Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-19 / 187. szám

1928 augusztus 19. KÖZUESZŐL/ÍS. SZ/£T*MA7J HOHIZOMT A polgármesterünk hazaérkezett nyári sza­badságáról s újra álvetle a közigazgatás veze­tését. Ugvis mondhatnánk: átvette a város kormányzatát, bár ezt a kifejezést a törvény • főispáni jogkör kijelölésénél használja. Le­helne azt is mondani: átvette a törvényható­sági jog gyakorlását, holott ez a jog csupán • város polgárságának törvényesen megalko­tott — tehá tnem a mai összetételű — törvény­hatósági bizottságát illeti meg. Ami ebben a •árosban a közigazgatás joga, azt a polgár­mester gyakorolja. Montesquieu óta az állam­hatalmat három kategóriára osztják, Benilo Somogyi óta a közigazgatási jog különböző kategóriáit is egységesitik a polgármester kezé­ben. Elvégre — szó sincs róla — erős kéz, biztos kéz, tiszta kéz, dolgos kéz, de vannak még kezek az övén kivül is s ha Somogyi Szilveszter kezének intése s akaratának ve­zényszava uralkodik is a tanács, a közgyű­lés, a közigazgatás, az üzemek felett, az auto­jbomiához szokott, az önkormányzatiján fel­pőtt s az önrendelkezési jogához ragaszkodó polgárság mégis kicsit rosszul tűri azt a köz~ fazgatási kiskorúságot, azt a közjogi cselekvő­képtelenséget, azt az önkormányzati jognél­\iiliséget, amibe a kormányzat szellemét ki­eliesitő polgármesteri hatalomnak korlátlanná Szélesedése kényszerit ibele ennek a városnak plkotmányos érzésű polgárait. Fáradhatatlan munkássága törődéseit kipi­henhette a város polgármestere az ipolysági /Dombok lankáin csendes séták, csendes be­szélgetések és csendes barátkozások sympo­Rionjain, a hévizi csudafürdő is elvégezhette B természet parancsát s a rábízott kincsből bizonyára adott is annyit a város első polgá­rának. mint amennyi egyévi szakadatlan fcnunkában elhasznált energia reneszánszához szüksége*. Nem szólhatunk abba bele, hogy p város vezetői, mindennapi életünk sorsá­gak urai hol töltik szabadságukat. A város polgármestere minden évben az Ipolyságban nyaral, a város vezető tisztviselői pedig — ha szabad egy régi, kedveshangulatu szót feluji­• Jani — szaty mázolnák. A szatymazi nyár, a szatymazi horizont a Város fejlődésének legnagyobb akadálya. A ha1 adásnak motorja az elégedetlenség. Szaty­knazon pedig nemcsak bor terem, hanem pi­tos-pozsgás, letörhetetlen, agyonverhetetlen, tíégedettség is. Szatymazi szőlőjéből bejön a városba a ta­faácsnok ur. Amig odakint az állomáshoz ér, plomnehéz, forrópáráju homokot dagaszt két lába. Fáradtan, meghajszoltan, eltikkadtan ka­paszkodik fel a vonatra. Boldog megkönnyeb­bülés kiszállani az izzó levegőjű, kánikulá­val fűtött, kormos vonatból. Nem természe­tes-e hát, hogy aki Szatymaz homokaszfalt­Ián j ár-kel, az puha szőnyegnek érzi még' A Valéria-tér macskaköveit is. Aki a szatymazi; Sötétséghez szokott, annak villanyárban úszik (éjszakánként még a Nagy-körut is. Aki hat| bélig minden éjszaka a szatymazi kutyák csa­bolása mellett alszik el, az még a tüzoltó­Igyermekzenekar produkciójában is örömet ta­lál. A szatymazi homok után meg vannak fclégedve a szegedi kövezettel is, a szatymazi ¡kutakkal összehasonlítva, a város vízszolgál­tatása is kifogástalan. Minek Szegeden strand­fürdő, amikor pálinkát főznek a szatymazi í>tézi-fürdőben? Aki hat hétig a szatymazi fcnérelekhez idegzi 1» szemét, ítéletét s éppen j la pihenés hat hetének fogékonyságában, az^| nagyvárost lát a mai Szegedben is s akinek' Hincs semmi adata az összehasonlításhoz arra, (hogy egészen kis külföldi városokban miket (produkált már a városiasság, a rend, a tisz­taság, az egészség, a forgalom biztonsága^ a*r •polgárság elsőrendű anyagi és kulturális igé- (^ nyeinek kielégítése terén, annak nem hogy £ tiszta képe, de még érzéke sem lehet ahhoz, hogy mi ebben a városban a mulasztás és mi a jbeerudlő. Ennek a városnak legnagyobb ellensége: a nagy sietség soha nem volt jó« pohárkoccin­tásos bölcseségében keres vigasztaló megnyug­vást a tespedés mulasztásaira. Ha bele lehetne szólni abba, hogy a város vezetői hol töltsék szabadságukat, bizony-bi­zony egyszerre vége lenne az ipolysági és szatymazi vakációknak. A közhivatalnoknak nemcsak munkája, de pihenése is a közé. Ha egyszer az ipolysági tusculanum helyett a város polgármestere gondolna valami várat­lant s elmenne megnézni, hogy például drez­dai, lipcsei vagy berlini kollegája ugyan ho­gyan vezeli a városát, ha egyszer a város derék főszámvevője kíváncsi lenne közelről megnézni, hogy városi téglagyár nélkül a bécsi mékeny, teremtő összefüggést lehet kiépíteni, ha gyönyörű jánosszállási szőlője helyett a kitűnő polgármesterhelyettes Kopenhágában löliei et'l g nyaral annak tanulmányozásával, hogy milyen feladatai és milyen eredményei vannak a városi földbirtokpolitikának, higy­jék el, nemcsak nekik lenne a nyári pihenő­ből hasznuk s tanulmányaik eredményével nemcsak ők maguk gazdagodnának. De mig ezt a várost Szatymazzal hasonlít­hatják csak össze, a városi kövezetet a szaty­mazi homokkal és az ipolysági fekete földdel, a város közvilágítását a szatymazi petróleum­lámpákkal, a városi vízvezetéket a szatymazi gémeskuttal, a városi színház nívóját a szaty­községlanács hogyan hajtotta végre a legna- i mazi műkedvelők teljesítményével, amig a vá­gyobbszerü középitkezést és a paródiába illő városi halászat nélkül hogyan látta el Bécs a közélelmezés feladatait, ha a város jövendő kulturtanácsnoka Salzburgba, vagy hogy egy kisfa1 ut említsünk: a svájci Altdorfba menne el nyaralás közben megtanulni azt, hogy a kultura és közigazgatás között milyen ter­ros kulturáját a szatymazi szőlőkulturával mé­rik s a város haladásának és fejlődésének egyetlen mértéke a szatymazi szemmérték lesz, addig ennek a városnak legégetőbb problé­máit s leghalaszthatatlanabb feladatait nem­hogy megoldani nem fogják, de fel sem tudják ismerni. Idézetek Szeged sz. kir. város négyévfolyamu női felsőkereskedelmi iskolájának XVI. értesítőjéből Háború, forradalmak, egyetem ideheh'ezése foly­tán épületünk elvesztése mind nagy határkővek intézetünk történetében. (3 old.) A tanév ünnepélyes megnyitását Veni Sancteval szeptember 14-én tartottak meg, s azuap megkez­dett rendes tanítás megszakítás nélkül junius 21-ig tartott. (3 old.) Az idegen nyelvek tanitása keretén belől... (3 old.) Az első évfolyamban lépő tanulók, dacára, hogy bizonyos tekintetben gyengébb tanulókat kaptunk, észrevehető a jobb előképzettség, melyre jobb épület is emelhető. (4 old.) Előképzettség tekintetében mindig kisért még a helyesírás melynek tanitására és gyakorlására az nj tanjtásterv nagy segítségére lesz az inté­zetnek. (4 old.) Az uj rendtartás nagy segítségünkre jött és végre sikerült teljesen eltiltani, hogy intézeti nö­vendék nyilvános mulatságon is megjelenhessenek. Sajátságos azonban e tekintetben a szülők fel­fogása, mert egyrészük abban a téves hiszemben van, hogy ha fejletlen 14—16 éves lányukat nem viszik nyilvános mulatságra, akkor a nő főhiva­tása a férjhezmenetel elmulasztódik. (4 old.) Mulasztásoknak a szülők rávéni igazolása sok­kal több alkalmat adott a tanári karnak arra, hogy kifogásait, vagy kívánságait a szülőkkel kö­zölje. Ezenkívül minderi tanárnak volt állandó fogadó órája. (5 old.) A második szülői értekezlet kötelez? intézeti ruha szükségességéről tartott előadást. (5 old.) Az elmúlt iskolaévben az intézet hivatalos láto­gatásban nem részesült. (5 old.) Sok ilyen gyűjtés az iskolák ellen intézett roha­mot, pedig igen sokszor mint a napilapok tör­vényszéki rovatai bizonyítják, a lelkesen össze­adott fillérek más célra használtattak fel. (7 old.) Az intézet Lord Rothermeret díszes feliratban üdvözölte, melynek szövegét dr. Kováts József intézeti tanár és kiállítását pedig Erdélyi Juha IV. évfolyambeli növendék készítette. (7 old.) Pallavichini őrgróf. (8 old.) Kirándulás Csengelére. Lógott az eső a levegő­I ben, amidőn junins 12-én reggel fél nyolc órakor az állomáson gyülekeztünk. Ugv látszott, mintha az eső hamarább elindulna, mint mi, mert álta­lános elborulás volt az elsötétedett égboltozaton. De a tanulók csorbíthatatlan jókedve lassanként derűvel szórta be még az égboltot is. (8 old.) így hát vissza kellett térni a letáborozási helyre, hogy ott folytassák a tanulók a dolgot, ahol abbahagyták: az étkezésen. Közben nagy kelete volt a friss kutviznek, melyből két hordóval fröcs­költek el. (9 old.) Ebéd végeztével az következett, ami lánytanulók­nak a legkedvesebb: a társasjáték, amelybe ké­sőbb — több-kevesebb kapacitálás után — a ta­nárok is belevegyültek. (9 old.) Beszerzett könyvek között megemlítve: Anrás, Wfy Jettől. vdi& ty*** Qflé&y* iszatymazi mérték. A szatymazi horizont. S ha ''UV^j*. iclszi'i: a szatymazi viláíínóz'et, mely »» -TlWWRI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom