Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-28 / 219. szám

NSÍ^TAGYARFÍRSZAG ttijasokat, mert nyugdijalapja nincsen. A hálioru előtt volt már tartalékolva 80.000 aranykoronája, dc ezt befektették hadikölcsönbe és most senkisem gondol valorizációra. Pásztor ezután az üzemekről beszél, meginditványozza a köztisztasági üzem likvidálását, majd igy folytalja: —A közgyűlés többször foglalkozott már Papp Ferenc főszámvevő dolgával, aki az autóbuszüzemet, a köztisztaságot és a gőzfürdőt vezeti. Itt fekszik Fajka Lajos indítványa, hogy a város vonja meg Papp Ferenc lakbérét. A tanács az indítvány elvetését javasolta, mert Papp Ferenc mint főszámvevő kapja a lakbért, a szabad lakást pedig, mint üzemvezető. Ez az indokolás tarthatatlan és ha ebből határozat lesz, meg fogja indítványozni, hogy adjanak Peppnak, mini a gőzfürdő vezetőiének külön lakbért és mint a köztisztasági Özem vezetőjének még egy szabad lakást. Papp Ferenc működése ellen sok a kifogás. Brutálisan bánik alkalmazottaival. Az egyik alkalmazottját bottal verte meg. A polgármester erre kijelenti, hogy egy harminctagu bizottságot küld ki Papp Ferenc működéseinek megvizsgálására. — Megelégszem egy, háromtagú bizottsággal ís, mondja Pásztor, de Back Bernát, Wimmer ^ülőp és Fajka Lajos legyenek benne. Ezután arról beszél, hogy a tanács sokszor túllép hatáskörén. Itt van például a színházi függöny bérbeadása. Ezt a város tanácsa versenytárgyalás nélkül adta oda ezer pengőért a halóság egyik kegyencénck. A város fanácsának nincs Joga ahoz, hogy városi fogokat adományozzon és lemondjon ezekről. A városnak vannak más kegyeuoei. Itt van pékiául a Szegedi Uj Nemzedék, mely 1927ben 1150 pengőt vett fel a várostól hirdetésekért. Van egy hetilap Szegeden, amely amellett lényegesen kisebb példányszámban jelenik meg és mégis nagyobb hirdetési összeget vett fel. Miért, mert a kérdéses hetilap »kormánypárti« várospolitikát folytat. Az ilyen összes tételeknek revíziójával is megtakaríthatna a város tekintélyes összeget Tíz év óta a városi hatóság munkája három alkotásban kulminál. A fogadalmi templom, a kisvasút és az egyetem. A tanyai vasút a város belterületi lakosságának határozottan ártalmára volt, mert a tanya termésének exportálását segíti elő. Az nem lepi meg, hogy a város ráfizet a kisvasúira, mert olyan kisvasút még nem volt, amelyre ne fizettek volna rá. Tehát a városnak erre az alkotására ráfizetnek. Ami az egyetemet illeti, azt Szeged akkor is megkapta volna, ha nem az ismert, erejét meghaladó áldozatot hozta volna meg. A közgyűlés az egyetemre összesen majd nyolcmilliót szavazott meg. f Ez a város, amelynek nedves pincelakásai vannak, nincs vízvezeték e, csatornája, kövezete, évente 500.000 pengőt költ el az egyetemre, feháf kifejezetten állami feladat telfesitésére. A városi adóhivatal évente 5,808.000 pengőt hajt be. Ebből 2,779.000 pengő, tehát 51 százalék állami adó. Az adóhivatal személyi kiadásai 325.000 pengőt tesznek ki, de a kormány nem vállalja el ennek a költségnek a felét. Ez cudar kíméletlenség. A polgármester ezért a kifejezésért rendreutasítja Pásztort, aki azt indítványozza, hogy Írjon fel ebben az iigyben a közgyűlés a kormányhoz. Indítványozza még, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy a város többet nem hajlandó áldozni az egyetemért, felkéri a belügyi és pénzügyminisztert, hogy a telekértékadót leljesen átengedjék a városoknak, mert a ké1928 szeptember 28. szülő törvény az adó felét lefoglalja az állam számára. Intézzen a közgyűlés köriratot ,a városokhoz, hogy a városok egyöntetűen járjanak el, amikor a kormány valamilyen intézményt városi támogatással akar valahol létesíteni. Jó várospolitikának azt tartja, amely a varos teherbíró képességét, jövedelmeinek felhasználását városi szükségletek biztosítására koncentrálja. Legyen víz, legyen kövezet, legyen csatorna, legyen vásárcsarnok és ne legyenek nedves lakások, mert a város lakosságának tekintélyes része egészségtelen lakásokban lakik. A költségvetést általánosságban sem fogadja eL ", Dr. Fajka Lajos kifogásolta a polgármester omnipotenciáját és védelmezte a tanácsot, amely minden önkényes polgármesteri intézkedés ódiumát viseli. Kifogásolja, hogy a személyi járandóságokat a tanács nem terjeszti részletezve a közgyűlés elé. Ez a város nem azért van, hogy tízmillió pengő jövedelemből négy és félmillió pengőt fizessen ki személyi járandóságokra és csak tizenhatezer pengőt kövezésre. Az üzemekről szólva kijelenti, hogy az üzemigazgatóságban nincsen élet, ügyszeretet és hozzáértés nélkiU intézi az ügyeket. A költségvetést nem fogadja el, hanem indítványozza, hogy a közgyűlés a költségvetést adja vissza a tanácsnak a személyi járandóságok redukálása végett. Amikor Fajka Lajos befejezte felszólalását, hét órát mutatott a közgyűlési terem órája. A bizottsági tagok nagyrésze, köztök azok is, akik feliratkoztak a vitához, eltávoztak. A polgármester mégis folytatni akarta a vitát, a városatyák azonban már nagyon türelmetlenkedtek. A polgármester végül engedett, felfüggesztette az ülést ós folytatását péntek délután négy órára tűzte ki. Csütörtökre virradóra betörtek egy trafikba és egy mészárszékbe A mészárszékben összesen 20 fillért talállak a betörők (A Délmagyarország munkatársától.) Az őszi szezon beálltával a tolvajok és betörők világa is megélénkült. Szerdáról csütörtökre virradóra már két helyen is próbálkoztak betöréssel, ám a két kisérlet nem sikerült. Egyik helyen semmit sem találtak, a másik esetben pedig miután a kasszában pénz nem volt, egy csomó füstölni valót emeltek el. Az eredménytelen betörés a Petőfi Sándor sugárut 30. számú házban történt. Krause Sándor hentes és mészárosnak van itt fiz* lete, az üzlet redőnyét a tolvaj álkulccsal nyitotta fel és ugy hatolt a helyiségbe. De alaposan megjárta. A kasszában mindössze husz fillért talált, ám még azzal sem vigasz* talódhatott meg, hogy valami Jóizü sonkafélével űzhesse el a bosszúságát, mert egy mák* szemnyi portéka sem volt az üzlelben. Ezen azután már annyira feldShösödött a betörő, hogy elkeseredésében nekiesett az üzleti berendezésnek, össze-vissza forgatott mindent, kihozta a fiókokat és a földre dobálta, egyszóval a hentesüzletet teljesen fel* dúlta. Az üzlet reggel ugy nézett ki, „mintha valami nagyszabása betörés történt vokta. A másik esel a református palotában történt. Itt a trafikba törtek be, de pénzt Itt sem találtak. Összeszedtek hét dohányt, cigarettát, megdézsmálták a szivarállományt, azután odább plltak. Miután a (ralikba is hasonló módon álkulccsal hatoltak be a betörők, nhics kizárva, hogy a két he/yen egy és eddig még Ismeretlen tettesek követték el a betörést A' rendőrség megindította a nyomozási. A biharugrai borbély revolverrel Intette le konkurrenséf A konkurrens súlyosan megsebesül?, a merénylő egy évet kapott (A Délmagyarország munkatársától.} Biharugra kisközség nyugodalmas csend|ét a mult év decemberének egyik délutánján ha* ialmas pisztolydörrenés riasztotta meg. Szaniszlai István, a falu borbélya belőtt a honkurrens borbély ablakán és a szobában tartózkodó Balog Ambrus borbély vérbe borultan terűit el a földön. Régi háboruskodásra tett pontot Szaniszlai golyőja, amikor elhatározta, hogy legveszedelmesebb konkurrensével végez. A biharugrai kis borbélyüzlet virágzó üzem volt addig, amig uj borbély nem került a fa* luba. Szaniszlai István volt az n) jövevény, akinek eleinte igen jól ment a dolga. Egyremásra szaporodtak a vendégek és lassan, de biztosan szipkázta át Balog vendégelt. Persze, nem jő szemmel nézte a falu ősi figarója az uj mester diadalmas térfoglalását. — Mindenfélét állított rólam ez a Balog — vallotta a tárgyaláson is indignálódva Szaniszlai —, még azt is mondotta rólam, hogy nem tudok borotválni. Ilyen sértést pedig mér nem vághattam zsebre. De kikezdte az asszonyomat, akiről meg azt pletykálta, hogy Ilyen rossz, meg amolyan rossz . . . Az elnök: Jó, dehát térjünk az esetre. A vádlott: Megdühösődtem. December 25>én elmentem a kocsmába, ahol borozgattam a barátaimmal. Ezek elkezdtek húzni, „mit hagyod megad tőle, miért nem babrálsz ki", — szóval felhecceltek. Hazaszaladtam a revolveremért és elmentem Balog házához, amelynek ablakán belőttem. Nem akartam megölni, csak h akartam szoktatni a nisxkos konkurrenciárói A lövés nem ölte meg Balogot, de combján súlyos sérülést ejtett. Szaniszlalt szándékos emberölés kísérlete elmén vonta felelősségre a gyulai törvényszék és a harcias borbélyt, aki a konkurrenclát Ilyen szokatlan mődon akaria ellensúlyozni, egy évi börtönre itélte. Felebbezés folytán került ez a "falusi háborúskodás csütörtökön a szegedi tábla Ko-\ váes Rókus-tanácsa elé, amely a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Az ügyész és a védő semmiségi panaszt jelenlett be, Igy a végső lokon a Xuria dönt a biharugrai borbélyok különös versengése ügyében. Lukács Györgvnek nem adnak vizumot a csehek Budapest, szeptember 27. Lukács György volt Országgyűlési képviselő, volt vallás- és közokta Út ügyi miniszter, a békeszerződés megkötési Ha egyik legerősebb szószólója a magyar kisebbsC: k ügyének. Nemcsak a népszövetségi ligák anio.nak ülésein, hanem az interparlamentáris konferencián is mindenkor megragadta az alkalmat, hogy az elszakított terűletek magyar kisebbségeinek ügyét szóvá tegye. Lukács felszólalásában mindenkor megtartotta a leglojálisabb diplomáciai hangot, éppen ezért szokatlan a cseh hatóságik eljárása, amit Lakáccsal szemben tanúsítottak. Lukácsnak ugyanis birtoka van a megszállott Nát háimon és most, hogy felszólalásait megtette, lukács Györgynek a budapesti eseti követség n?m adott vtannot útlevelére. A csehek így akarjak megakadályozni, hogy szabad idejét birtokán tölthesse. Már a külügyminisztérium is közben járt, hogy vizumot kapjon, azonban ezid^g eredmény. telenül. L1LLIAN QISH a Fe5*ér apáca hétfőn és kedden a Széchenyi Moziban}