Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-26 / 192. szám

14 DÉLMAGYARORSZAG 1928 augusztus 26. Mindennemű uj és használt legmagasabb árban vásárol Szenet!? ágytól! és gyajsfukmfeü ház KOSMER ÖDÖN Szeged. Peíflfl Sándor sugárul 12. Telelőn 14—47. és Mérey ucca 6 c. — Telefon 8—17. pelyhet szállodák, intézetek, meny­rfíijjf iUfllwBj asszonyok ég háztartások részére a •^olcsóbb árban szállítok. Régi használt ágytollak tisz­títása ős felújítása mérsékelt árban. Dhzpárnák töltése a legolcsóbban. KedvezO fizetési teltételei!. Telefonhívásra házhoz hlüdük. 735 S szütgeM találkozó Isefve Budapest legelsórendü, modern családi szállója az 142 IstváBKírály-szálfoda VI., Podmanlczky ucca 8. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvlzszolgdllatds, lift. Napi teljes pensió 8 pengőtől. : A nyugati pályaudvar közelében. Mert az élet rögös utján csak egy a biztos s ez a Kultúrember leg hőbb vágya, hogy legyen egy • » ÖRÁJÁ havi részlet­fizetés ! Magyarországi főlerekatí 763 Af Ül MÍTECÜD V mUőrAa «• ékszerésznél MULIlUVTBLn f.Szeged,Széchenyiiér 9 előirásos ruhák és kabátok" ¿3 készen ós mérték szerint legfinomabb kivitelig. « Legújabb nói modelfelültOk, Al­% meneti ístéllkabótols, szörme­« bundák, ruhák és blúzok, ké­ezen és mérték után legelőnyösebb árban be­szerezhetők 741 % ReraénySné Feldmann Sári női feimttfáruházában. Szeged, Széchenyi tér 2. sz. Két szoba, iürdő­szobás albérleti keres zongorával, konyhahasználattal szeptem­ber l-re. Harmath Hilda, színház. Felejthetetlen Ti na é r u nk elvesztésével bennünket ért gyászunk­ban megnyilvánult jóleső részvétért és a végtisztességen való megjeie nésérl ezulon mond hálás köszönetei dr. Saftos Samu és csalúűfa. L m Az olvasó rovata Jó uáakal! Tekintetes Szerkesztőség l Sok száz aulős és motorkerékpáros egyöntetű panaszhangja­ként szíveskedjenek e soroknak helyi adni. Sajnos az utóbbi évek alatt az adózó polgár­nak legfeljebb jajszava lehet és az is csak egy-e<?y ellenzéki lapban. Minden ország és csaknem minden város az idegenforgalom magafelé terelésével igyek­szik panqó gazdasági életébe uj lendülelet hozni. Ünnepélyekel, kiállításokat, emlékéve­ket rendeznek és az igyekezetnek meg is van az üdvös gazdasági hatása. Wienbe pél­dául naponta 400 autó fut be idegenekkel. A modern gazdasági élet forgalma ma már aulókon bonyolódik le és nem vicinális vo­nalokon. A tisztelt bürokráciának gyors ez a tempó, mert az még ezidőszerint csigahá­ton jár. Szent Istvánkor bejáriam az Alföldet és a Dunánlul jó részét és azt láttam, hogy min­den felé lázas tempóban építik, javítják az utakat. Budapeslről jövet már csak Félegy­háza körül van egy gyenge szakasz, másult jó az ut. Ellenben Szal?mazon kezdődik és Szeged alatt életveszélyessé válik a város leaforgalmasabb és legfontosabb müutfa. De rossz a Tápé felé vezető ut, a röszkei ut, teljesen járhatatlan a Vásárhelyi- és Cson­grádi-sugárut, sőt gyatra a szőregi is. Szeged összes utai annyira le vannak ro­molva, hogy a rajta lévő autó és molorforga­lom csaknem lehetetlen. Ez köztudomásu és a vidéki meg a külföldi autók Szegedet ter­mészetszerűleg elkerülik. Idegenforgalom nem lehet Szegeden mind­addig, míg nem lehel bejönni az utakon és amíg Szeged város egyedülálló utai messze hirheatek. A legkisebb faluban az ulkaparó igyekszik az országutat rendben tartani, egyengetni. Szegeden, bár több mint félmillió pengő megy a köztisztasági vállalatra és embereire, sö­pörnek, locsolnak, de a főutak gödreit ugy hagylák betömetlenül. A mellék uccák közül al?g van járható, jó része poros, sáros, amely kövezve van, az csak régi módon egymás mellé dobált kőda­rabokkal van megcsinálva és természetesen iárhalallan. A főbb aszfaltos utak, például a Tisza Lajos-körut és a Kálvárla-ucca tele van­nak a jármüvekre életveszélyes kátyúkkal, ha­sonlókép az útkereszteződéseken átvergődni egyenesen veszélyezteti a jármű és a benne ülő biztonságát. Ott áll a közlekedési rendőr és nézi, amint törik az autó tengelye és for­dul fel a motorkerékpár. Véletlen, hogy több szerencsétlenség nem fordult elő még. Ezeket a gödröket a belváros közepén mégis csak be kellene tömni. Hát nem látja ezt meg senki. Hol az „illetékes hely ?" Az adókat azt — beszedik. Van 50 százalékos pótadő, útadó, kövezet­vám, magas autóadó, auló és motor luxus­adó és forgalmi adó, a benzin és az olaj szintén adózik. Hova lesz ez a tenger pénz, amit csak a szegedi 6—700 autós és moto­ros autóadóba előre befizet ? Hiába az Idegenforgalmi ankétezés és a kullurfölény folytonos szajkózása, ameddig a botrányosan veszélyes fontos utainkat nem javítja meg a város, addig nem lesz itt for­galom. Az igazi kuliura a gazdasági fellen­düléssel kapcsolatos és annak első fellétele, hogy a forgalom lehetővé váljon tisztességes utak építése mellett. Nincs az a kérése egy-egy intézménynek, amelyet a város halósága ne teljesitene és nincs az a jogos és szükségszerű kérése az adózó polgároknak amelyet teljesítene. Volna egy kérésem mégis, Űliön fel a te­kintetes „illetékes hely" egy autóra és men­jen végig a város sugárutain s ha a Vásár­hclyi-sugárulon előbb baleset nem éri, ugy eci-íz bizonyo-fin l ijut — a deszkás teme* tőbe. Tisztelettel; Egy autós. OroszIásHaccai városi bsrSaáz berendezése a fejlett szegedi Ipart dicséri Egy esztendeje épp, hogy a város tanácsa némi huzavona után megbízta a jóhirü szegedi Szalesíki nyi és Takács épilési vállalkozó céget, mint a leg-: olcsóbb ajánlattevőt, az Oroszlán uccai városi] bérház építésével és ma készen áll a harmadik vá-j rosi bérpalota, amelynek modern és igazán min­den kényelemmel berendezett lakásaiba már be is költözött 34 szegcdi család. Felépült a ház cso­dák csodájára oly módon, hogy az előirányzotti 800.000 pengő költséget egy fillérrel sem lépték tul,, ami a mai világban ¡gazán tiszteletreméltó. Kövér Tibor városi mérnökre nehéz feladat há­rult, amikor a Bajza és Nádor uccák által határolt aránylag szük területre nagyszabású házat kellett terveznie, amelynél amellett, hogy monumentálitást is kívánlak, a terület minél racionálisabb kihasz­nálása volt a fől'eladat. A kilünő mérnök azonban nagyszerűen oldotta meg a feladatot. A házat ha­tároló uccáról nyilik egy-egy főbejárat, ugy, hogy; a lakások kényelmesen megközelíthetők. A ház földszintjén 3 üzlethelyiség, 2 házmesteri lakás és, 2 kétszobás és egy négyszobás lakás mellett a vá-> rosi zálogház 5 nyilásu üzlethelyiséget vesz igény, be, emeletes raktárakkal. Ugyancsak a földszin­ten van a Szegedi Vivó Egyesület hatalmas vívó­terme, olvasó, társalgó, fürdő- és titkári szobák­kal, valamint ruhatárral és egyéb mellékhelyisé, gekkel, minden a legmodernebb elrendezésben. Aa I., II. és III. emeleten tíz-tíz 3, 4 és 5 szobás la­kás és alkalmas helyen néhány kétszobás lakás. Minden lakásban van előszoba, fürdőszoba és cse-j lédszoba és természetesen be van vezetve a vil­lany és légszesz. Az Oroszlán uccai IV. emeletem két müterem-lakás kapott helyet, amelyek közül az egyikben NyÜassy Sándor, a kiváló szegedi festő­művész üti fel müvésztanváját. Az egyes lakások berendezése minden tekintet­ben mintaszerű és az igazán fejlett szegedi ipart; dicséri. Az ajtók és ablakok ragyogó zománcfes-i tésüek, a fürdőszobák csemnével burkoltak, a szo-j bák festése pedig a lehető legizlésesebb. Az épület személy- és teherfelvonólifttel is fel van szerelve és gondoskodott a tervező tágas mo­sókonyháról, vasaló és mángorló helyiségekről, amelyek a világos pincehelyiségben vannak elhe­lyezve. A feljáró lépcsők szolid mükőmárványbólj vannak faragva, amelyeket igeu erős és mégis íz­léses vasrács korlátoz. A padláson a nagy ruhaszárító helyiségeken ki­vül minden lakónak van ec»y külön fülkéié, ame­lyeket a tűzrendészetnek megfelelően tűzfalak vá­lasztanak el és vasajtókkal láttak el. A padozat is jórészt vasbeton. Tűzbiztonság szempontjából tehát, — a szakértők szerint — ez a ház Szegeden első helyen áll. Ugyancsak a padláson helyeztek el egy óriási vaslartányt ártézi víznek, amelyből vízhiány esetén a lakások vizcsaoiajt táplálhat-j ják. Ahogyan a kész palotában körülnézünk, el kell. ismerni, hogy a szegedi ipar nagyszerű telje, sitményével állunk szemben, amely a városra néz­ve nemcsak erkölcsi hasznot jelent, de kitűnő befektetés is, mert jövedelmezősége messze jölölte áll a bérföldek jövedelmének, amelyeknek a be­hajtása körülményesebb és problematikusabb is* mint a házaké. Nem a mi hivatásunk ugyan, hogy megdicsér­jük a «':at a szegedi ir,n,rro1'n\ al;i': ennek a nagy­szerű palotának építésében résztveitek, de viszont szó nélkül sem lehet hagyni azt a minució­zus pontosságot, amelyet Szolesányi István mű­építész és Takács János építési vállalkozó mint társvállalkozók tanúsítottak és akik pontosságának köszönheti a város, hogy a házbéreket már aug. 1-én be is szedhette. Az ácsmunkákért Kecske­méti László ácsmestert, a minden tekintetben ki-; fogástalan bádogos munkáért llroe János bádogos­mestert, az épület asztalosmunkáiért Kormányos Jánost, a lakatosmunkákért Sétáló János lakatost illeti a dicséret, míg az üvegezési munkát, amelyekre különös súlyt helyezett a város, Körösi Géza vé­gezte. Az egész épület villanyvilágitási berende­zését, valamint a villamos csengők felszerelését Deutsch Albert villanyszerelési vállalkozó végez­te, a művészi kivitelű kályhák pedig LandesbcrjJ Mór szegedi kályhagyárából kerültek ki. Beszámolónk azonban nem lenne teljes, ha ki­hagynánk Csányi János építési művezető nevét, aki az építkezést mindvégig vezettte, valamint Gulácsi Józsefét és Takács Lajosét, akik Csányinak min­denben segédkeztek. íw nyaralhat Pensione ILuiaaban. Elsőrangú családi otthon. — Kiünő konyha. — Magyar kiszolgálás (f levelezés. Tuajdonos; Pál László. Lldo—Vcnezia—ttalia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom