Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-02 / 198. szám
1928 szeptember 2. DfiLMAGYAROHSZAG Szerfián lesz a szeged! drágaság! ankét * (A Délmagyarország munkatársától.) 'A Délmagvarország mai szómában jelentettük, hogy a folyton fokozódó drágaség leküzdésére a polgármester drágasági ankét összehívását határozta el. Az ankét szerdán 'délután a városháza bizottsági termében fog összeülni és arra meghívják az iparosok, kereskedők, termelők, tisztviselők és fogyasztók képviselőit Károlyi Mihály lewyorkban Nemyork, szeptember 1. Károlyi Mihály ma kiéiben Newyorkba érkezeit. A washingtoni kormány nem fogja láttamozni Európába szóló útlevelét, de megengedte, hogy két napig az Egyesült Államok területén maradhasson. Károlyi Mihály gróf megérkezése után repülőgépen Washingtonba utazik, hogy kieszközölje útlevelének láttamozását és egyúttal azt kéri, hogy a volt ellenséges vagyon gondnokától azt a 16 ezer dollárt, amelyet a háború kitörése előtt az amerikai magyarok között gyűjtőitek és tőle lefoglaltak, oldja fel a zárlat alól. Leányiskolái |j elöirásos ruhák és kabátok készen és mérték szerint legfinomabb kivitelig. Legújabb női modelfelöltők, ái: meneti és télikabátok, szőrmebundák, ruhák és blúzok ké- « szen és mérték után legolőnyösebb árban be- X szerezhetők 741 Reményiné Feldmann Sári $ női felSItőáruházában. i Szeged, Széchenyi tér Z. sz. Munkásotthon tánciskolában ma íáncgyakorló vendégesi Jazz-band. Szeptember 15-én kezdődnek a tánctanfolyamok Révész Béla tánctanár vezetésével. 689 Beiratkozni n táncesléken lehet. 9-én, vasárnap szüreti-est Elsőrendű ^iuésleánykd iskoldcifiok szívatott minőségben: a&-3 o 31-35,^ 36-39 Ugydudz bdpnd színben: ¿16-30 31 -35 Jt 36-39 90 M A9Ö A90 U - Csepfeész és s]toplcifiöh. / fayéPmebhclpisnyolfe és sjioptzcfenik dús valdsztékkdr ucca 14. sszám. „A tanya ma egyik fő akadálya a racionális termelésnek" Nyilatkoznak az uj virilisek Ismét olcsóbbak lettünk 3°L kai A két literes Mercedes Benz után csak 5 7, luxusaűó térítendő Mercefles—Bbbz S Automobil Rt. Budapest, IV., Váci ucca 24. Telefon 140-70, 229-24. „„ (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország folytatja az nj virilisták megszólaltatását. Ez alkalommal Ligeti Béla és Wagner Ferenc fejtik ki álláspontjukat a közgyűlési munkáról. Érdekes Ligeti Béla véleménye a tanyai rendszerről, amely helyett a falvak létesítését tartja helyesnek. Wagner Ferenc nem vár sokat a kiegészített közgyűléstől, mert szerinte a nagy felbuzdulás után ismét el fog csöndesedni minden... Ligeti néla müépitéssz a következőket mondotta: — Az a mélységes szeretet, amelyet szülőd városom iránt érzek, mindjobban érleli bennem azt a gondolatot, hogy milyen veszedelmeket rejt magában a mi bűbájosán szép tanyavilágunk. Nem ujkeletü ez a megállapítás. A napi politikától mindig távoltartottam magam, most pedig, hogy belecsöppentem a város törvényhatósági bizottságába, ugy érzem, feladatom lesz — küzdeni a tanya ellen. Roppant veszedelmet rejt magában a tanya. Minden kulturámak akadálya, hiába keresünk benne egészségügyet: nincs. A vajúdó anya még bábaasszonyhoz sem tud jutni, a gyerekeket nem lehet iskoláztatni. Elbújni az emberek elöl. arra jó a tanya. De talán ezt inkább a török időkben lehetett kultiválni, amikor menekülni kellett az ellenség elől. — A bajok kútforrása pedig az, hogy a kisgazda, aki a maga 8—10 hold földjét 30 munkanappal feltétlenül meg tudja művelni egy esztendő alatt, az év többi napját, tehát a vasárnapokat leszámítva, vagy 260 napot a legjobb akarat mellett sem tudja kihasználni. Én tehát a tanyarendszerrel szemben a falvak létesítését fogom propagálni. — Kiszámítottam, hogy Szeged óriási tanya" világában 57 falut kellene építeni, amelyek egymástól 3—4 kilométer távolságra esnének* A földeket tehát gyalogszerrel mindenki könynyen megközelíthetné. A falu sok minden lehetetlenséget megszüntetne a tanyán. Elsősorban meg lehetne találni az embereket, javulnának a közbiztonsági állapotok, — ma nincs olyan hét a tanyán, hogy egy-két embert le ne szúrnának a bálakon. A tanya ma egyik f&akadálya a racionális termelésnek, nagyok a távolságok, a kevés munkanapot kivéve, a kisgazda nem tudja mivel tölteni idejét. Ipart nem űznek. Én még nem láttam, hogy tanyai ember a fiát iparosnak adná. Eddig már száz tanoncot neveltem fel, de egyetlen egy seakadt közöttük a tanyáról való. — Mondom, a tanya csak arra jő, hogy clbujanak benne Ha valakinek van pénze és azt akarja, ne lássák, hogy semmitse csinál, tanyát vesz. Meg kell tehát kezdeni a tanyai falvak kiépítését. Ne legyen több lakó bennük 1 és fél—2 ezernél. Még az sem szükséges, j hogy csupa szegedi ember telepedjen ott le. Adjon az OFB ingyen házhelyeket és hívják oda akár a székely testvéreket, akár másokat, de csináljanak falut, ahol a földmivelésen kívül télen háziiparral is foglalkozhatnak. A mi 1/ 8 hnnSrn«^' bécsi és LrnlfP7 P°rosz bükkfa, kovács-szén. Telep Boldogasszony-sugárut 40 IV6l6ÍM"DaBiiíaldl - Hindenburg IWmöí, Telefon 66 és 262. Csak eteőieütiG mműség, \eiseByl£őpcs 'ái . A