Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

0ÉLMAGYABORSZAG 1928 *uí!uf B rp | / f O | || | "9 g * 4 D6mulaloi olcsón «zeiMhell be Tavaszi es nyári ruhaszuksegJetet sg£L2L££!.4e$ stbb állapotokat festi le. Elmondja, hogy egy város külterületén 80 szülésznőre volna szük­sifig. Van 20. Másutt rengeteg süket, vak, angolkóros, tüdővészes görbelábú gyereket talált. Egy 40.000 holdas tanyavilágból a himlőoltás végett a városba kellett hordozni a gyerekeket, ahelyett, hogy az orvos ment volna ki a tanyai iskolába. Az iskolák viszont utak nélkül hiába épül­nek akár 3 kilométeres sugaru körzetben, ha a 6—8—10 éves gyermek egészségének, sokszor életének veszélyeztetése nélkül, a rossz, úttalan utakon, hófúvásban, esőben, sárban, szélben ezen a területen sem tud áthatolni, de külön­ben is ez óriási teher és fáradtság egy 8—10 éves gyermeknek. A szegedi tápéi réti gazdakör elnöke a Duna—Tisza kamarához intézett levelében többek kőzött a kővetkezőket mondja: »Itt mind szegény kisbérlők vagyunk. A 875 lakosból 50 szásalék analfabéta, ami annak a következménye, hogy az egész 4000 kat hold területnek egyik délkeleti részére van egy iskola, az úgynevezett pajorokban, amely télviz idején három oldalról megkőzelithetet­,len; megközelítés idején túlzsúfolt; egy terem­hc jár 6 osztály, elképzelhető, hogy milyen tanítás lehetséges egy ilyen túlzsúfolt terem­ben, azért volna szükséges a kulturház, hogy a tankőtelességen túlhaladottak utótanfolya­mon művelődhessenek.. Kulturális szempontból körültekintve a legsiralmasabb afrikai félszigetnek gyarmati hasonlatossága van itt, a tápéi réten. Ezen sérelmünknek orvoslását abban látom, hogy sürgősen egy kulturház felállítása szük­séges, ahol utóképzési tanfolyamon és gazda­sági előadásokon résztvehessünk. Mert az anyakőzségtől egy nagy válaszfal, a Tisza vá­laszt el bennünket, melyet megközelíteni nagy nehézségekbe ütközik, idegen községtől pedig 12 km. távolság választ el.« