Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-22 / 188. szám

f augusztus 22. OfiLMAGYARORSZÁG 99\ Tizenkilenc ,gyermekparalizis"~es megbetegedési konstatállak Szegeden Arifos Ma 9 járványos gyermekbénulás volt a városban, 10 a környéki falvakban Hainlss professzor nyllafkozaía: „Aggodalomra nincs ok" , (A Délmagijarország munkatársától.) Emlé­kezetes, hogy a mult év őszén, éppen augusz­tus és szeptember hónapokban, aggasztó hi­tek érkeztek Romániából abban az irányban, hogy veszedelmes járvány pusziit a gyermekek között, aggasztóan nagy számban konstatál­ták az úgynevezett járványos gyermekbénu­lást, amit az orvosi irodalom Heine medin néven, a közönség pedig helytelenül »gyermek" paralizisn-'kénl ismer. A mult évi romániai Járvánnyal egyidejűleg Szegeden is konstatál­tak egy-két ilyen megbetegedést, de a gyer­mekbénulások száma egyáltalán nem lépte tul •z évenkinti szinte szabályszerűen előforduló megbetegedések számát. Egy év óta alig le­hetett hallani erről a veszedelmes gyermek­Járványról, most azonban az elővigyázatosság is a prevenció céljából fel kell jegyezni azt a lényt, hogy Szegeden fulius ófa ismét jelent­kezik a járványos gyermekbénu­lás. A helyzet az, hogy aggodalomra nincsen ók, mert távolról sincs olyan szó olyan jelen­tégről, mint az elmúlt évben Romániában,, Ide a nyilvánosságnak meg kell tenni minden fclővigyázati intézkedést, hogy az esetek szá­mát a minimumra lehessen csökkenteni. A »gyermekparalizis« néven ismert esetekről a Délmagyarország munkatársa a következőket ¡jelentheti: Juliusban észleltek először járványos gyer­mekbénulást a szegedi egyelem gyermekklini­káján. Egymásután több esetről volt szó, kü­lönböző alakban és különböző helyről. A meg­betegedések azután néhány hétre kihagylak, mig most legutóbb ismét konstatálni kelleti ilyen eseteket. Julius óta tizenkilenc esetben konstatáltak a gyermekklinikán járványos gyermekbénulást. Eszerint kisebb járványról lehet szó, ame­lyet azonban még könnyen lehet korlátok közé szorítani, ha a szükséges elővigyázat! in­tézkedéseket mindenütt foganatosítják. A tizenkilenc csel közül kilenc Szegedről, tiz pedig a környéki községekből került a klinikára. Szegeden jobbára a külvárosok irányában történtek megbetegedések, mig a vidékről a kö­vetkező községekből hoztak be »gyermek pa­ralízises« beleget: Vedresházáról, Röszkéről, Szalymázról (2), Szentmihálytelekről (3), Sán­dorfalváról. A Heine medin-nek kilenc alakját ismeri az orvostudomány. A Szegeden konstatált ese­tek között volt kar-, láb-, derék-, nyakbénu­lásos és volt egy eset, ahol agybénulást kellett megállapítani. Öt uj esetben feltűnő gyors javu­lást konstatáltak a klinikán, Gmi azt látszik bizonyítani, hogy kellő gyógy­módot alkalmaztak. A betegség kezdeti ismer­tető jelei a bénulás jelentkezése előtt: fejfájás, heves izzadás, a lest rendkívüli érzékenysége. Minden szülő számára ajánlatos, hogy a gyermekek ezekben a hetek­ben kerüljék a íömeghelyekeí, a poros levegői és ajánlatos a gya­kori dezinficiáló szájöblögeíés. Az eddigi esetekből nem lehetett megálla­pítani, hogy hol kezdődött és honnan jött, hogyan történt a fertőzés. Az utolsó könnyebb cselekből arra lehet következtetni, hogy a meg­betegedések szünőben vannak és komolyabb veszélytől nem kell tartani. A Délmagyarország munkatársa ez ügyben felkereste dr. Hainiss Elemér egyetemi ta­nárt, a gyermekklinika igazgatóját, aki a következő­ket mondotta: — Hangsúlyozni kívánom, hogy aggodalom­ra nincsen ok. Az tény, hogy julius óta tizen­kilenc járványos gyermekbénulásos megbete­gedést konstatáltunk. Egy-egy eset minden év­ben akad, de hét év óta, amióta Szegeden vagyok, még soha sem történt meg, h'ogy két hónap alatt 19 megbetegedés fordult volna elő. A »megbetegedések különböző alakúak és egé­szen különböző helyekről kerültek a klinikára. Több esetben egészen gyors és feltűnő Javulást tudtunk konstatálni. — Annak ellenére, hogy veszélyről nem lehet beszélni, ajánlatosnak tartom, ha a gyer­mekek kerülik azokat a helyeket, ahol töme­gek fordulnak meg és ha minél gyakrabban mosnak szájat valamilyen fertőtlenítő szerrel. Dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos a következőket mondotta: — Először túlzottnak gondoltuk a Heine medin 19 esetben való megállapítását, most azonban magam is meggyőződtem, hogy a kli­nika bejelentése mindenben fedi a tényeket. A közönségnek nincs oka aggodalomra, vagy ijedelemre, mindenesetre ajánlatos az elővi­gyázati intézkedések betartása. — Az utóbbi időben különben feltűnően sok vérhas esetet is jelentettek a főorvosi hivatal­nak. Az is szokatlan, hogy ilyen megbetege­dések csecsemőknél is gyakran előfordultak. Ezekre a nyári megbetegedésekre fokozottan kell ügyelni a szülőknek. Robbanó Izgalmak közöli tárgyalta az Ipartestület a házvéleli akció meghiúsulását Egy etőlfáróságl tag provízióért dolgozott, a közgyűlés felszólítja, hogy mondjon le mandátumáról - Iparoskiálliíás az árviz 50 éves évfordulóján (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipartestület elöljárósága kedden délután rend­kiviili közgyűlésre hívta össze Szeged össz­iparosságát. A közgyűlés összehívása azért vált szükségessé, mert az ipartestület meg akarta venni a Tisza Lajos-köruti Bokn-iéie házat és ehez a közgyűlés jóváhagyását kellett kikérni. Az előzményekhez tartozik, hogy az ipartes­tületi házvétel ügyében a helyzet néhány hét­tel ugy alakult, hogy kitűnő objektum kínál­kozott a megvételre: a Bohn-ház. A tárgya­lások meglehetős előrehaladott stádiumba ju­tottak, sőt a szerződéstervezet t> parafájáig« is eljutottak. A megállapodás az volt, hogy 215.000 pengőt adnak a házért, továbbá a háztulajdonosnak 600 pengő költözködési di­jat fizetnek. Az elöljáróság össze is hívta a közgyűlést — augusztus 20-ára, határozatképtelenség ese­tén 21-ére, hogy a ház megvételére a felha­talmazást megadja a vezetőségnek. Közben azonban a következők történtek: Mielőtt a szerződés aláírására került a sor, Bohn arra kérte a tárgyalóbizottságot, hogy adjanak időt neki reggelig, hogy apósával még­egyszer letárgyalhassa a dolgot. A kérés elől nem lehetett kitérni, Bohn azonban másnap reggel nem irta alá a szerződést, hanem augusztus 17-én levelet intézett az ipartestület ügyészéhez, amelyben arra kéri őt, közölje a vezetőséggel, hogy csak ugy adja el a házat az ipartestületnek, ha egy évig még díjtalanul meghagyják a lakásában, vagy a városban sze­reznek neki egy négyszobás lakást. A másik kikötése az volt, hogy ha a közvetítőknek fizetni kellene és ebből pör keletkezne, az ipartestület vállalja magára ennek a terhét. Körmendy Mátyás elnök jelentette be mind­ezeket a közgyűlésnek, végűi pedig arról re­ferált, hogy Bohn egy másik levelében arról is értesítette az ipartestületet, hogy a ház most már nem eladó. Berg János az elnök referátumával szem­ben arról beszélt, hogy Bohn nem azt irta, hogy egyáltalában nem eladó most már a ház, hanem csak 215 000 pengőért adja el. Sokkal fontosabbnak tartja azonban azon ipartestületi tagok neveinek felolvasását, akik a ház eladásában mint ügynökök sze­repelnek és maguknak províziót kö­töttek ki. Az egész város ismeri ezeket a neveket, kö­veteli tehát, hogy tessék ideállni a nevekkel és mennyit kaptak. Előljárósági tagokról is hallott, végre is joga van megtudni az iparosságnak, hogy kikben bizhat meg. Berg János szavait szinte megdermedten hall­gatják a közgyűlés tagjai, de beszéde végén viharos tapsokban tört ki a közgyűlés. Körmendy elnök válaszolt Bergnek és azt mondotta, hogy Bohn olyan levelet irt az ipartestülethez, amelyben kifejezetten azt irta. hogy nem adja el házát az ipartestületnek. Hogy Bohn kiknek ígért províziót, azt leg­jobban Bohn ludná megmondani. Ugy hallotta, hogy iparosok is érdekelve vannak a dolog­ban. Berg János nem elégedett meg Körmendy válaszával és most már Schatz Izsóhoz, a számvizsgáló bizottság elnökéhez intézte sza­vait, hogy nevezze meg azokat, akik provízió­ban részesülnének a házeladásból. A szám­vizsgáló bizottság elnöke kijelentette — foly­tatta Berg —, hogy a neveket csak a szeptember 10-én tartandó előljárósági ülésen hajlandó nyilvánosságra hozni, de ha megkér­dezik tőle a közgyűlésen, megmondja ott is. ő hát most arra kéri Schatz Izsót, nevezze meg mindazokat az iparosokat, akik provízióban részesülnek. Schatz Izsó azonnal reflektált Berg szavaira. Tényként jelenti ki, hogy Bohn félt a pörök­től, mert a julalék összege 29.000. pengőt ten­ne ki. Megnevezi az illetőket Tulliusz József... Közbekiáltások: Az előljárósági tag url ...Gál József, Salgó Béla és Mézer szemé­lyében. Természetesen Salgó és Mézer ki van­nak kapcsolva az ügyből, ők ügynökök, mi­után azonban a jutalék összege óriási nagy, valószínűleg vannak még többen iSj akik az ügynökök tevékenységét előmozdították. — Elvárom — fejezte be Schatz Izsó lelep­lezését —, hogy azok az ipartestületi tagok, akik ilynemű tevékenységet fejtettek ki, le­vonják a konzekvenciákat. (Altalános helyes­lés.) Rera János állott fel ezután ismét szólásra m-mm ^mmmtmmm mmmm , « / . - ttM^oi-.r^my,

Next

/
Oldalképek
Tartalom