Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-03 / 175. szám

1928 augusztus 3. KE^B ffl város 130 ezer pengőt fizetett ki a hánosnkertek tulajdonosainak, mert a tiszti ügyészség — lekéste a felebbezési határidőt (A Dél Magyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy hosszú idő óta húzódik az úgynevezett bánomkertek kisajátításának ügye és nem egy bonyodalom kavarta fel a kérdés nyugodt elintézését. Az is ismeretes, hogy a bánombertek dolga a bíróságokat is foglalkoztatja és különösen jogászi körökben néznek érdeklődéssel az elé a pör elé, amelyben dr. Mezei Pál ügyvéd és dr. Tnróczy Mihály városi tiszti főügyész állanak egymással szemben. A bánomkertek kisajátítási ügyének egyik része ma azonban váratlanul befejeződött. A kirendelt szakértők, mint emlékezetes, mintegy százharmincezer pengőre értékelték a kisajátítás alá kerülő bánomkerteket' és legutóhb a törvényszék megállapította ezt a megváltási összeget a mintegy hatvan telektulajdonos számára. Az elsőfokú Ítélet után a város felebbezéssel kivánt élni és ugy látszott, hogy a telektulajdonosoknak még jó sokáig várni kell, amig hozzájuthatnak a megváltási őszszeghez. Történt azonban, hogy a városi tiszti ügyészségen elnézték a felebbezési határidőt (A Délmagyarország munkatársától.) A1 Délmagyar ország nemrégiben részletesen beszámolt arról a kegyetlen gyilkosságról, amelyet junius első felében követett el Horgoson Csere István 21 éves béreslegény, aki megdöbbentő kegyetlenséggel ölte meg a 8 éves Huszár Máriát. Csere István először eröszakot követett el a kisleányon, majd doronggal leütötte és összeszurkálta. A gyilkos ezután áldozatát bedobta az egyik búzatáblába és átszökött a határon. Másfél hónapi barangolás után a szabadkai ügyészség körözőlevele alapján Alsótanyán Vőneki Mihály tanyáján fogta el az alsótanyai rendőrség. • Csere István elfogatása után töredelmesen beismerte borzalmas bűnét, csupán az erőszak elkövetését tagadta. Elmondotta, hogy a kisleányt bosszúból ölte meg. Már régebben udvarolt a kis Huszár Mária nővérének, de annak szülei a leányt nem akarták hozzáadni. Csere István ezen annyira elkeseredett, és a megállapított nyolc nap helyett tizenöt riadón belül jutla ták el a törvényszékhez a város felebbezését. Dr. Mezei Pál, a bánomkertek tulajdonosainak képviselője megvárta a felebbezési határidő letelését, majd beadványban értesítette a város tanácsát, hogy a város felebbezésének nincsen érvénye, mert a tiszti ügyészség azzal elkésett. Kérte ezen az alapon a költségek kiinclésérc való tekintettel is, hogy az első bírói Ítéletben megállapított megváltási összeget most már késedelem nélkül fizessék ki a telektulajdonosoknak. A város tanácsa meglepetéssel értesült a dolgok ilyen állásáról és természetesen — miután jogi kérdésről volt szó, — véleményt kért a tiszti ügyészségtől. A tiszti ügyészségnek pedig az iratok tüzetes áttanulmányozása után nem volt módjában mást válaszolni, mint azt. hogy leghelyesebb volna teljesíteni dr. Mezei kérelmét. A tanács ezen az alapon elrendelte az első birói Ítéletben megállapított százharmincezer pengő kifizetését. Az összeget a mai papon kézbesítették ki a telektulajdonosoknak. hogy véres bosszút forralt a leány szülei ellen. A kis Huszár Máriát különböző Ígéretekkel kicsalta a határba és a legnagyobb kegyetlenséggel megölte. A szabadkai ügyészség a körözőlevél kibocsájtásával egyidejűleg kérte Csere István kiadatását. A kiadatási eljárás meg is indult. A szegedi ügyészség a szerbekkel fennálló egyezmény alapján javasolta is Csere István kiadatását. Az. ügyészség javaslata alapján a szegedi törvényszék F?M-tanácsa a napokban döntött a kiadatás kérdésében. A törvényszék a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy Csere István közönséges bűncselekményt követett el és igy kiadatásának törvényes altaáálya nincsen. A szegedi törvényszék döntését most megküldik az igazságügyminiszternek, aki a legrövidebb idő alatt intézkedik Csere István kiadatásáról. Csere István kiadatásáig a szegedi ügyészség foglya marad. tött a tanács egy másik sürgős kövezésről. A Tisza balpariján ugyanis a közúti hidtól a kendergyárig húzódó most mér megfelelő nívóra emelt töltésen az esős idők beálltával lehetetlen lesz a közlekedés. Erre az útra egyébként is nagy a panasz. Az Alföldi Mezőgazdasági Intézet és a Magyar Kender- és Lenípar már többször sürgették annak az útvonalnak a kikövezését, amely most végre a megva ósulás stádiumába jut — félig. A városnak nincsen ugyanis annyi pénze» hogy az egész utvonalat egyszerre kikövezze, azért ugy határozott a tanács, hogy az idén az útvonalnak a felét kövezik ki Í2900 pengő költséggel a póthitel terhére. Az összeg azért csekély, mert az ut burkolásra szükséges anyag a városnak már rendelkezésére áll. I Szakszervezeti Bizottság pássteken ülést tart a Eséregyeziiiény felmondása ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország a Szegedi Munkaadók Szövetsége és a Szakszervezeti Bizottság között bekövetkezett szakadásról, illetve arról, hogy a két szerv szeptember elsejére kölcsönösen felmondta a mnll évben kötött béregyezményt. A Szakszervezeti Bizottságban erről az ügyről a következőket mondották: — Az uj állapot, a jelek szerint, pillanatnyilag semmi változást nem hoz. A munka zavartalan menetét a szerződés kölcsönös felmondása nem befolyásolja. A Szakszervezeti Bizottság különben pénteken este értekezletet tart, amelyen megvitatják azokat a teendőket, amelyeket az uj állapotban követni fognak a munkások. Ujabb indítvány az ujszegedi villamos ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Preszly Ernő nyugalmazott alezredes, ujszegedi lakos terjedelmes indítványt nyújtott be a városi tanácshoz azzal, hogy azt terjessze a város közgyűlése elé. Az indítvány a már sok vitára alkalmat adott és már a közgyűlést is többször foglalkoztató azon ténnyel áll kapcsolatban, hogy a villamost nem vezetik át Újszegedre. Az indokolás — mint ismeretes — az, hogy a hid nem bírná el a villamosjáratokat. Preszly alezredes indítványában kifejti hogy évek óta azzal hitegették Újszeged lakosságát, hogy majd ha a hidat meg javították, njMl megindul a villamos Újszegedre. Üres kifogás az — mondja az indítvány —, hogy a hid nem bírja el a villamost, mert dr. Hubert főmérnök, amikor a hid javításáról tartott előadást a városházán, akkor Preszly alezredes és többek felkérésére kijelentette, hogy a megjavított hid nemhogy a Í2—15 tonnás villamoskocsikat fogja elbírni, hanem 120—150 tonnás teherautókat is. Elmondja azután Preszly alezredes inditványában, hogy nem a lakosság gondolkozásában keresendő az, hogy nem jár át Újszegedre, hanem azért, mert nincsen megfelelő közlekedési eszköze. Az indítvány ezután különböző terveket sorol fel arra vonatkozólag, hogy esetleg a város a kis vasú tat vezetné át Újszegedre, továbbá, hogy a Kálhay-ligetet is ki kellene fejleszteni városi parkká, ahova szintén elvezethetnék a kisvasutat. A tanács Preszly alezredes indítványával még nem foglalkozott. Kétmillió pengős utkövizéin versenytárgyalást ir ki a város KikOvezik a Boldogasszony-, Peíőfi-, Csongrádi- és Vásárhelyi-sugáratakat (A Délmagyarország munkatársától.) A1 •árosrendezési programmal kapcsolatban sok szó esett arról, hogy az uccáh és terek kövezésére milyen aránytalanul csekély összeg áll rendelkezésre. A város közgyűlésén annak idején Wimmer Fülöp is szóvátelte azt a lehetetlen helyzetet, hogy az uccák egész légiója áll kövezetlenül, de még a forgalmas utvonalak is horkolásra szorulnak. A város tanácsa a közgyűlés utasítására azután elkészíttette a mérnökséggel a város forgalmas utvonalainak burkolási tervét, amelyet a csütörtöki ülésen terjesztettek a tanács elé. A tervezet szerint a Vásárhelyi - sugárul kikővezése 360 000 Csongrádi „ , 360.000 Boldogasszony , . 500 000 Felsőtiszapart , 200.000 Petőti-sugárul kikővezése a nagykörúttól a vámházig különböző részletekben 560.000 pengőbe kerülne, összesen tehát miníegy 2 millió pengőt kellene fordítania a párosnak e fontos utvonalak kikőoezésére, A mérnökség ez utvonalak burkolását leltétlenül szükségesnek tartia és a tervezetben feltünteti, hogy például a Petőh-sugáruton az úttest burkolatát 10 méterre szélesítenék ki, a Csongrádi-suaáruion csatornát fektetnének le. A mérnökség igen nagyfontosságúnak jelzi a Boldogasszonv-sugárut kikövezését, főleg az idegenforgalom szempontjából. A kétmillió pengős kövezésre természetesen fedezet nincsen és ezt csakis kölcsön felvételével lehetne végrehajtani. Itt azután felmerült az örökös mumus, hogy a minisztérium nem engedélyez? a kölcsönök felvételét. Miután azonban Debrecen városa éppen most hajt végre egy tízmillió pengős kövezési programot, amelyet szintén kölcsön utján fedezett és amely kölcsön felvételét a miniszter jóváhagyta, a tanács elhatározta, hogy a kétmilliós kövezésre a kormánybalóság lóváhagyásától fügqővé iéoe, a versenytárgyalást kurfa, a közgyűléstől felhatalmazást kér a kölcsön felvételére és a megfelelő törlesztésf összegeket az évi költségvetésekbe illeszti be. \ kövezést programmal kapcsolatban dönS szegedi törvényszék kiadta Jugoszláviának a gyilkos borgosi béres fiút