Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-11 / 182. szám

1928 augusztus 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Felsíftanyán elfogták a román liafoiiaszökevényt, aki Temesváron agpnütfe őrmesteré! (A Délmagyarország munkatársától.) Csak nemrégiben számoltunk be arról, hogy Hor­gos mellett bestiális gyilkosságot követett el egy fiatal béreslegény, aki vad kegyetlenséggel megölt egy hatéves kisleányt. A gyilkos tetté­nek elkövetése után átszökött a trianoni hatá­ron. Alsótanyán bujkált, amig végre a sza­badkai szerb ügyészség körözőlevele alapján elfogták. A napokban szintén a felsőtanyai rendőri kirendeltség elfogott egy gyanús vi­selkedésű román katonaszökevényt, akiről ki­tűnt, hogy 192b-ben Temesváron őrmesterét agyonlőtte, majd a büntetéstől való félelmé­ben átjött Magyarországra és azóta álnéven élt itt, amig végre az ellene kiadott körözőlevél alapján felismerték és letartóztatták. A gyilkos: Bábé György temesvárkörnyéki magyar fiu, akit 1923 őszén besoroztak a ro­mán hadseregbe. Ezrede, a román V-ik vadász­ezred volt, amely Temesváron állomásozott. 1923-ban ínég lehetetlen viszonyok uralkodtak a román hadseregben. A román tisztek és al­tisztek szinte kínozták a besorozott magyar katonákat. Babó György például vasra verve aludt éjszakákon át cellájában, mig nappal fáradságos kivonulásokkal és katonához nem méltó munkákkal keserítették életét. A század őrmestere bánt vele a legkegyetlenebbül. Nem­csak megtakarított pénzét vette el, hanem zsoldját is őrmesterének kellett átadnia. Amel­lett nap-nap után a legválogatottabb kínzá­sokat ¿te át a magyar fiu, aki végre is ke­gyetlen bosszút forralt őrmestere ellen. Elha­tározta, hogy szolgálati fegyverével megöli éle­tének tönkretevőjét. Tervét a legapróbb rész­letességgel kidolgozta és 1924 julius 18-án dél­után két órakor végrehajtotta. Babó György a laktanya udvarán, amelynek egyik oldalán magas kukoricás húzódott el napokon át leste őrmesterét. Megfigyelte, hogy az őrmester ebédután mindig kisétál a lak­tanya félreeső helyére, ahol hosszabb ideig tartózkodik. Ez a hely a kukoricástól 200 lépésre volt. Babó ebédután szolgálati fegy­verével kiosont a kukoricásba és napokon ke­resztül leste őrmesterét. Kitartó munkáját vég­re siker koronázta. A kérdéses napon délután két órakor megjelent a láthatáron a román őrmester. Hosszú pipájából bodor füstkari­kákat eresztett és talán éppen azon gondol­kozott, hogy délután mivel kínozza meg ismét Babó Györgyöt, aki ekkor puskáját célzásra emelte fel­Néhány pillanat múlva a kukoricásból füst­felleg szaladt fel és a román őrmester holtan rogyott össze. A laktanyában természetesen óriási riadalom támadt a dörrenés hangjára. A laktanyaparancsnok riadót fúvatott, sorakoz­tatták az egész ezredet és akkor tűnt ki, hogy az ötödik század balszárnyáról hiányzik egy magyar fiu. Babó György ekkor már menekült és rövidesen sikerült átvergődnie a magyar határon. Bujdosása közben Szegedre, majd Felsőta­nyára került. Szilágyi Gábor néven munkát is kapott. Előzőleg azonban lejelentkezett a ma­gyar hatóságoknál, ahol felvették a román katonaszökevények listájába. Ez volt a veszte. A románok megtudták, hogy a gyilkossággal vádolt Babó György Szilágyi Gábor néven Felsőtanyán él, amire a szegedi ügyészségtől kiadatását kérték. Az ügyészség rendelkezésére el is fogták Szílágyi-Babó Györgyöt, aki a felsőtanyai rendőri kirendeltség tagjai előtt be is ismerte bűncselekményét mire letartóz­tatták és csütörtökön délelőtt átkísérték az ügyészség fogházába. Babó György ügyében most megindult a szabályszerű kiadatási eljárás és a szegedi tör­vényszék a napokban dönti el, hogy a román katonaszökevény ügyében fenforognak-e a ki­adatás feltételei. Háromszáz külföldi gyorsíró érkezik szeptemberben Siegeclre a nemzetközi gyorsíró kiállításra (A Délmagyarország munkatársától) x907-ben, tehát több mint husz évvel ezelőtt a világ valamennyi neves gyorsírója Szegeden adott egymásnak találkozót. Sokan emlékeznek vissza erre a kongresszusra és az azzal kapcsolatban rendezett nemzetközi gyorsiró-kiállitásra, amely­nek nagy visszhangja volt a külföldi sajtóban. Nagy szó volt az akkoriban, hogy azon a kiállí­táson a szegedi gyorsírók több mint 10.000 darab gyorsirási vonatkozású tárgyat állítottak ki és kü­lönösen az olasz sajtó szentelt hosszú méltatá­sokat a szegedi kiállításnak, amelynek megte­remtője dr. Katona Dávid és Jakab Lajos voltak. A szegedi kiállítás sikere volt tulaj donképen meg­alapítója a Szegpdi Gyorsírók Egyesülete inter­nacionális hírnevének. Az elmúlt husz év alatt a gyorsírás ujabb fejlődésen ment keresztül. Elég ha rámutatunk a magyar gyorsírók hatalmas előretörésére, akik percenk int már 406 fok leírásánál tarMmak, kül­földön pedig a gyorsb-ógépekre, a technika e csodálatos vívmányára, amellyel az elröppent szót rapjd gyorsasággal lehet lerögzíteni. Husz év után ismét Magyarországon és részben ismét Szegeden találkoznak a világ legkiválóbb gyorsírói. Szeptember t-től 6-ig nemzetközi gyors­író kongresszust tartanák Budapesten, de a kongresszus üléseit egy napra Szegedre helye­zik át, ezzel is tiszteletét akarván kifejezni a Szegedi Gyorsíró Egyesület iránt, mint amely a magyar gyorsírás egyik gócpontjává fejlesz­tette Szegedet. A Szegedi Gyorsirók Egyesülete abból az alkalomból, hogy újból eljönnek Sze­gedre a világ gyorsírói, ismét nemzeiközi gyors­írás! biállitást rendez, amely a legutóbbi kiállítás óta lefolyt két évtized stenográfiai előrehaladásit fogja bemutatni. A nagy gyorsirási ünnepségek programját a Délmagyarország közli alább először: Augusztus 31-én az állandó szervezőbizottság (Glock Tivadar honvédtábornok, Kónyi Hugó kor mányfőtanácsos, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, dr. Traeger Ernő miniszteri ta­nácsos, a gyorsirási ügyek kormánybiztosa, dr. Schack Béla udvari tanácsos főigazgató, dr. Mu­rányi Ernő királyi tanácsos, ügyvéd) utolsó ülé­sét " tartja. Este " félkilenckor ismerkedési estély az Országház kupolacsarnokában. Szeptember 1-én, délelőtt 9 órakor a kongresszus tisztikarát ala­kítják meg. Féltizenegykor lesz a kongresszus ünnepélyes megnyitása az Országház delegációs ELTALÁLTAM! ­A LEGJOBB ZSÁKMÁNY termében, amelyen a kormányzót gróf Kldbels­berg Kunó kultuszminiszter, a kormányt Vasa József helyettes miniszterelnök, a képviselőházat Zsitvay Tibor házelnök, a felsőházat dr. Balogh Jenő volt igazságügyminiszter, az Akadémia fő­titkára képviselik. Déli í2-kor a kongresszus tag­jainak fogadtatása a kormányzónál. Délután fél 2 órakor a magyar gyorsírók díszebédje az Or­szágház kupolacsarnokában a kongresszus tagjai­nak tiszteletére. Délután 6 órakor 460 ftzótagos versenyfáe. Ezt a versenyt azért iktatták a programba, mert külföldi gyorsirók örök kétségbevonlák a magyar gyorsírás Ilyen magasfoku fejlettségéi. A külföl­dön ugyanis a gyorsirók általában nem dolgoznak azokkal a magas fokokkal, mfnt magyar kollégáik és lehetetlennek mondották azt, hogy akadjon gyorsiró, aki peroenkmt négyszáz szótagu beszé­det le tudja imi. A verseny után a kongresszus tagjainak be­mutatják a gyorsirógépeket. Ezeket a maguk ne­mében páratlan alkotásokat Magyarországon még nem használják, mert a gyorsirási gépeken csakis a geometriai jelekkel dolgozó rendszerekkel le­het stenografálni (francia, angol, stb.). A kongresszus tagjai szeptember 2-án, reggel 7 órakor indulnak Szegedre. A megérkezés után a városháza közgyűlési termében azonnal folytat­ják a kongresszus ülését, majd a Knttnrpalotában megtekintik a nemzetközi gyorsirási kiállítást. Délután 2 órakor Szeged város ad bankettet, ezután pedig a kongresszus résztvevőit két cso­portra osztják. Az egyik csoport a Városianyára utazik ki autóbuszokon, a másik pedig megtekinti a város kultúrintézményeit. Este a város bankettet ad, majd hétfőn a kongresszus résztvevői vissza­utaznak Budapestre, ahol szeptember 5-ig foly­tatják a tanácskozásokat. Szeptember 4-én Szeged újból bekapcsolódik a kongresszusba, amennyiben a Kerepesi-temetőben akkor leplezik le Bóúogh János síremlékét, ame­lyet a Szegedi Gyorsirók Egyesülete állított a nagy magyar gyorsíró emlékére. A leleplezésen a kül­földi gyorsírók is résztvesznek, akik ugyanekkor Fabró Henrik sírját is megkoszorúzzák. Szeptem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom