Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-30 / 195. szám

ш^тттзтгжяшжвтш EZSL'SEZSгЗ^ЕЗЕЙ Csülöríök, 1928 augusztus 50 k»lc*»nkOnrvtAr éi Jegyiroda : Aradi ФФ® BÓDMEZÖVÁSÁRHELY: Szerkeszl6s«g ncca S. Telefon: ЭОЛ. - Nyomda: Löw , é» klodóMralal: Andráuy ucca 25. Lipót ucca 19. Telefon: Irt 34. «»«»«» IV. еУ101у£1Ш 193. Telefon: 49. szám. «» «» « » « » «,, •И KA szegedi drágaság • Ma Budapesten 16 fillér volt egy kilogram paradicsom, Szegeden pedig 25 fillér. A szegedi Szegeden termett, Szegeden eladott — paraBiaom tehát több, mint ötven százalékkal volt flrágább, mint a vidékről Budapestre felhozott, tehát fuvardíjjal, szállítási, kezelési költséggel is terhelt áru. Budapesten katasztrófálisnak mondják a ttrágulást s bármily fájdalmas, mégis indokolt fez a megállapítás. S vannak elsőrendű szükségleti cikkek, melyek Szegeden lényegesen drágábbak, mint Budapesten. Szegeden a drágulásnak kétféle tényezője hat, az országos és a helyi A szegedi fogyasztó feje felett |a drágulás országos hulláma csap össze, a drágaság helyi okai pedig köveket raknak a fuldokló zsebébe. A városnak hetvenezer holdja van s ezen li hetvenezer holdon termelt zöldségféle magasabb áron kerül a szegedi piacra, mint amilyen árakat a budapesti vásárcsarnokban jegyeznek. Nem kell sok szakértelem annak belátásához, hogy hiba van a városi földek hasznosítási módjában. E sorok irója még a háború kezdetén indítványt .'terjesztett a városi közgyűlés elé, amelyben a haszonbérleti szerződések olyan módosítása mellett harcolt, Maely nem kizárólag a haszonbérlőkre bizta (volna annak megállapítását, hogy a város egész polgárságának földjén mit termelnek. ¡Ez az indítvány már akkor részletesen kifejtette, hogy a földtulajdonos város közönségér |nck nem lehet közömbös az, hogy mit ültetövek földjébe a haszonbérlök. A város nem törődhetik csak azzal, hogy a haszonbér pontosan befolyjon, ámbár ugy látszik, ezzel sem törődik túlságosan, mert vagy háromszázezer pengő a kinlevőség haszonbérekben. A földbirtokos város és a föld kőzött nem a haszonbér az egyetlen összetartó kapocs. A mai (hasznosítási mód mellett a haszonbérlő azt tesz a földjével, amit akar, amig a haszonbért megfizeti, addig korlátozás nélkül használhatja a főidet. Már pedig a város közönségének nem mindegy az, hogy tulipánt ültetne el, búzát vet-e, vagy zöldségféléket termel. Minden birtokos, aki bérlőnek adja ki földjét, megszabja a szerződésben azt is, hogy a •bérlő hogyan köteles művelni a főidet s leglöbbször megszabja azt is, hogy mit köteles neki természetben beszolgáltatni. A városnál: is kötelessége volna a szerződésekben meg*szabni, hogg a bérlők mit termeljenek s nem lenne szabad a haszonbérlők kényére-kedvére bizni, hogy a köztulajdonban lévő földön miként gazdái kod nalc. Ez a föld, éppen azért, mert köztulajdonban van, nemcsak a haszonbérek biztosításában vehet részt a város terheinek viselésében, hanem olyan módon is, hogy termeivényeivei a városi polgárság élelmezését megkönnyíti- Nem álmodozunk arról, hogy az országos drágulás hullámai kőzött Szeged az olcsóság kies szigete Legyen, de ha B városi polgárságnak hetvenezer hold földje van, akkor, ha akar, tudhatna olyan helyzetet teremteni a maga számára, hogy legalább drágábban ne vásárolja a saját földjén termelt élelmi cikket, mint ahogyan azt a vidékről fc' hozva Budapest lakosai megvásárol hat j ák. S ebbe a problémába — belefütyül megint a tanyai vasút is. Amikor a városra ráerőszakolták a Speyer-kölcsönt s egy élelmes ócskavasügynök ajánlalára a város a tanyai vasutba verte bele. a Spe^er^dollárokat, a városi közgyűlés asszisztálását azzal nyerték meg ehez a szerencsétlen tranzakcióhoz, hogy széles ecsetkezeléssel festették fel »kancsal egére* a kisvasút gazdasági előnyeit. Milyen olcsóság lesz itt, mondogatták, ha a tanya népe olcsón, gyorsan és kényelmesen hozhatja be termeivényeit. a szegedi piacra. Most már látjuk, hogy milyen ez az olcsóság! A szegedi piac drágább lett, mint a budapesti. (A »Szeged — fürdőváros« programból már valami megvalósult: a drágaság.) A drágaság egyik tényezője, a tanyai vasút, évi háromszázezer pengő deficittel dolgozik. Ezt a deficitet pedig, a polgármester pompás kifejezését használva: az Iskola-ucca és a Kárász-ucca viselik. A tanya népének meglehetősen önkényes eljárással még a tanyai vasút építési költségeihez való kötelező hozzájárulását is elengedték, egyszerűen nem hajtva végre azt a közgyűlési határozatot, mely az érdekelt gazdáknak ezt a hozzájárulását megszabta. Évi háromszázezer pengőt fizet a városi polgárság csak azért, hogy a tanya népe a város földjén termelt élelmiszerrel kényelmesen, minden fáradtság nélkül drágíthasson. Ez a sorsa annak a városi polgárságnak, amelyik önkormányzatának pusztulásával, önrendelkezési jogának elerőtlenedésével nem törődik. MIMMWMMWIMMMMMV Német miniszteri tanácsos Szegeden fogja tanulmányozni, hogy a lakás* forgalmat májusban felszabadítsák^ Miskolcon továbbra is fentartfák a kölötl forgalmat (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Miskolcról jelentik: A népjóléti miniszter megbízásából dr. Német Ödön miniszteri tanácsos néhány napot Miskolcon töltött, ahol a lakásügyekről informálhatta magái. A -nin'sxteri tanácsos több vidéki városba, többek között Szegedre is ellátogat annak megállapítására, hogy a helyi viszonyok megengedhetővé teszik-e, hogy a kötött lal:ás forgalmai 1929 má. jus elsején megszüntessék. Miskolcon a tapasztalatok alapján a kötött lakásforgalmot nem szabadítják fel 1929 május elsejénBud Ján©s gazdasági miniszter lesz, ifj. Wekerle Sándor pénzügyminiszter Miniszterközi értekezleten beszélték meg az uj gazdasági minisztérium kérdéseit (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ma este a népjóléti minisztériumban Vass József elnökletével miniszterkőzi értekezlet volt, amelyen Bud János, Herrmaim Miksa, Mayer Jáncs miniszterek, ifjú Wekerle Sándor felsőházi tag és Szabókg Alajos államtitkár vettek részt A megbeszélések során teljes megállapodás jött létre az uj gazdasági minisztérium programjára vonatkozólag. Az egyes minisztériumok közötti ellentéteket sikerült elsimítani és a miniszterközi értekezlet eredményeként ma már befejezett tény, hogy Bud János a közel jövőben gazdasági miniszter lesz, míg a pénzügyi tárcát ifja Wekerle Sándor veszi át. A miniszterközi értekezleten több más aktuális gazdasági kérdést is megbeszéltek, igy főleg a drágaság elleni akció részleteit precizírozták. Holnap a pénzügyminisztériumban ujabb értekezlet lesz, amely az egyes érdekeltségek által felhozott panaszokat fogja megvizsgálni. 11МШ. <1 1ЯЯГЯ A S&Ss®fe!isés®lk genfi kongresszusán élesen támadták a Népszövetséget „Az elmnlt öt év folyamán semmit sem javítottak a kisebbségek helyzetén" (Budapesti tudósítónk t*l«fonjelentése.) Genfből jelenük: Ma délelőtt kezdődött meg Genfben a IV. kisebbségi bongrosszns ülésszaka, «melyen az olasz parlament szlovén kisebbségének képviselője, WBfas elnökölt Az elnök megnyitójában utalt orra, hogy a kongresszus feladata a kisebbségek helyzetének és a Népszövetségbe» való viszonyának megtárgyalása. Erélyes szavakban kelt ki Pottttsz görög delegátusnak, a Népszövetség Uigutóbbi üiéeéu tett azon nyilatkozata ellen, amelyben Politisz a kisebbségi probléma megoldására nézve azt a módszert ajánlotta, hogy olvadjanak bele a kisebbségek a nemaeti többségbe, asszimilálják nyelvüket, kultúrájúkat, mert csak ilyen módon képzelhető «1 a népek harmonikus együttélése. — Ennél a megoldásnál sokkal egyszerűbb is van — mondotta Wilfan. — Az egyes államok halárait ugy kell megvonni, hogy egyeraenek az etnográfiai határokkal. A kisebbségek loyáJis polgárai akarnak lenni Államaiknak, azt azonban senki sem követelheti tötök, hogy cDonáHái nélkül mondjanak le atyáik örökéről. — A Népszövetség kisebbségi alosztálya eddig még semmit sem tett a kisebbségi problémák megoldása érdekében. A Népszövetségnek egyszer már el kell magát határozni arra, hogy átlandó kisebbségi bizottságot alakit, mert a szerződésekben lefektetett kisebbségi jogot nem lehet másképpen érvényre juttatni. A* általános vita során dr. Schlomann, a lettországi német kisebbség vezére szintén éles szavakban nyilatkozott a Népszövetség működéséről. Dr. SzAliő Géza a felvidéki magyarság képviselője szintén abból a megállapításból indult ki, hogy ez elmúlt öt év folyamán a kisebbséifek helyzetében semmi javulás nein történt. A kongresszus ezután üdvözölte Ke'loggöt a paktum aláírása alkalmából.