Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-27 / 218. szám

SIEOED : SzerkcMiOtég: Somogyi ucco 22. Leen Teleion : 13-33. ' Kladóhtvolal, KOlcsflnKBnyvlAr é» Jegyiroda : Aradi ncea S. Telefon : 30A. « Nyomda : Löw Lipót neca 19. Telefon : 16-34. «»«»«» Csütörtök,, 1928 szeptember 27 IV. évfolyam 218. szám MAKÓ : Szerke»zMI*«g <• kladóhlvalal: Urt ucca O. Telefon: 131. szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kladóhlvalal: AndrAssy ucca 25. Telefon : 49. szám. « » «>» «» « » « » ClOOsetesl ara havonta 3-20 -vidéken és a Idvérosban J-OO, kllUOldOv Ü-40 pengO. Egye* szém 16, vasér. és Ünnepnap 24 tllier. A város és a polgárság hx előkészítő tanácsülésen történt. Az előadó »mertette a székesfőváros átiratát, mely az egyfázisos forgalmi adó követelésében csatlakozásra hívta fel a társtörvény hatéságokat. Az előadó természetesen elfogadásra ajánlotta v előterjesztését, amely hasonló tartalmú felirat küldését javasolta a közgyűlésnek. A polgár/ mester azonban aggodalmaskodott: »Ha le\ szállítják a forgalmi adót, akkor kisebb lesz a város részesedése is; nem lehet nekünk ilyen .'Vl iratot küldeni, f S a forgalmi adó leszállításának kéréséhez is csak akkor járult hozzá, amikor megnyugtatták, hogy a felirat a váI rosok részesedésének megrögzitését is kérni ) fogja. / Nem mi magunk mondjuk, de az ország f' gazdasági életének független és tekintélyes vezetői, hogy a forgalmi adó mai rendszere, a forgalmi adó behajtásának és ellenőrzésének mai módja egyik legfőbb akadálya az ország gazdasági talpraállásának, az ipari és kereskedői tevékenység sikereinek. Ezzel az adóval nz államkincstár a legközvetlenebb módon részesedik a termelő munka eredményében, minden iparost és kereskedőt adószedőjévé tesz s az adószedő-adófizetők ellenőrzése olyan példátlan szigorúsággal történik, ha csak a törvény valósul meg s olyan példátlan kíméletlenséggel, ha a törvényen felül még az adóellenőrök visszaél isek után szimatoló kedvtelése is, hogy a termelő munka folytonossága, nyugalma és biztonsága szenved általa pótolhatatlan károkat. A munkát nehezíti, az életet drágítja, az adófizetőt izgalomban tartja ez íiz adó. Meggyökeresedett már az a meggyőződés, hogy a kormány által végre programul hirdetett magángazdaságok szanálása a forgalmi adó rendszerének radikális reformja nélkül meg sem kezdődhetik. S amikor a magyar törvényhatóságok a »keresztény, nemzeti« és egységespárti többséggel rendelkező székesfővárosi törvényhatóság vezetése mellett országos mozgalmat szerveznek meg, hogy a kereskedelmet és ipart megszabadítsák megbénító béklyóitól, akkor Szeged város polgármestere nem azt vizsgálja, hogy mit követel a városi polgárság érdeke, hanem azt latolgatja, hogy a városi pénztár érdeke mit követel. Mintha a városi pénztárnak lehetne más érdeke, mint ami a yáros polgárságáé! Mintha a városi pénztár külön életet élne megszemélyesítvén a közérdeket, mintha a városi pénztár a felettünk álló ismeretlen hatalom volna, hasonlatos a dalai lámához, aminek csak hatalmát érzik, de színről szinre halandó szem nem láthatja A Városi Pénztárnak nem lehet olyan érdeke, ami ellentétben áll a város népének érdekével. Ezt a várost először a városi polgárság részvételével igazgatták, azután a városi polgárság részvétele nélkül, most pedig a városi polgárság ellenére kezdik igazgatni. Most már csak az a fontos, hogy a Városi Pénztárnak jövedelme legyen, de nem fontos az, hogy honnan, miből van ez a jövedelem. Most már szabad szedni az adót, amit a kormány eltiltott, szabad szabályrendeletté kinevezni tanácsi határozatokat s most már a városi polgárságot legjobban sújtó adó enyhitését sem szabad kérni, ha csökkenne általa a város bevétek. Mintha a városnak lehetnének törvény által tiltott jövedelmei, mintha a város Gazdagodhatnék a polgárai kárára, mintha származhatnék haszon abból, ha az összeroskadó adófizetők és kimerülő magángazdaságok romjaiból, roncsaiból bevételi tétel lesz a városi pénztár számadásaiban. Ha a polgárok szegények, szegény a város is, a város gazdagságát polgárai gazdagsága teremti meg. S ha még a garast fogához verő takarékosság szelleme uralkodnék a város háztartása felett De amerre nézünk, hiábavaló reprezentációk, felesleges kiadások, költséges kedvtelések terpeszkednek. Miért lett volna arra szükség, hogy a város a forgalmi adó enyhítésének kérésétől visszariadjon? Hogy a személyi kiadások még jobban felemésszék a város bevételeit? Hogy a Speyer-vasutra teljen évi háromszázezer pengő ráfizetés? Hogy a város lakpénzt adhasson annak a tisztviselőjének, akinek természetben is ad lakást? Hogy a munkanélküli számvevők közpénzen alimentált munkaalkalmai ne csökkenjenek? Hogy verejtékes éjszakáinkon és meghajszolt nappalainkon mi dahlemezzük ki a nem erről a világról való álmokat? Nincs külön város és nincs külön polgárság. Ami a város érdekét szolgálja, az érdeke a város polgárságának is. A városért csak olyan áldozatot lehet hozni, aminek hasznát a város polgársága látja. Nem lehet szembeállítani a várost népével. A város egy a néI pével. Csak a tiszt viselőkara érzi magát a I város felett és a polgárság felett az önmaga | által kitenyésztett hatalom magaslatán. A levegőbe repült Felrobbant 20 ezer kiló lőpor — 30 halott, 200 sebesült (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Madridból jelentik: Melliiai jelentések szerint a város közelében fekvő lőporgyár ma délután levegőbe repült. A lőporgyárban húszezer kilogram puskapor volt felraktározva A gyár. telep és a környező épületek rombadőltek. Az első jelentések szerint a robbanásnak 30 halottja és 300 sebesültje van. Kállay Tibor kijelentette, hogy fokozottan fog küzdeni a titkos választó jogért Riánlóivelt eddig kétezren irták alá (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A nagykanizsai iparosságnak 400 főnyi küldöttsége tisztelgett Kállay Tibornál, akit az iparosok után a szociáldemokrata munkásság küldöttsége keresett fel. Ezeknek nevében Berke György párttitkár arra kérte Kállay Tibort, hogy kövessen el mindent az általános titkos választójog érdekében. „ Kállay kijelentette, hogy mindig az általános tilkos választójog hive volt és a jövőben még fokozottabb mértékben fog annak életbeléptetése érdekében munkálkodni. Kállay Tibor jelölő iveit ma délutánig 2000 választó irta alá. „A magyarok voltain asz elsoJc, akik ssembesszállialc Urianddlal és megmondták asz igaszat", — mondja a német sajtó Apponyi genfi besssédéröl (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) | Berlinből jelentik: Az egész német sajtó a legnagyobb csodálkozással és elragadtatással ír Apponyi tegnapi genfi beszédéről. A Tageszeitung és a Neue Presssische Zeitung közös tudósítója igy ir: A beszéd szónoki és tárgyi értelemben egyaránt csodálatraméltó teljesítmény volt. A nyiltság és bátorság olyan iskolapéldája, amilyennel Genfben csak ritkán találkozunk. A magyarok valóban büszkék lehetnek Apponyira. Amit a tiszteletreméltó, 80 esztendeje ellenére még mindig teljes erejében lévő csodálatos friss szellem a közgyűlésnek mondott férfias szava volt ama kis nép képviselőjének, amely annak ellenére, hogy kisszámú és országát borzalmasan megcsonkították, sem a bátorságát sem a lélekjelenlétét nem vesztette el. Apponyi hangja az igazság hangja. a kérlelhetetlen logika hangja volt, amely egy tisztult szellemű agg ajkáról a legyőzhetetlen ifjúság tüzével tör elő. A németek irigykedve hallgatták ezeket a fejtegetéseket. Mennyire máskép beszélünk mi Genfben. A magyarok voltak az elsők, akik szembeszállua Brkmddal és Paul Boncourral és a sokféle hazugsággal, megmondták az igazat. A Berliner Lokalanzxiger és a Tag Apponyi beszédét nagy szenzációnak tartja. A Tag igy ir: Még sohasem mondták meg ilyen nyíltan és tisztán, de amellett diplomatikusan és barátságosan a Népszövetségben az igazságot, mint ez alkalommal. A Vosstscbe Zeitung igy ir: őszintén Iriváart* mindenki, hogy ez a fejtegetés «gy német dtfegábi* ajkairól hangzott volna el. A Népszövetségbe«) Apponyi olyan sikert aratott amjlyenre cbbf i K gyülekezetben csak Brt-md ta azelőtt Herriot és I