Délmagyarország, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)

1928-08-02 / 174. szám

1928 augusztus 2. — !>** v »r.v \i?OPS'f IG 3 bavtiuuiwi'«»!'!! Vakmerfi betörök men akarták fúrni a szőregi postakasszát, de dülcben csak az irodaberendezést szórták széllel (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt jelentették a szegcdi ügyészségnek, hogy Szőrepen szerdára virradóra a posta Weríheim szekrényéi megfúrták. A kasszafurók azonban primitív szerszámaikkal tervüket nem tudták végrehajtani, amire bosszúból a posla helységéi szétrombolták és azután elmenekültek. A szőregi posta épülete a szerb iemplom közelében fekszik. Este hét órakor zárják be a postahivatal ajtaját. Kedden este is rendesen bezárták a hivatali helyiségeket és a kulcsokat a postamester vette magához. Reggel hat órakor a posta szolga ki akarta nyitni a hivatalt, amikor megdöbbenve tapasztalta, hogy irodahelyiség ablaka, amelyet este becsukott, nyitm van. Rosszat sejtve kinyitotta az iroda ajtaját, ahol különös látvány tárult elébe. A posta irodahelyiségének bútorai összevissza, egymás hegyén-hátán feküdtek. A haíalmas vaskasszán fúrás nyomai látszottak. A kassza ajtaja azonban sértetlen volt. A betörök nem tudtak megbirkózni vele. A betörési kisérletről azonnal értesítették a szőregi csendőrséget, majd telefonon a szegedi postaigazgatóságot. A helyszíni szemle alapján megállapította a csendőrség, hogy a betörők többen volíak és az ablakon ál futottak be a posta helységbe. A betörők a helyi viszonyokat pontosan ismerték és azt is tudták, hogy a kasszában aznap naayobb öszszegd pénz volt. Tervüket azonban nem ludlák végrehajtani. A betörők Icalapáccsal és vésővel dolgoztak. A kassza oldalán több kisebb-nagyobb rés látható, a kassza belső részét azonban nem tudták megfúrni. Hasonlóképen eredménytelenül szorgoskodtak a kassza ajtajának felnyitásával is. Három-négy óráig dolgozhatlak a betörők, amikor rájuk virradt. Végső elkeseredésükben azután felhányták az iroda bútorzatát, szétszórták a hivatalos nyomtatványolcat, majd amikor semmit sem találtak, az ablakon ke- j resztül eltávoztak. A vakmerő kasszafurási kisérletről értesítették a szegedi rendőrséget is. A szegedi rendőrségen az a vélemény alakult ki, hogy a szőregi kasszafurók azonosak a szentesi munkásbizlosiló pénztár betörőivel, akiknek ez az ötödik betörési kisérielük. A betörők a jelek szerint Szőregről Szegedre vették utjukat. Kézrekeritésükre a szegedi rendőrség minden intézkedést megtett. tek az,idén paprikát, tehát ötszázzal kevesebben, mint az elmúlt évben. A paprika első és legkiadósabb szedésének az ideje már régen elmúlt, de egyetlen paprikalermelő sincs Szegeden, aki látott volna megért, kifejlődött gyümölcsöt a földjén. Ha nem következik be sürgősen valami nagyobb arányú időváltozás, Szegeden az idén nem lesz paprikaszüret, ami többszáz családot tehet tönkre és többezer ember kereseti lehetőségét pusztítja el — Nagy kárt tesz a szárazság a szegedi szőlőkben is. Amit a jég és a fagy a kora nyáron meghagyott, azt most elégeti a nap, a hőség. A tőkéről valósággal lesülnek a fürtök. — A szárazság mégis a legnagyobb bajt az állattenyésztésre zúdította. A szegedkörnyéki legelők végérvényesen kiégtek, teljesen kiszáradt rajtuk a fü, úgyhogy a legelőkön már a legkiadósabb eső sem segíthet. Körülbelül egy hónapja nem találnak legelni valót a közlegelőkre kihajtott állatok. Legelőször a balástyai és a kereseti legelők pusztultak el. a legtovább kitartott az átokházi legelő, de zöld fü már ezen sincs. A gazdák nagyrésze már be is hajtotta a- legelőkről az állatokat és most takarmányon tartja őket Ennek a helyzetnek a hatása megnyilatkozott a vasárnapi állatvásáron. A fölhajtás igen nagy volt, viszont a kereslet ecészen minimális. Mindenki szabadulni akar az állatok' tói, mert a legreménytelenebb télnek néz