Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-15 / 208. szám

SZEOED: Szerkesztőséq : Somogyi ucca 22. L em Telefon: J3—33.-Kiadóhivatal, kOlcstinkOnyvt&r és Jegyiroda: Aradi u«~co «. Telefon: 300. ^ Nyomda: LBw l'Pól ucca 19. Telefon t IG-34. «»«»«» Szombat, 1928 szeptember 15 e®» M • rv. évfolyam 208. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Urt ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetést ar a havonta >20 vldékio és a tOvórosbao 3-t»o, KUUlUdOn 6-4Ü peng«. Egyes szára Itt. vasár- és Ünnepnap 24 Ullér Patyala Fejedelmeket megillető hódolat fogadta ha­zánk fővárosában Bhupindar őfenségét, Pa­tyala maharadzsáját, aki távoli országa tró­nusáról leszállva, közénk ereszkedett és pa­tyalai palotájának mesés indiai pompáját né­hány napra fölcserélte a budapesti Duna­palota tizennyolc modern kényelmü szobájá­ul. A hagyományos magyar vendégszeretet és tekintélytisztelet szinte tótágast állott előtte, idegen nagyúr előtt, aki a világháborúban ellenünk harcolt az antant oldalán az angol hadseregben és aki most az angol birodalom főnhatósága alatt igázza le saját faját, a patyalai népet és szolgálja a hóditó világbirodalom érdekeit a maga országának megmozdult lelkiismeretével és öntudatával saemben. • Patyala maharadzsája Budapesten nem akar tudni arról a csodálatos és hatalmas moz­galomról, amelyet India uj szentje és hőse, a nagy Gandhi indított, a lelkek vezére, a szellem fejedelme, az igazság hercege és amely­nek eljövendő közeli diadalától már is mél­tán félnek a Hyde-park londoni urai. A pa­tyalai maharadzsa selyemturbánban, gyémán­tokkal és egyéb drágakövekkel ékesitve, egész sereg kísérettől követve sétál a világban és most vörös szalou/ában fogadta a budapesti közvélemény képviselőit. Az indiai nábob, kin­csek és lelkek ura igen elismerően nyilatkozott óvárosunk kellemességeiről. Megáll apitotta, hogy Budapest szép város és Magyarország ' mekes állam. Valóban, egy patyalai maharadzsának egé­szen jó dolga van ebben a mi gyönyörű or­szágunkban. Nem nyomja a fejét a bu, inkább a puha, lágy selyemturbán simogatja. Nincse­nek lakásmizériái, a Rilz hotel tizennyolc­szobás appartementjában egészen kényelme­sen elfér, ha egy kicsit összébb huzza magát. Anyagi gondjai sincsenek, azt a pár ezer Pengőt, amit egy éjszaka a Rákóczi-uti mulató Páholyában tokaji borra, francia pezsgőre, néger muzsikára és magyar hölgyekre elkölt, játszva behozza egy nap az alattvalóin, ö iga­zán nem alkalmatlan idegen, mint holmi me­nekült vaggon vagy cserjelakó, hiszen ő tel­jes jóindulattal viseltetik irántunk, tanulmá­nyozza kiránduló és szórakozó helyeinbet, ba­rátságosan szóba ereszkedik riportereinkkel és engedi, hogy fényképészeink fönséges ábráza­tát, amelyről a fejedelmi kegy dióbarna mo­solya sugárzik, megörökítsék a bámuló jelen és a hálás utókor számára. Patyala maharad­zsájának érdeklődése persze nem igen terjed ki nappali kulturánk jelességeire és értékeire, bhupindar őfenségét nem érdekli például Ba­bits vagy Kosztolányi, Bartók vagy Kodály, Hudnay vagy Pásztor művészete, ő szerényen heéri az éjjeli nevezetességekkel. A kérdőiven energikus • mozdulattá/ huzza keresztül az olyan indiszkrét kérdéseket, hogy •ni van a Gandhi-féle vallásos és nemzeti moz­galommal, mi van az elnyomott és szen­vedő hindu néptömegek széles rétegeinek spi­rális és szociális törekvéseivel, mi van az angol és a hindu ellentétekkel és más egyéb feneket és hasonlókat. Patyala ura nem po­litizál, ő csak uralkodik és kormányoz, ö e8yszerüen és határozottan kikéri magának az ilyen bizalamas kérdéseket. Ezek bel«ő ^'Ryek, ezekbe nem lehet beleszólása senkinek, ''ajd elintézi mindezeket ő maga, akár angol Wtácsokkal is, ha kell és ha már az icérelek kalácsaival nem akar jóllakni és megelégedni az istenadta és átokverbe nép. Mikor Rabind­ranat Tagore felől is érdeklődött valaki, a nábob csodálkozó tekintetbei válaszolta: 0 nem az én alattvalóm! ö Bengál iában lakik. Va­lahol messze, valaha régen, Indián innen, a Balkánon tul igy akarta elhárítani magától a kormányzói felelősséget egy bizonyos Pon­tius Pilatus nevű római helytartó, akit egy názáreti vándortanító kiadatási ügyében meg­kérdeztek. És ezeken tul eszünkbe hozza ez az előkelő idegen vendégünk, ez a keleti ur a mi saját külön hazai atyalai és patyalai maharadzsáin­kat. ök is nyugodtan és kényelmesen terpesz­kednek az élet kerevetein és ők se szívesen hallanak azokról a bizonyos kényes kérdé­sekről, amelyeket a kor követelései, a töme­gek nyomora és szenvedése időnkint és egyre sürgetőbben hozzájuk intéznek. Valahogyan csak lesz, ezzel az államtudo­mányi és szociálpolitikai filozófiával mene­telnek az ismeretlen és bizonytalan jövendőbe és időnkint örömmel és elégtétellel állapítják meg, hogy megint oda érkeztek, ahová annak idején az a bizonyos mádi reálpolitikus. A francia minisztertanács telihatalommal ruházta fel Briandt a Rajna-vidék kiürítése Ügyében Genfi beszédéért melegen üdvözölték (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: A kormány ma miniszter­tanácsot tartott, amelyen Briand is részivett, aki Genfből távozva tegnap este Párísba érke­zett. Briand részletes jelentést tett a genfi eseményekről és a minisztertanács egyhangúan jóváhagyta. Briand genfi szereplését és sze­rencsekivánatát fejezte ki e Népszövetség előtt tartott hétfői beszédéért. A minisztertanács ezután ujabb instrukció­kat adott Briandnak a Rajna-vidék kiürítésére vonatkozó tárgyalások ügyében és teljhatalom­mal ruházta fel a tárgyalások folytatására. Briand szombaton Louvfceur társaságában visszautazik Genfbe, ahol vasárnap folytatják a Németországgal megkezdett tárgyalásokat a Rajna-vidék kiürítése ügyében. Többszáz kínai kuli borzalmas halála A rabszállító dereglye elsOlyedl és a hátra kötött kezű kulik belevesztek a folyóba (Budapesti tudósítónk telefonjelentése ) Londonból jelentik: Hankaui jelentés szerint a Síang folyamon ma délelőtt borzalmas sze­rencsétlenség játszódott le. A hankaui fogház­ból fogolyszállitmányt akartak vinni a hooaui börtönbe. Az elitélt kulikat egy nagy dereglyén szállították A túlterhelt dereglye elsülyedt és többszáz fogoly a vízbe veszett- A kaliktnak hátra volt kötve a kezük és egy sem menekül­hetett a katasztrófából. Az őrség a partra úszott és nem törődött a szerencsétlen foglyokkal. Óriásé feltűnést keltett Belgrádban Radics özvegyének a Népszövetséghez intézett levele ,A jugoszláv igazságszolgáltatás hallatlan provokálása" — ennyire kompromittálják az államot" ,Lehetetlen, hogy (Budapesti tudósítónk tele fon jele ^^se.) Belgrádból jelentik: Radics özvegyének a Nép­szövetséghez intézett levele, amelyben az öz­vegy a junius 20-iki szkupstinában elkövetett gyilkosság ügyében megindított bünügyi el­járás ügyében a Népszövetség ellenőrzését kö­ifeteli, Belgrádban óriási feltűnést keltett, amit csak fokozott az a tény, hogy elkobozták azo­kat a lapokat, amelyek a levelet leközölték, A Pravda szerint a levél a jugoszláv igazságszolgálta­tás hallatlan provokálását jelenti. Az özvegy nem volt tisztában azzal — irja a Pravda —, hogy mit követel. Teljesen lehe­tetlen. hogy magánszemélyek ennyire kompromit» lálják az államot. l'erner horvát képviselő és Radicsné me­morandumai ujabb bizonyítéka annak, hogy a paraszt-demokrata koalíció vezérei elvesz­tették hatalmukat a tömeg fölött és Horvátor­szágban most már mindenki a saját feje után cselekszik, Pribicsevics egyébként beismeri — irja to­vább a Pravda —, hogy nem volt tudomása Radicsné leveléről. A Narodni Val. a horvát parasztpárt lapja hozta tegnap nyilvánosságra Radics özvegyé­nek a Népszövetséghez intézett levelét, amely, tele van vádakkal a belgrádi kor­mány ellen. Arra kéri Radics özvegye a Népszövetséget, hogy a Népszövetség helyezze ellenőrzés alá a belgrádi bünügyi vizsgálatot, amelyet a szkuDstinában iulius 20-án történt merénvlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom