A közgyűlés a költségvetést általánosságban elfogadta és hal. órakor megkezdte a részletes vitát. A költségvetés részleteit tételenkint Scnllély* Sándor főszámvevő ismertette. Dr. Tonelli Sándor a dologi kiadások tételéhez kér szót. Elmondja, hogy a város legutóbbi térképe busz évvel ezelőtt készült el. Kéri, hogy csináltasson a város u j térképeket A polgármester bejelenti, hogy, a város-már készítteti az uj térképeket. Ezután Balogh Lajos kezdte meg egyéni obstrukcióját Minden tételnél volt felszólalni valója. Más nem is igen mert felszólalni. Dr. Söreghy Mátyás a fogyasztási adóügyekről L-eszél. Kérdi, hogy történt-e valami mulasztás ezen a téren, mert az állami adóhivatal különben nem függesztette volna fel a fogyasztási adók végrehajtását. A polgármester válaszáhan elmondja, hogy, a város 42 éve szedi ezt az adót. A kormány, az adószedést mindig három évre engedélyezte. Legutóbb, három év előtt, a minisztérium tájékozatlansága következtében a város nem kapott ujabb felhatalmazást. Ez ellen a közgyűlés felirt a kormányhoz 1923 decemberében. Azóta a minisztérium nem intézkedett, dc értesülése szerint most rövidesen megtörténik a 'döntés, még pedig a városra nézve kedvezően. Az adóhivatal a rendelkezések téves értelmezése alapián függesztette fel az adók végrehajtását Dr. Tonelli Sándor a tuberkulózisról és a vérbaj elleni küzdelemről beszélt. A város a mult évben felállította a tüdőbeteggondozót. Az idén szó volt a venereás diszpanzer felállításáról. Ennek az intézménynek igen nagy jelentősége lenne. A főorvosi hivatal igen szerény anyagi kerelek biztosítását kérte. Tonelli azt javasolja, hogy a közgyűlés állítson be. a venereás gondozó fentartására évi 2500 pengőt, mert ebben az esetben kétségtelennek tartja, hogy ugyanilyen összeget a népjóléti miniszter is kiutal allam-