Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-22 / 188. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi uccn 22. I. em Telefon: 13-33.^Kiadóhivatal. kOI cíltnklínyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda : LOw Ilprtl ucca 19. Telefon • 16-34. «»«»«» Szerda, 1928 augusztus 22 IV. évfolyam 188. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlralal: Ort ucca O. Telefon: 151. Izém.« mm»«» nÖDMEZAvÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrótty ucca 25. Telefon: 49. Mám. « » « » « » « » «» A pénzügyi bizottság többségének határozata leleplező bepillantást engedett arra a terü­letre, melyen a városigazgatás mai rendszere nyugszik. A költségvetési előirányzat százhetvenezer pengőt szán a színházi üzem financiális hiá­nyainak — a kulturális hiányosságokról a pénzügyi bizottság nem beszél, — pótlására Százhetvenezer pengőt javasol a pénzügyi bi­zottság többsége a jövő évi városfejlesztési cé­lok fedezetére. A pénzügyi bizottság többsé­gének véleménye szerint tehát a színházra minden évben annyit kell áldozni, mint amennyit a városfejlesztés feladatainak be­töltésére. Ez a két adat arra mutat, hogy szemmérték nélkül készül a költségvetés s nem akarunk arról beszélni, hogy milyen más mértékek is hiányoznak még. Aki helyesli azt, hogy a város annyit költsön a jövő év­ben a színházra, mint amennyit költ kövezésre, feltöltésre, csatornázásra, vízvezetékre, ucca­rendezésre, a közegészségügy városi felada­taira s mindarra még, ami a városrendezés gyűjtőfogalma és kötelessége alá tartozik, az csukott szemmel jár ebben a városban s az — még soha nem volt a szegedi színházban. / Érthetetlen ez az aránytalanság. Ha a nemzet­1 közi világ kulturérdeklődése fordulna a sze­gedi színháznak a világnyilvánosság előtt is visszhangos munkássága felé, ha — hogy ne menjünk messzebb a példáért, — a salzburgi és müncheni »Festspíelek« kulturjelentőségéig érnének fel a szegedi színház előadásai, ha az idegenek tízezreit invitálná Szegedre a város színháza, avagy, ha a magyar kulturának s a magyar kulturfölénynek ugy tudna a város színháza szolgálatában állni, hogy a Kárpátok­tól az Adriáig és Dévénytől a Hargittáig a magyarság »oldott kévéjétf a nézőtéren tud­ná összegyűjteni, akkor még értenők az áldo­zatnak ezt a monumentális méretét. De ez a színház vezetés, amit nem egy megfontolt és nagy koncepciójú kultúrpolitika, hanem a buk­dácsoló színigazgatók kényszeregyességi és csődnyitási tárgyalásai kényszeritettek a vá­ros karjába s amelyik két esztendőn keresztül szégyenkezett a népies magyar darabok miatt, amelyik Szőke Szakállt vezette fel a szegedi színpadra s az operaelőadások dilettantizmu­sával szolgálta az operettek kultuszát, nem követelhet és nem kaphat a város közvagyoná­ból annyit, mint amennyi a városfejlesztési célokra áll rendelkezésre a polgárság vagyoni teljesítőképességének roncsaiból. De ha még jutna ennyi! Mert még ennyi sem jut. Amikor ugyanis a pénzügyi bizottság a kiadások mérlegét összeállította, kényleien volt megállapítani, hogy a tárgyalások során százezer pengővel emelkedett a kiadások té­teleinek végösszege. Hogy az egyensúly helyre­álljon, le kellett valahonnan százezer pen­gőt faragni. Két tétel állott a bizottság több­ségének rendelkezésére. Az egyik volt a szín­ház százhetvenezer pengője s a másik a vá­városrendezés százhetvenezer pengője. Bocsá­natot kérünk azoktól, akik nem ezt a meg­oldást választották: de az elfogulatlan hozzá­értés azt követelte volna, hogy ha már vala­miből törölni kell, akkor az ne a városfej­lesztés tétele, hanem a színház szubvenciója legyen. A bizottság többsége azonban érintet­lenül hagyta a színház százhetvenezer pen­gőjét és a városfejlesztési költségekből fara­gott le százezer pengőt. így a pénzügyi bizott­ság javaslata szerint a város közvagyonából a jövő évben százhetvenezer pengő jut a szín­háznak és hetvenezer pengő marad város­fejlesztési célokra. Évenkint százezer pengővel sínyli meg en­nek a viz mellett is víztelen, pincelakásos, csatornázatlan, kövezetlen uccáju, aszfaltká­tyuktól éktelen, poros levegőjű városnak fej­lődése azt az örömet, azt a kedvtelést, hogy a tanács zöld asztala mellett vitatkozhatnak kulisszák mögötti tereferékről. Évenkint száz­ezer pengőt vészit el a városfejlesztés azért, mert hozzáértő színigazgató helyett jószándéku tanácstagok vezetik a színház ügyeit. Vala­mikor a bárói címet olcsóbban lehetett meg­szerezni egyszersmindenkorra kifizetett ösz­szeggel, mint amennyibe most évi járadékok­ban kerül az intendánsi cím. A városfejlesztés, a város népének egészsége, életének legfőbb javai évenkint százezer pengőt fizetnek azért, hogy egyik derék, kitűnő főtisztviselője, aki­nek pedig van már elég, tisztességet adó címe, még az intendánsi címet is viselhesse. Csodálatos az a szellem, mely ezekben a határozatokban és javaslatokban megnyilatko­zik. Mintha semmi érzék, semmi készség nem lenne a valódi szükségletek kielégítésére, de minden áldozatkészséget rákényszeritenek a polgárságra, ha kedvteléseket kell kielégíteni. Akár a kultuszminiszterét, akár a polgár­mesterét. Parisban fiétfön ir/tík alá Kellog háborúellenes paktumát Részletesen kidolgoztál!c az államtitkár párisi tartózkodásá­nak programfát (Badapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párásból jelentik: Hivatalos közlés szerint Kellogg államtitkár az eredeti programtól el­térő'eg rem szombaton, hanem pénteken reggel érkezik Le Havre kikötőjébe, ahonnan a vá­rosi hatóságok által rendezett hivatalos fo­gadtatás után külön vonaton folytatja útját Párisba, ahová pénteken délután érkezik meg. Pénteken este és szombaton délelőtt udvarias­sági látogatásokat tesz Kellogg, majd szom­baton délután az amerikai nagykövetség pa­lotájában dezsönét ad a háborúellenes szer­ződés signatarius hatalmai Párisban időző megbizottainak tiszteletére. A háborúellenes paktum ünnepélyes alá­írása hétfőn délelölt megy végbe. Hétfőn esle Briand ad ünnepi vacsorát a külföldi vendé­gek tiszteletére, kedden pedig Donmergue el­nöknél lesz dezsőné. Este az aláiró hatalmak képviselői Páris város vendégei lesznek. Kellogg szerdán reggel hagyja el Párist és kíséretével Cosgraoe ír köztársasági elnök meghívására két napra Dublinbe utazik. Kel­! logg Londonon át utazik vissza és szeptember I 4-én a Leviathan fedélzetén indul Amerikába. 09 A horvátokat nem képviselheti a belgráái sszkupstina" Botrány a berlini interparlamentáris konferencia körül, a&ová a fforvátok külön képviselőket küldtek (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Belgrádból jelentvk: A Radics-párt lapja, a Nnrodni Val tegnap este külön kiadásban be­jelentette, hogy a párt vezetősége Krajevics és Peraar képviselőket kiküldte Berlinbe az inter­parlamentáris konferenciára. A kiküldetés azért történt, mert a horvát parasztpárt szükségesnek tartja felhivni az interparlamentáris unió tagjai­nak a figyelmét a szkupsltnában junius 20-án le­folyt esemény következményeire, nemkülönben szükségesnek tartja azt is, hogy a belgrádi szfrup­atina delegációjának nincs joga a horvát rrép*t képviselői, sőt még arra sincs morális alapja, liogy a civilizált népek képviselőinek az ülésén részíveheesen. A horvát parasztpárt vezetősége táviratot kül-1 dött az interparlamentáris unió elnökének, melyben meghatározza a horvát népképviselet álláspontját a belgrádi csonkaparlament delegációjával szem­ben. A kommünikét Macsek, a horvát parasztpárt elnöke irta alá. Berlinből jelentik: Az interparlamentáris unió konferenciára a mai nap folyamán úgyszólván az összes bejelentett külföldiek megérkezíek. Eddig 561 politikus részvételét jelentették be. Kedden a leszerelési, gyarmatügyi és kisebbségi kérdésekkel foglalkozó bizottság ülésezett. * Capablanca finise a Kissingen! mesServersenyen Kedden megverte Bogoljubowol (Budapesti tudósítónk lelcfonjelenltse.) Kissingenből jelentik: A vezető Bogoljubow könnyelmű játék folytán ma elvesztette leg­fontosabb partiját Capablankával szemben. A verseny állása a 9 ik forduló ulán: Bogoljubow 6i/2, Capablanca, Euvre 6, Mar. shall, Niemzovics, Spielmann, Tarlakower, Ru­binstein 41/2, Héti 4, Tarrasch 3% YatBBS 3* >'i'ses 21/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom