Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-26 / 217. szám

f?»28 szeptember 2fí. ngmu m k »'»in imwjii U_J>I OfiLMAGYABORSZAG Önakasztás, kutbaugrás, zslrszóda Egy délután háromszor kísérelt meg öngyilkosságot egy rokkant gazda (A Délmagyarország munkatársától.) Hódi Pál 38 éves alsótanyai gazdálkodó a háború harmadik évében sebesült meg Galíciában. Egyik előnyomulás alkalmával gránátnyOmást kapott, amitől iobb oldala teljesen megbénult Mikor hazakerült, katonai szolgálatra alkalmatlan lelt. Rokkantsági dijat is kapott, de később állapota annyira javult, hogy egy felülvizsgálat alkalmával a rokkantsági póidijat megvonták tőle. Hódi Pál emiatt azonban nem volt elkeseredve. Mini csősz kapott alkalmazást. A mult év nyarán azonban régi betegsége kiuiult. Nem tudott a lábára állni, úgyhogy állását felmondták. Hódi Pál ekkor állás és foglalkozás nélkül maradt. Közben feleségével is Összeveszett, aki kidobta hazulról. A szerencsétlen ember ekkor gondolt először arra, hogy megválik az élettől. Egyik rokonánál húzta meg magát, akik gondozták és ápolták. Rokonai szívességéi azonban Hódi sokáig nem akarta igénybe venni és előttük is kijelentette, hogy öngyilkos lesz és teliét ugy köveli el, hogy ezzel rokonainak gondot ne okozzon. Rokonai megpróbálták végzetes tettéről lebeszélni és e naptól kezdve kétszeres gonddal vigyáztak rá. Hétfőn délben történt azután, hogy a házbéliek arra lettek figyelmesek, hogy Hódi Pál, aki nappal mindig az istálló előtt szokott ülni, eltűnt a kis székről. Eleinte nem vették gyanúsnak a dolgot, de később keresni kezdték. Keresés közben az istállóból segítség kiáltások hangfal hallatszottak. A béres az istálló egyik eldugott helyén felakasztva találta Hódi Pált. Azonnal levágták a kötélről, mesterséges légzést alkalmaztak és Így sikerült megmenteni az életnek. Az öngyilkossági kisérlel nem viselte nagyon meg az öngyilkosjelöltet, aki az eset ctím két mankólára támaszkodva kiült az istálló elé és pipájára gyújtott. Nyugodt magaviselete láttára a házbeliek is tovább végezték munkájukat. Hódi Pál azonban akkor már véglegesen elhatározta magát a halálra. Egy alkalmas pillanatban, amikor hozzátariozói nem voltak az udvarban, odavánszorgolt a kulhoz és a mély kaiba belevetette magát. A gémes kut alsó szárában azonban felakadt. A nagy zajra a házbeliek a kúthoz rohantak és a vedret azonnal felhúzták. A gémes kut alsó szárán ott csüngött Hódi Pál. A ruhájánál akadt fent A rokonok most már bevitték Hódit a kis tanyai házba, lefektették és sérüléseit bekötözték. Hódi azonban nem akart az ágyban maradni. Alig mentek azonban a házbeliek ki a szobából, felkelt az ágyból és az ablak párkányon lévő bögre tartalmát, amelyben zsirszóda volt, felhab totta. A következő pillanatban eszméletlenül terült el. A házbeliek azonnal kocsira tették és behozták a közkórházba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A kórhőzban Hódi megtagadta, hogy harmadszori öngyilkossági kísérlete után is életben marad, többet nem kisérel meg öngyilkosságot. fagyon hosszú és izgalmas Mind a kilenc tanácsnok felölt bízik győzelmében — Széles vita a költségvetés körül — Érdekes és fontos Indítványok a tárgysorozaton CA Délmagyarország munkatársától.) A szerdán kezdődő szeptemberi közgyűlés nagyon változatosnak Ígérkezik, de érdekességét leginkább a napirendjén szereplő tanácsnokválasztás fokozza, amelynek kimenetele ebI m a pillanatban még mindig teljesen bizonytaian. A városatyák körében nincsen kialakult hangulat, Of erők nagyon megoszlanak, ami lehetőséget teremt a legnagyobb meglepetésekre is. Ha a tisztviselő-városatyák egységesen vonulnak az urnákhoz, akkor föltétlenül a tisztviselő-szavazatok döntik el, hogy ki lesz dr. Gaál Endre utóda a tanácsnoki tisztségben. A betöltésre kerülő első tanácsnoki Állást a közgyűlés előreláthatólag közfelkiáltással dr. Pálfy Józsefnek jultalja és igy harc tulajdonki'l>en csak a második állás körül lesz, amelyért kilenc pályázó startol és mind a kilenc föltétlenül bízik győzelmében.. . De lesz érdekessége a választáson kívül is a közgyűlésnek: a város 1929 év! költségvetése, amelynek tárgyalása minden valószínűség szerint több napig elhúzódik, mert nagyon sokan felkészültek a költségvetési harcra. A költségvetés tárgyalását a közgyűlés csak csütörtökön kezdi meg, mert a tanácsnokválasztás hosszadalmas ceremóniái, valamint a napirenden közvetlenül az utána következő tanácsi előterjesztések letárgyalása felemészti a szerdai " lés tanácskozási idejét. A keddi előkészítő tanácsülésen kiderült, bogy a két vakációs nyári hónap alatt nagyon sok Indilványozni és Interpellálni való gyúlt össze, de felszaporodott a közgyűlés elékiA ánkozó egyéb hivatalos ügyek száma is. Nincs igy nagy túlzás abban a jóslatban, amely szerint o szeptemberi közgyűlés leqalább egy teljes hétig eltart. A közgyűlés napirendjére tűzött fontosabb ügyek között első helyen szerepel a tanácsnokválasztáson és a költségvetésen kívül az a körirat, amely Budapest törvényhatósági bizottságától érkezett Szegedre. Budapest közgyűlése felterjesztést intézett a kormányhoz és kérte az egyfázisú forgalmi adórendit szer bevezetéséi Köriratában hasonló szellemű felirat küldésére bnzditja a társtörvényhatóságokat. A köriratot a keddi előkészítő ülésen dr. Katona István aljegyző ismertette és amikor elmondotta, hogy az egyfázisú adóért kellene felírni a kormányhoz, a polgármester méltatlankodva jegyezte meg: — Csak nem írunk fel ilyent, amikor az egyfázisú forgalmi adó a város részesedését lényegesen redukálná... Katona aljegyző erre elmondotta, hogy Budapest köriratában a városok érdekeiről is van szó. A budapesti közgyűlés kérte ugyan az egyfázisú forgalmi adórendszer bevezetését, de kérte azt is, hogy a városok részesedését a jelenlegi nivón rögzítse meg a kormány, mert a városoknak nélkülözhetetlen szükségük van erre a jövedelemre. Szegednek a jövő évi költségvetés szerint 507.000 pengő lesz ezen a címen a jövedelme. — Így már másképen hangzik, igy már mi is felírhatunk az egyfázisú forgalmi adóért, — mondotta erre a polgármester. Dr. Faj ka Lajos indítvánnyal szerepel a napirenden. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés fossza meg vitéz Papp Ferenc helyettes főszámvevőt, a köztisztasági üzem, a gőzfürdő és az autóbuszüzem vezetőjét főszámvevőhelyettesi lakbérilletményeitől, mert természetbeni lakást kap a köztisztasági telepen. Indítványozza továbbá azt is, hogy szüntesse meg a közgyűlés a városi üzemek központi igazgatósági és felügyelő bizoltsáai tjw&ipak mjp.'P/ 2 /HRRROLD i/ LLOYO ti t" \ /»i # / 8 felvonásos \ W Elkésett vőlegény , a humor és a szellem ragyogd \ csúcspontja y" ^ a Belvárosi Moziban \& den üzemi illetményét. A tanács az indítvány elutasítását kéri * közgyűléstől. Vitéz Papp Ferenc azért kap természetbeni lakást, mert, mint a köztisztasági özem vezetőjének a telepen kell laknia, lakbért pedig azért kap, mert számvevői munkát is végez. Az üzemigazgatóság tagjai viszont a belügyminiszter rendelkezése értelmében már március óla nem kapják meg üzemi járandóságaikat, sőt ujabban a külső tagoknak sem fizethet a város. Fontos pontja lesz a tárgysorozatnak Franki Antal indítványa, aki a nyári utak megszüntetéséért száll síkra és utasítást kér a tanács számára, hogy a jövőben, ha egy-egy ucca kövezését határoznák el, az uttestet teljes szélességé! en köveztesse ki, meri a nyári utak lehetellcnné teszile a porképződés megszüntetéséi. A tanács az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Lippay Lajos a Bárka-ucca csatornázását és rendezését kéri indítványában. Indítványát a kövezési bízottság elé utalta a tanács a polgármesternek azzal a megjefrvzésével, hogy a jövő évi program keretébe alig fér el valami, mert a városrendezési költségekre mindössze tizenhatezer pengő jutott a költségvetés összeállítása alkalmával. Mivel pedig ez a költségvetési tétel a költségvetés egyetlen rugalmas tétele, nagyon valószínű, hogy még kisebbre zsugorodik majd össze, ha valami uj kiadást kell a városnak vállalnia Nagyon fontos indítványt terjesztett a szeptemberi közgyűlés elé Bokor Adolf. Indítványa szoros összefüggésben van azzal az átirattal, amelyet az Országos Földbirtok rendező Biróság legutóbb intézett a város tanácsához és amelyben az ujszegedi Főfasorban lévő villatelkek megváltásához való hozzájárulását kérte. A közgyűlés ebez egyszer már nem járult hozzá, kimondva, hogy a kérdéses területre az ujszegedi népliget kibővítése esetén feltétlenül szüksége lesz a városnak, most azonban a telekigénylők felajánlják a városnak a telkek telekkönyvezendő visszaváltási jogát. A tanács még igy is az eredeti határozat fentartását kívánja, Bokor Adolf indítványában pedig azt kéri, hogy a közgyűlés utasítsa a mérnöki hivatalt az újszeged! népliget kibővítésére vonatkozó tervek és költségvetések sürgős elkészítésére. Indítványában a Temesvári-körűt, a Bérkert-sor és a Holtmaros-sor által határolt területnek a Népkerthez való csatolását kéri. A tanács az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, sőt megtoldja azzal, hogy a Népkert kibővítését tovább halasztani már nem igen lehet, mert a város közönségének egyre nagyobb szüksége van err^i az egyetlen üdülőhelyre, amely mai Aercfeií k$Z&l SUk J^MJskL ¡mU&dsMM^Mív,