Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-29 / 220. szám

WEOEDSSíerke.Itó»é„:Somo0y.«cc« Szombat, 1928 szeptember 29 22. L cm. Telefon: kOIcsünkijnyviar é* Jegyiroda : Aradi Dcca 8. Telelőn: 306. -- Nyomda: löw m Lipót ncco 19. Telefon : 10-34. «»«»«» IV. CVlOiyaiSl ¿¿¿U. iBMWBmrmi'M szám HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség es kiadóhivatal: Andrhisy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » «» «» Eldlltel«*! Ara hovonla 3-20 vidéken es a lövérojbon 3-00. isuimidtta ö-4Q peng«. Egyes szttm 16, vo»Ar- es Ünnepnap 24 filter. területekre, melyeken keresztül vonul s me­lyek a megjavított és megkönnyített közleke­dés zónájába esnek. Az értékemelő hatás a forgalmi érték rmelkedésében jut kifejezésre s mivel a telekértékadó alapja a földterület forgalmi érteke, a tclckértékadó emelkedésé­ben történnék meg a kisvasat építési költsé­geihez a hozzájárulás. Észre sem vennék az ér­dekeltek, hogy resztvesznek az épitési költ­ség viselésében. Ahány középületet emel, közintézményt ala­pit a város, egy-egy körzeten belül annyiszor emel értéket. A városi élet fejlődése, a vá­rosi polgárság munkájának eredménye is a legjelentékenyebb értékfokozó tényező. Ha a szomszédom emeletes házat épit, az én telkem is értékesebb lesz. Ha feltöltik az uccát, emel­kedik a telkem értéke. Ha felépitik az egye­temet, a környékező telkek érteke növekszik. Ez az a ruegszolgálatlan, ez az a munka nél­kül szerzett jövedelem, melyet a társadalmi igazságtevés legelőször jelöl ki a közterhek fedezetére. A városi élet terheit elsősorban az az érték viselje, amit maga a városi élet te* rom tett meg. Ez a telekértékadó alapgondo­lata, ez a gondolat teszi ezt az adónemet a legigazságosabbá s a szociális követelménye­ket legtökéletesebben kielégítővé. Nem tudjuk, gyakorlati haszna lesz-e a költségvetési vitának; de ha más nem is lesz, 1 a telekértékadó felidézése maga megéri ezt a | három napos vitát A LŐPORROBANÁSOK NAPJA Pus^lltó robbanás A telekérftékadó A közgyűlés költségvetési vitájának egyik eredményeként kell köszönteni a telekértékadó felé forduló figyelmet. Ez a figyelem nem uj keletű, hiszen Arad, Budapest és Szombathely után Szeged volt a negyedik magyar város, amelyik még a háború elején szabályrendeletet alkotott a telekértékadóról. A szegcdi közigaz­gatásnak nem tartozik erdemei közé az a mód, ahogy ezt a kormánybatóság által megerősí­tett szabályrendeletet »jégre telték«. Egyszerű közgyűlési határozattal érvénytelenítették a szabályrendeletet s a formaságok betartásában még arra sem ügyeltek, hogy megkíséreljék a kormányhatóság jóváhagyását kieszközölni a szabályrendeletnek hatályon kivül helyezé­séhez. Amikor tizenhatezer pengőre zsugorodik az az összeg, amit a város egy évben az uccák kövezésere és feltöltésére fordíthat, amikor az általános csatornázás költségei még ilyen összeggel sem szerepelnek a költségvetésben, melynek egyre több bevételét foglalja le a városra hárított állami feladat kényszerű vég­zése, akkor joggal hivatkozhatík arra a város polgármestere, hogy ne csak uj alkotásoknak, hanem uj bevételi forrásoknak terveivel is jöjjenek azok, akik komolyan segíteni akarnak a város terhein. S most mintha a polgár­mester teret nyitott volna a »kívülről kor­mányzók«-nak is, mondván, hogy a város ta­nácsa kívülről várja az ösztönzést az uj köz­terhek megszavazására. Adót behozni való­ban nem tartozik a legnépszerűbb feladatok közé s az uj adók ódiumát készséggel varr­ják a reformokat, az alkotásokat sürgetők nyakába. Hiába hivatkozunk arra, hogy a vá­ros pénzügyi terhein nemcsak uj adók be­hozásával lehet segíteni, hanem olyan módon ís, hogy a város bevételeit csak városi ki­adások fedezésére fordítjuk. A közoktatás ügye, hogy csak egyet említsünk a városra hárított állami feladatok közül, nem városi ügy. S nézzük csak meg a város költségvetését, milyen elefantiáziszban szenvedő kiadási té­telek szerepelnek ezen a cimen. Ha már uj adóra kell gondolni, akkor jus­son eszünkbe a regi. A kormány, mint hír­lik, a közmunkaügyi tanács hatáskörét ki akarja terjeszteni minden tizczcr lakosnál né­pesebb városra és községre s a közmunka­tanács hatáskörének kiterjesztésével egyidejű­leg állami tclekérlékadó behozatalát is tervbe vette. 1 la az állami telekértékadó akkor lép életbe, amikor Szegeden nincs életben a vá­rosi Lelrkértékadóról szóló szabályrendelet, ak­kor a város örök időre elveszti az ezen a cimen remeit jövedelmeit. Míg ha a törvény megszavazása előtt visszaállítanák a szabály­rendelet hatályát, joggal lehet arra számítani, hogy az állam kártalanítaná a jövedelmétől elesett várost. Már magában véve ennek az egyetlen szempontnak megfontolása is arra figyelmeztet, hogy életre kell hívni a kész és jóváhagyott szabályrendeletet. Dc más szem­pont is ezt sürgclí. Milyen kínos elíntézetlcnség nyugtalanítja időnkint a város közönséget a tanyai vasút épitési költségeihez való hozzá­járulás elmaradása miatt. Ha életben lenne a telekértékadóról szóló szabályrendelet, nem kellene külön intézkedni az épitési költségek­hez való hozzájárulás felől. A tanyai vasút megépítése természetesen jelentékeny mérték­ben értékemelő hatással volt azokra a íöld­(Budapesti tud ősitónk telefon jelentése.') Piacenzában a katonai lőporgyár szertárában a robbanóanyagok keverésénél még eddig ki nem derített okokból felrobbant a gőzkazán és rettenetes pusztításokat vitt véghez. 13 mun­kás meghalt, 5 sulgosan megsebesült. A dc­Pénteken még egy lőszerrobbanás történt. Miüt Antwerpenből jplentík, a Ilobokzn-eröd­ben heves robbanás történi. Az első detonáció 20 pcrcccl hajnali egy óra előtt hallatszott (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Friedrirhshafenböl jelentik: Ma reggel el­indult a Gráf Zeppelin negyedik próbaútjára. Salzburgon, Münchenen keresztül Regencbureba rö­pült a hatalmas léghajó, itt fel kellett adni azt a tervet, hogy Bécsbe is ellátogasson a Gráf Zeppelin. ^Budapesti tudósítónk t e le f o n j e 1 e n­tése.) Fárisból jelentik:'A pártsi amerikai úgyvivő ma megjelent a francia külügyminisztériumban ér, a távollévő Herrick amerikai nagykövet neveben tonáció olyan erős volt, hogy a városban meg­rázkódtak a házak, bezuzódtak az ablakok és a lakosság rémülten menekült az uccára. A szertár epületének tetőzete és vasgerendái, a levegőbe repültek, a portásház fedélzetet is leszakította a robbanás. s ezt még több robbanás követte* ...... A robbanás a Hoboken-erödben lévő ba­rakktábor lőszerraktárában történt, Délutáu 2 órakor Augsburg fölé ért a léghajó. A lakosság mindenült óriási lelkesedéssel köszön­tötte. A Gráf Zeppelin átröpült a délbajor alpokon, Az időjárás itt nagyon kedvezőtlen volt de a gépet nem érte baj. Délután fél 5-kor a Gráf Zeppelin simán leszállt Fricdrichshafenben. átnyújtotta Bs-it'ielot külügyminisztériumi főtit­kárnak er amerikai kfliflsány rálafrjefríékéf a francia—angol lb»lta»«Ft»»éi!jrp. A nyolc gépírá­sos oldalra terjedő vaUszie&yiék. noha hatanauKt Amerika eiyfasitja a francia—angol flottaegyezmény! ..Ami megfelel Franciaországul, ez elleniéiben áll Amerika érdekeivel'* Felrobbant egy belga erőd lőszerraktára a« orbetellel dlnamlígyárban (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) J ma borzalmas robbanás történt öt munkás Rómából jelentik: A Grescto mellett épült • meshalt öt súlyosan megsebesült, orpetellei dinamitgyár nítrogliocrin osztályán | Tiz óráig voll a levegőben a »Gráf Zeppelin« negyedik próbaútján A rossz időben áircpfllie egész Bajorországai

Next

/
Oldalképek
Tartalom