Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-19 / 187. szám

1928 augusztus 19. Dft LMAGYARORSZ AG Szombaton reggel fegyverben állt a Mars-téri laktanya legénysége, — mert a tanyai kocsik a kaszárnya előtt ütöttek tanyát (A Délmagyarország munkatársától') A pénzügyi bizottság szombati ülésén történt. Röpültek a 10, 20, meg a 100 ezer pengők és éppen arról volt szó, hogy a Mars-tér rendezése előbb-utóbb halaszthatatlanná válik. Lám szombaton is, a tanyai kocsitábor az előzőnapi esőtől felázott téren nem foglalhatta el a kitűzött helyet és csak a teret szegélyező kövezetre állhatott fel. Miután itt azonban nem volt elegendő hely, mesélte a bizottsági ülésen Mihálgffy László főmérnök, a kocsik végig sorakoztak a kaszárnya előtt is és csak a főbejáratot hagyták szabadon. Igen ám, de azt- nem tudták a jó tanyai magyarok, hogy a kaszárnya elé tilos a felvonulás. A magyarok nem ismerik a katonai kaszárnyaszabályokat, hát csak sorakoztak rendületlenül a kaszárnya elé. Tiz óra után minden megtelt és a piac erősen megélénkült. Ugyanebben az időben izgatottan rohant fel egy tiszt Mihálgffy főmérnökhöz a városházára: — Főmérnök ur itt csinálni kell valamit! A kaszárnya előtt kocsitábor ütött tanyát. A laktanyaszabályzat értelmében, ha előtte gyülekezés támad, a katonaságot azonnal fegyverbe keJl szólítani az udvaron! Főmérnök ur ez parancs! Reggel óta a katonák fegyverben állnak a kaszárnya udvaron! A kedves história elbeszélése élénk derültséget keltett a bizottsági tagok között. A tanyaiakat azonban ezentúl kioktatják, hogy többet nem sorakozhatnak a kaszárnya elé. A pénzügyi bizottság meg van elégedve az üzemek gazdálkodásával, — a költségvetést hozzászólás nélkül fogadták el Csak a köztisztasági özem személyi kiadása!! sokalták (A Délmagyarország munkatársától) A város pénzügyi bizottság háromnapos vita után, szombaton befejezte a költségvetés tárgyalását. A szombati napon az iizemrk kerültek sorra és nem egy érdekes adat világított rá a város gazdálkodására. Az ülés, amelyen ezúttal is dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, azzal kezdődött, hogy Scultéty Sándor főszámvevő összegezte a város háztartásának mérlegét és kijelentette, hogy a tárgyalások során a városrendezési programba felvett" 177.000 pengőnél 2S0 pengős bevételi többlet mutatkozik, tehát a kövezésekre az 1329. évben 177.260 pengőt lehet forditanl A Délmagyarország már pénteki számában jelezte a pénzügyi bizottság üléséről szóló tudósításában, hogy a fentj összeg valójában alig tesz ki többet mint 50—55.000 pengői, mert 120.000 pengő fentarlást és javitási munkálatokra szükséges. 177.260 pengő városrendezésre! A bizottsági tagok egymásra néztek, ¡t ondeszta csendesen mec ¡s jegyezte: — Nincsen más, mint szomorúan rtfvm4sra nézünk! — Legalább a csatornaügyben menjünk egy lépéssel tovább — mondotta Winrmer Fülöp — az pénzbe sem kerül. Ki kell irni a esatomatmekre a pályázatot. Mihályfíy László műszaki tanácsos megjegyezte, hogy a csatornaépítésekről szóló közgyűlési határozat jelenleg a népjóléti minisztériumban fekszjk. Wimmer Fülöp: Nem kell bevárni a döntést, ki kell Imi e tervpályázatot! Tulajdonképen csak ezután kezdődött az üzemek költségvetésének tárgyalása. A hirdetési üi?m az eddigi 2000 pengő helyett ezután — 6000 pengőt hoz a városnak. A szeszfőzdék a jövő évben 7000 pengőt szolgáltatnak a város kasszájába; ezévben 4000 pengővel járultak a város terheihez. A halászati üzem is emelkedő tendenciát mutat. Itt az ezévi 6500 pengővel szemben 8500 pengő jut a városnak. A halászati üzemnél újból szóba került a Fehér-tó hasznosításának terve, amelyre ScuMéty főszámvevő megjegyezte, hogy alighanem igen csekély költséggel megoldható majd ez a régen húzódó kérdés. Arról van ugyanis szó, hogy a Fehér-tónál fog végigvonulni a pestvármegyei vadvizeket levezető csatorna, ami azután táplálhatná a halastóvá átalakított Fehér-tót. Nagy forgalmat bonyolít le a városi zálogház. tal végéről, először találkozván ilyen különös termésact; tüneménnyel. — Jé, apukám, micsoda az? A fiatal apák családi humorával feleltem: — A fogam, fiam. Most esett ki. — Érdekes. Pedig a szádban nem is látszott, hogy neked ekkora fogad van. — Hja, tudod, ez bölcsességfog. — Hát az ilyen borzasztó nagv? — No, nem mjndenkíé. Mentül okosabb az ember, annál nagyobb a bölcsességfbga. — Szabad megnézni, apukám? — Hogyne, kislányom, — mondtam kegyesen, mert nem voltam én kőszívű apa már ifjú apának sem. Szokás szerjnt aztán mindjárt el is ajánlottam magam és mentem dolgomra, haza se kerültem estig, amikor a gycwk már a paplankája alá bujt. Ahogy bemegyek jóéjszakát csókolni a két szemére és fölgyújtom az éjjeli szekrénykéjén a villanyt, látom, hogy a nagy görbe disznóagyar ott fekszik szép kék-bársony tokban, át is van kötve sárga szalagocskával. — Hát ez? — csodálkozok rá a gyerekre, akinek kipattan a szeme a lámpafényre. — A te bölcsességfogad, apukám, — gyullad Ki a fehér arcocskán a büszkeség kis piros százszorszépe. — 0, te csacsikám, — mondom meghatva és megcirógattam az aranyhaját. — Igen, — mondja büszkén — még rá is jegyeztem, micsoda ez, látod? Az ám, csakugyan, a sárga pántljka egy pa^Esikpcskát tzorit az •agyarhoz ég^apa, ^./-«aéGgj ¡rva szép pókhasú betűkkel, hogy apukám bö lces sék foka kieset 1910 f e b r u já r 1-sej é n. — Ó, k{s majmom, hát hogy jutott ez eszedbe? — nevettem el magam könnybelábadt szzemmel. — Láttam az íróasztalodban a múltkor, hogy te ¡s eltetted az én fogam, mikor kiesett, hát én ¡s csak megőrzöm a tiédet. Hiszen ha csak megőrizte volna, akkor ez a történet nem jegvződne fel a jelenkor és a jövendő okulására. De Panka nem lett volna nő, ha másnap apa bölcsességfogát el nem vitte volna az iskolába, pályatársnői szivek repesztésére: — Ebből láthassátok, milyen nagyon okos ember az én apukám! És aznap délben negyven kislány leste otthon az apukájának szájanyilását és soha többet az én Pankámnak annyi irigye nem volt, mint azon a napon. És soha többet énrám olyan hódolattal nem néztek, mint amilyennel negyven tiszta szempár másnap délben rámszegeződött, amikor Pankát megvártam az iskola kapujában. — Ö, milyen jő ennek a Pankának, hogy ilyen borzasztó okos apukája van! — sóhajtották utánunk, ahogy a dicsőség aranyos palástjában elvonultunk előttük. Hogy Panka őrizgeti-e még a bölcsességfogamat, nem tudom, s restellem tőle megkérdezni. De én fogytig őrzöm mint szimbólumot. Valahányszor találkozásom van az úgynevezett dicsőséggel, mindig megjelenik előttem a nagy görbe agyar, mint intő ujj, hegyével fölfelé: — Egy szót se higyj el belőle, félreér az Óvás! Az utóbbi időben gyakran bukkannák fel világhírű készítményünk silány utánsalai, amelyek megtivesztöen utánozzák a "Diana sósborsxesx közismert jellegzetes alakfát. Ezek ellen a védjegybitorlást és tisztességtelen versenyt képező üzelmek ellen igénybe vesszük a rendelkezésünkre álló és súlyos következményekkel járó törvényes eszközöket. Óva intünk mindenkit az ilyen megtévesztő utánzatok forgalombahozatalától és kérjük a logyasztóközönséget, hogy a netán tapasztalt visszaéléseket sajái érdekében közölje velünk. Diana Ipari és Kereskedelmi Rt. bi.69 Budapest. !['... 'HJI.il II—IIT'I" I l'MWIH'Mlli—ll» Ez a legújabb városi üzem ebben az évben 5000 pengőt tartalékolt, a jövőben 8000 pengő lesz az az összeg, amelyet a tartalékalapra fordítanak. Ezek a tartalékolások azt a célt is szolgálják,hogv a zálogház később saját tőkéjével dolgozzon. A városi gőzfürdő is többet tud jövőre befizetni, mint ezévben fizetett. A 10.000 pengővel szemben 30.000 pengő az előirányzat. A nagyobb plusz természetes következménye a melegvizforrás kihasználásának, amely] tetemes összeggel redukálta a gőzfürdő kiadásait. A városi téglagyár saját erejéből fizeti a kölcsön kamatját, a tőketörlesztést és még .5000 pengőt a városi pénztárba is befizet. Ennek ellenére a város most mégis eladja ezt az üzemet, mert nem modern. Van reflektáns is és a komoly tárgyalások már a közeli napokban megindulnak. A tápéi réten a város mezőgazdasági üzeme (576 hold) 20.000 pengővel járul a közterhekhez. Az üzem ez év végéig kifizeti 28.000 pengős adósságát az eladott termés árából. 5000 pengővel járul a városi pénztárba az autóbuszüzem. Az autóbuszüzem nagy terhekkel kénytelen küzdeni. 26.560 pengőt kell csak az államnak ntadóban fizetni. Egészen világos kép tárult a pénzügyi bizottság elé ennek a pontnak a tárgyalásánál, hogy miért nem fejlődik Magyarországon az autóforgalom abban a mértékben, mint a nyugati államokban. . . Oupa panaszszierü vád a IfeiámTwí mtoden szava a rossz utak ellen. Nincsenek rendes állami utak, mérhetetlen mennyiségű autógumi pusztul, de romlanak a kocsialkatrészek és igy óriási az' az összeg, amely egyre nehezebben fekszik az autóbuszüzem költségvetésére. A ktsvasutra 312.000 pengőt fizetett a város. Ez az ősszeg némi csökkenést mutat az 1929-iki üzemi költségvetésben. 292.000 pengőbe kerül jövőre a kisvasút, amelynél a polgármester újból megjegyezte, hogy a motorok beállításával nagy javulást remél. A kisvasút összbevétele egyébként 500.000 pengő volt, amelvből 130.000 pengőt fordítottak a személyzet illetményeire. Mihályfíy László műszaki tanácsos szerint ez az összeg valójában csak 108.000 pengő, mert 22.000 pengő mint napszámos illetmény a vasút dologi kiadásaihoz számítandó. Altalános érdeklődés kisérte a köztisztasági flzem tételejt. A város tereinek és accáiir»k tisztántartására 311.000 pengőt fordítanak. Nagy összeget emészt fel a köztisztasági üzem személyzetének járandósága; 360.000 pengőt. (A személyzet létszámába van felvéve 71 uccaseprő és 42 kocsis.) A pénzügyi bizottság határozottan sokalta a nagy személyzeti kiadást, fel is hivják a köztisztasági üzemet, hogy ez ellen tegye meg a szükséges lépéseket. Legutoljára maradt a színház. 124.000 pengőt ad a város a színháznak, amihez hozzáveszik a mutatkozó 36.000 pengő pénztármaradványt, tehát 100.000 pengőt fordít a város