Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-02 / 174. szám

1928 augusztus 2. — !>** v »r.v \i?OPS'f IG 3 bavtiuuiwi'«»!'!! Vakmerfi betörök men akarták fúrni a szőregi postakasszát, de dülcben csak az iroda­berendezést szórták széllel (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délelőtt jelentették a szegcdi ügyészség­nek, hogy Szőrepen szerdára virradóra a posta Weríheim szekrényéi meg­fúrták. A kasszafurók azonban primitív szerszámaik­kal tervüket nem tudták végrehajtani, amire bosszúból a posla helységéi szétrombolták és azután elmenekültek. A szőregi posta épülete a szerb iemplom közelében fekszik. Este hét órakor zárják be a postahivatal ajtaját. Kedden este is rende­sen bezárták a hivatali helyiségeket és a kul­csokat a postamester vette magához. Reggel hat órakor a posta szolga ki akarta nyitni a hivatalt, amikor megdöbbenve tapasztalta, hogy irodahelyiség ablaka, amelyet este becsu­kott, nyitm van. Rosszat sejtve kinyitotta az iroda ajtaját, ahol különös látvány tárult elé­be. A posta irodahelyiségének bútorai össze­vissza, egymás hegyén-hátán feküdtek. A ha­íalmas vaskasszán fúrás nyomai látszottak. A kassza ajtaja azonban sértetlen volt. A be­török nem tudtak megbirkózni vele. A betörési kisérletről azonnal értesítették a szőregi csendőrséget, majd telefonon a sze­gedi postaigazgatóságot. A helyszíni szemle alapján megállapította a csendőrség, hogy a betörők többen volíak és az ablakon ál futottak be a posta helységbe. A betörők a helyi viszonyokat pontosan is­merték és azt is tudták, hogy a kasszában aznap naayobb ösz­szegd pénz volt. Tervüket azonban nem ludlák végrehajtani. A betörők Icalapáccsal és vésővel dolgoztak. A kassza oldalán több kisebb-nagyobb rés látható, a kassza belső részét azonban nem tudták megfúrni. Hasonlóképen eredmény­telenül szorgoskodtak a kassza ajtajának fel­nyitásával is. Három-négy óráig dolgozhatlak a betörők, amikor rájuk virradt. Végső elkeseredésük­ben azután felhányták az iroda bútorzatát, szétszórták a hivatalos nyomtatványolcat, majd amikor semmit sem találtak, az ablakon ke- j resztül eltávoztak. A vakmerő kasszafurási kisérletről értesí­tették a szegedi rendőrséget is. A szegedi rendőrségen az a vélemény alakult ki, hogy a szőregi kasszafurók azonosak a szentesi munkásbizlosiló pénz­tár betörőivel, akiknek ez az ötödik betörési kisérielük. A betörők a jelek szerint Szőregről Sze­gedre vették utjukat. Kézrekeritésükre a sze­gedi rendőrség minden intézkedést megtett. tek az,idén paprikát, tehát ötszázzal keveseb­ben, mint az elmúlt évben. A paprika első és legkiadósabb szedésének az ideje már régen elmúlt, de egyetlen paprikalermelő sincs Szege­den, aki látott volna megért, kifejlő­dött gyümölcsöt a földjén. Ha nem következik be sürgősen valami na­gyobb arányú időváltozás, Szegeden az idén nem lesz paprika­szüret, ami többszáz családot tehet tönkre és több­ezer ember kereseti lehetőségét pusztítja el — Nagy kárt tesz a szárazság a szegedi szőlőkben is. Amit a jég és a fagy a kora nyáron meghagyott, azt most elégeti a nap, a hőség. A tőkéről valósággal lesülnek a fürtök. — A szárazság mégis a legnagyobb bajt az állattenyésztésre zúdította. A szegedkörnyéki legelők végérvényesen ki­égtek, teljesen kiszáradt rajtuk a fü, úgyhogy a legelőkön már a legkiadósabb eső sem se­gíthet. Körülbelül egy hónapja nem találnak legelni valót a közlegelőkre kihajtott állatok. Legelőször a balástyai és a kereseti legelők pusztultak el. a legtovább kitartott az átokházi legelő, de zöld fü már ezen sincs. A gazdák nagyrésze már be is hajtotta a- legelőkről az állatokat és most takarmányon tartja őket Ennek a helyzetnek a hatása megnyilatkozott a vasárnapi állatvásáron. A fölhajtás igen nagy volt, viszont a kereslet ecészen mini­mális. Mindenki szabadulni akar az állatok' tói, mert a legreménytelenebb télnek néz elébe. Széna a'ig van, kukoricaszár sem lesz, a répa sem fejlődhetik ebben a nagy szárazságban. Más, normális időjárású esztendőkben ilyen­kor már harmadszor kaszálták a lucernásokat, az idén sok helyen még másodszor sem ka­száltak. Nem fejlődik a burgonya sem, a bokrok alól mogyoró nagyságú szemek ke­rülnek csak ki, de megszorul a kukorica is, pedig gyönyörű termés ígérkezett mindenből a nyár elején. Azok voltak szerencsések az idén, akik kalászost vetettek földjükbe, mert a ka'ászosokból valósággal rekordtermés tolt. A kalászosok nem várták be a szárazságot, amely éppen az aratás idejében kezdődött. — Hogy mi lesz a következménye ennek a katasztrofális szárazságnak, nem lehet előre, megjósolni. Annyi bizonyos, hogy a gazdák, különösen az állattartó gazdákra kemény tél vár. 9 szegedé ecetgyárosok visszakövetelik azokat az illetékeket, ámeneket 1923 óta törvénytelenül szed a város hatósága Panasszal fordullak a közigazgatási bírósághoz. (A Délmagyarország munkatársától.) Több alkalommal jelentettük, hogy Szeged város olyan illetékeket szed, amelyeknek szedésé­hez ioga nincsen. Nevezetesen az 1923 évi XXXIII t.-c. 4. §-a világosan kimondja, hogy a törvényben említett adókon, illetve adó­pótlékokon kivQI nincs joga a városnak arra, hogy bármily néven nevezendő adópótlékot vagy illetéket szedien. Ennek ellenére, mint ismeretes, a város különböző cikkek és igy az ecet után is szedi az adópótlékokai, noha a belügyminiszter ezt még a 132,167/923—IV számú rendeletével kifejezetten megtiltotta. A város tanácsának határozata ellen az összes érdekeli szegedi ecefgyárak dr. Szi­vessy Lehel utján felebbezéssel éllek a sze­gedi közigazgatási bizottsághoz. Ezt a fe­lebbezést julius 22-én tárgyalta a közigaz­gatási bizottság, azonban a város tanácsának határozatát, minden további indokolás nélkfll jóváhagyta. E nyilvánvaló, törvénytelen határozat el* len most az érdekeltek dr. Szivessy Lehel utján bírót panasszal éllek a közigazgatási bírósághoz, amelyhez csatolták a pénzügy­minisztériumnak még 1925 december 1-én kelt rendeletét, amelyei Baja város közönsé­géhez intézett és amelyben kifejezetten meg­tiltotta, hogv Baja város ecet után adóoót­lékot oagv illetékeket szedjen, .mert a hivat­kozott törvénynek megszabott határain túl­menő kiépítése adópoiitik. i okokból sem en­gedhető meg és a város háztartásának hely­zete nem oly nyomasztó, sem az elóbb tár­gyali bevételi források hozadéka nem oly je­lentős, hogy ennek folytán ettől az álláspont­tól, eltérni kellene.' Érdekes egyébként, hogy a szegedi ecet­gyárosok visszakövetelik azokat az illetéke­ket, amelyeket 1923 december 51 óta fizetni j kényszerültek, mtnthoav azoknak szedésére I a városnak törvényadta ioga nem volt. A katasztrofális szárazság miatt félő, hogy nem lesz Szegeden paprikaszüret A legelők kiéglek, bal van a szőlővel és burgonyával (A Délmagyarország munkatársától.) A szárazság országszerte egyre katasztrófá'isabb arányokat ölt és az időjelző készülékek a szá­razság és a hőség fokozódását jósolják válto­zatlanul. Az ország egyes vidékein volt ugyan valami eső, de az esőfelhők Szegedet messze elkerülték, a vasárnapi vihar is eső nélkül vonult el, csupán a város tápéi réti gazdasá­gának szánt néhányperces záport. A tápéi réten azonban sokat használt ez a kis eső is, jelentékenyen feljavította a kapás növényeket, a burgonyát és a kukoricát, de a város hatá­rának más részeiben tovább pusztulnak a ve­lések. A Délmagyarország munkatársa kérdést in­tézett Fodor Jenő polgármesterhelyetteshez, mint a gazdasági ügyosztály vezető szenáto­rához, hogy a szegedi terméRben milyen ará­nyú károkat okoz ez a rettenetes szárazság. Fodor Jenő a kővetkezőket mondotta: — A legnagyobb kárt a szárazság a paprika­ültetvényekben tette- Szeged határában, legin­kább a város körüli feketékben és a bodomi réten körülbelül négyezerőtszáz holdon ültet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom