Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-11 / 182. szám

-»W.* . ' áWlíMft Szombat, 1928 augusztus 11 mOctOnklfDyvtár ét Jegyiroda: Aradi QQ& ucca 8. Telefon: 30A. - Nyomda: LBw fipó< ncca í*. Telefon: 16-34.« »«»>«>» IV. evlolyaLin 182. szám •••^^••^••••••••iVHHnBHHaHBH^HBBHaBBnaH ElOllxetétl Ara hnvoilla 3-2O vidéken és a lővOroíbau n-ms, killlüldiín 6-40 pengi. Cgyet tzAm ÍO, vasár, éa ünnepnap 24 IUI« MAKO : SzerketzlOtég és kiadóhivatal: Urf ucca 6. Telefon: 151. iz&m.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrétsy ucca 25. Telefon : 49. ízAm. « » «» « » « wmam vmmgeœiMxmsmœzm Mikor a ffifm beszélni kezd ... Repülj hajóm, rajtad a Holnap hőse: hir­deti vigan és bátran a legújabb művészet, a beszélő film számtalan vállalkozója, akik a jövő szezon elején, a jelek szerint, világszerte i «mutatják és diadalra akarják vinni a husza­dik századnak talán legjelentékenyebb és leg­maradandóbb kulturális csodáját. A beszélő film puszta Ígéretére egyszerre lázas munka és óriás küzdelem indult meg a mozik és színházak világában. Sztárok fog­nak lehullani a hollywoodi égről és uj csil­lagok lépnek a helyükbe, műfajok lesznek és műfajok vesznek, egy uj esztétika körvonalai bontakoznak ki az uj művészet nyomán. Mert ma már nem lehet letagadni, a színház világ­válsága itt van, a háború óta tart és most éli legnehezebb napjait. Ez a válság a magyar földön különösen érezhető és mélyen össze­függ azzal a nagy társadalmi, gazdasági és kulturális változással, amely korunk egész, áb­rázatát készül megváltoztatni és amelyet csak azok nem látnak, akiknek lelki szemeit hályog I' itja el. A szellem és a technika uj' világa k ^dődött, amely a régi sablon mindenféle r.^grögződéseit fölrobbantotta. Ami a szinházat illeti, a mai ember ideg inek és ízlésének, érdeklődésének és igényeinek nem felel meg többé az a boldog békebeli típus, amelynek kényelméből kinőttünk és meg­szokását elfelejtettük. Ha például modern néző i" udatosan körülnéz abban a régi szép ho­( .¡iyban, amelyet Helmer és Fellner urak a monarkia fénykorában építettek a ferenejó­zsefi közönség számára, valahogy olyan ér­zése támad, mint hogyha az egykori Pilvax kávéházba tévedne, ahol a kellner a Honderűt és az Életképeket teszi az arszlánok asztalára a tubákos szelenoe mellé. Ezt a régi színházi épülettipust természetesen egy régi társadal­mi hierarchia részére szánták, ezen a szín­padon egy elmúlt kor elmúlt gépezete mozog és mi a huszadik század világokat rendítő ese­ményeinek nézői, valami ujat kérünk, valamit, ; ni a magunk formanyelvén beszél, a ma­gunk életének és törekvéseinek kifejezője, va­lumit, ami annak a kornak anyagából és lel­kéből való, amely legyőzte az időt és a teret, meghódította a levegőt és fölfedezte a rádiót. Szó sincs róla, a színház lényegében és természetében konzervatív intézmény, amely nem szívesen engedi, hogy megbolygassák az ő köreit és amely nem egykönnyen tanul uj nótát és ölt uj köntöst magára- De az élet örök törvényei, a haladás kemény parancsai öt is kötelezik és őt is kényszeritik. Ma már Reinhardt maga egy letünőfélben levő bál­vány, akinek korai naturalizmusa és kései impresszionizmusa fölött elvágtatott a szálló idő és akinek minden színháztörténeti érdeme és jelentősége mellett, amelyek őt Gordon Craig, Antoine, Gémier és Sztaniszlavszkij mellé emelik, ma már nincsen többé uj szava és uj tette abban a csodálatos reneszánszban, amelyet a legújabb keletű orosz színházmű­vészet teremtett meg és amelyről a budapesti színházi kirakatrendezőknek egyelőre csak ha­lovány segédfogalmaik vannak Az üj színháznak előbb-utóbb meg kell ta­lálnia a maga formáját és hangját, az uj tö­megek életérzését kell megszólaltatnia és pe­dig egy egységes uj művészet alakjában, amely nem különféle más művészetek rongyait és maradékait lopkodja össze, hanem amely auto­nómiát teremt magának és egyenrangúvá lesz akár a szobrászattal, akár a zenével. A szín­ház válsága termékeny jövő végtelen lehető­ségei számára készíti elő a talajt és 6emmi okunk és jogunk siránkozni azon, hogy az el­múlt világ szerelmi kettősei és házassági há­romszögei unalmas geometriáját variáló szín­padi ipartermékek lassankint egészen elvesztik piacukat és ha egyelőre a különféle Gyurko­vics fiuk fe Antónia nénik, régi nyarak és egyéb levendulák és limonádék még mindig meg tudják főzni a gyengébb lelkeket, ez már csak a vég kezdete, a hazugságok és ostobasá­gok alkonya, amely csupán a tehetetlenség tör­vényét igazolja. A beszélő mozi világcsodája a művészet pá­ratlan és beláthatatlan forradalmát indítja meg, a világot jelentő vászon döntő csatáját vívja meg a világot jelentő deszkákkal és a színház, a legősibb és legkomolyabb játéka a homo sapiensnek, olyan változások küszö­bén áll, amelyekhez képest a shakespearei színpad újsága a középkori dobogó után szinte elenyészően csekély. Newyork, London, Fáris, Berlin, Bécs, Róma, Budapest és Szeged, igen, Szegied is, várják az uj csodákat és készülnek az uj idők uj dalainak meghallgatására. AZ OLIMPIJÍSZ Mind a bátram magyar u&szó befutott a dontőbe Ifjan fól szerepeinek az olaszok. — Bdrdn> és Kocsis is beke­rült a düntöbe. — Wannle és Gûborfi a középdöntőben elvérzett Amsterdam, augusztus 10. (A Délmagyarország külön tudósítása.) A világbajnok magyar vivó­csapat három győzelmes tagja: Petschauer, Gom­bos és Terstyánszky beverekedte magát az egyéni verseny döntőjébe. A döntőt szombaton vívják, amikoris az idegilag kimerő!* magyaroknak na­gyon nehéz dnlguk írsz a kitűnően fel javult ota­SEofctaal. Váratlan és kellemes sikert jelent a bomló Kocsis remek szereplése, aki beverekedte magát a kettes döntőbe, tehát legrosszabb esetben má­sodik lehet és hat pontot szerez Magyaror­szágnak. Bárány is bent van a döntőben, ma még nem lehet tudni, hogy hanyadik lesz Weissmüller miatt. Petséauer-CSombos-T@rstyánisky A kardvívás egyéni versenyben mind a há­rom magyar reprezentáns bekerült a döntőbe. Az egyes poulokból a következők kerültek be a döntőmérkőzésekbe: 1. poul: Terstyánszky (magyar) 5 győzelem­mel, 2 vereség, Van der Wiel (holland), Duc­net (francia), Bini (olasz). 2. poul: Lacroix (francia), DeVecchi(olasz), Petschauer (magyar) 5 győzelem, 2 vereség 3. poul: Thomson (német), De Yong (hol­land), Marzi (olasz), Gombos (magyar) 5 győ­zelem, 2 vereség. Mind a három vívó arra törekedett, hogy bekerüljön a döntőbe, amikor ezt bebiztosítot­ták, nem nagyon erőltették meg magukat A magyarok legerősebb ellenfele az olasz Marzi. A döntőt szombaton vívják. Részletes eredmény a következő: Első csoportban: Ducret (francia) 5 győ­zelem, Bini (olasz) 7 győzelem, Van der Wiel (holland) 5 győzelem, vitéz Terstyánszky 5. győzelem. (Terstyánszky Van der Wieltől és Binítől szenvedett vereséget) Második csoportban: Lacroix (francia) 3 győzelemmel, Casimir (német) 6 győzelem­mel, De Vecchi (olasz) 6 győzelemmel, Pet~ schiuer 6 győzelemmé1. (Petschauer Dc V; c hi­től szenvedett vereséget.) Harmadik csoportban: Gombos 4 győzelem­mel, Thomson (német) 4 győzelemmel, De Yong (holland) 1 győzelemmel,, Marzi (olasz) 6 győzelemmel került be a döntőbe. (Gombos Fristeau {randától, továbbá Cohn némettől és Marzi olasztól szenvedett vereséget. Mini a három magyar bejutott az elődöntőbe Az egyéni kardvivóversenyek délelőtti ered­ményei a következők voltak: 1. poule: 1. Bini (olasz) 4 győzelem, 2. Osiier (dán) 3 győzelem, 3. Frelich (Jugoszlávia). 2. poule: 1. Casimir (német) 4 győzelem, 2. Cohn (német) 3 győzelem, 3. Van der Wiel (holland) 4 győzelem. 4. poule: 1. Petschauer (magyar) 5 győzelem 2. Ducret (francia) 3 és 3. Berthelson (dán) 3 győzelem. 5. poule: 1. Marzi (olasz) 6 győzelem, 2. Terstyánszky 5 és 3. Thomson (német) 4 győ­zelem. 7. poule: 1. Gombos (magyar) 5 győzelem 2. De Vecchi (olasz) 4 és 3. Dolecsko (román)] 2 győzelem. Bárány bekerüli a döntőbe 100 méteres gyorsúszás középfutamai: Első középfutam: 1. Takaishi (japán) 1 perc, 2. Laufer (USA) 1.00.6 mp, 3. Spencer (Kanada) 1.01.4 mp, Második középfutam: 1. Kojac (USA) 1.01 mp., 2. Zorilla 1.01.6 mp., 3. Wannie (magyar) 1.03.8 mp. „Harmadik középfutam; 1. Weissmüller

Next

/
Oldalképek
Tartalom