elébe. Széna a'ig van, kukoricaszár sem lesz, a répa sem fejlődhetik ebben a nagy szárazságban. Más, normális időjárású esztendőkben ilyenkor már harmadszor kaszálták a lucernásokat, az idén sok helyen még másodszor sem kaszáltak. Nem fejlődik a burgonya sem, a bokrok alól mogyoró nagyságú szemek kerülnek csak ki, de megszorul a kukorica is, pedig gyönyörű termés ígérkezett mindenből a nyár elején. Azok voltak szerencsések az idén, akik kalászost vetettek földjükbe, mert a ka'ászosokból valósággal rekordtermés tolt. A kalászosok nem várták be a szárazságot, amely éppen az aratás idejében kezdődött. — Hogy mi lesz a következménye ennek a katasztrofális szárazságnak, nem lehet előre, megjósolni. Annyi bizonyos, hogy a gazdák, különösen az állattartó gazdákra kemény tél vár. 9 szegedé ecetgyárosok visszakövetelik azokat az illetékeket, ámeneket 1923 óta törvénytelenül szed a város hatósága Panasszal fordullak a közigazgatási bírósághoz. (A Délmagyarország munkatársától.) Több alkalommal jelentettük, hogy Szeged város olyan illetékeket szed, amelyeknek szedéséhez ioga nincsen. Nevezetesen az 1923 évi XXXIII t.-c. 4. §-a világosan kimondja, hogy a törvényben említett adókon, illetve adópótlékokon kivQI nincs joga a városnak arra, hogy bármily néven nevezendő adópótlékot vagy illetéket szedien. Ennek ellenére, mint ismeretes, a város különböző cikkek és igy az ecet után is szedi az adópótlékokai, noha a belügyminiszter ezt még a 132,167/923—IV számú rendeletével kifejezetten megtiltotta. A város tanácsának határozata ellen az összes érdekeli szegedi ecefgyárak dr. Szivessy Lehel utján felebbezéssel éllek a szegedi közigazgatási bizottsághoz. Ezt a felebbezést julius 22-én tárgyalta a közigazgatási bizottság, azonban a város tanácsának határozatát, minden további indokolás nélkfll jóváhagyta. E nyilvánvaló, törvénytelen határozat el* len most az érdekeltek dr. Szivessy Lehel utján bírót panasszal éllek a közigazgatási bírósághoz, amelyhez csatolták a pénzügyminisztériumnak még 1925 december 1-én kelt rendeletét, amelyei Baja város közönségéhez intézett és amelyben kifejezetten megtiltotta, hogv Baja város ecet után adóoótlékot oagv illetékeket szedjen, .mert a hivatkozott törvénynek megszabott határain túlmenő kiépítése adópoiitik. i okokból sem engedhető meg és a város háztartásának helyzete nem oly nyomasztó, sem az elóbb tárgyali bevételi források hozadéka nem oly jelentős, hogy ennek folytán ettől az állásponttól, eltérni kellene.' Érdekes egyébként, hogy a szegedi ecetgyárosok visszakövetelik azokat az illetékeket, amelyeket 1923 december 51 óta fizetni j kényszerültek, mtnthoav azoknak szedésére I a városnak törvényadta ioga nem volt. A katasztrofális szárazság miatt félő, hogy nem lesz Szegeden paprikaszüret A legelők kiéglek, bal van a szőlővel és burgonyával (A Délmagyarország munkatársától.) A szárazság országszerte egyre katasztrófá'isabb arányokat ölt és az időjelző készülékek a szárazság és a hőség fokozódását jósolják változatlanul. Az ország egyes vidékein volt ugyan valami eső, de az esőfelhők Szegedet messze elkerülték, a vasárnapi vihar is eső nélkül vonult el, csupán a város tápéi réti gazdaságának szánt néhányperces záport. A tápéi réten azonban sokat használt ez a kis eső is, jelentékenyen feljavította a kapás növényeket, a burgonyát és a kukoricát, de a város határának más részeiben tovább pusztulnak a velések. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Fodor Jenő polgármesterhelyetteshez, mint a gazdasági ügyosztály vezető szenátorához, hogy a szegedi terméRben milyen arányú károkat okoz ez a rettenetes szárazság. Fodor Jenő a kővetkezőket mondotta: — A legnagyobb kárt a szárazság a paprikaültetvényekben tette- Szeged határában, leginkább a város körüli feketékben és a bodomi réten körülbelül négyezerőtszáz holdon ültet-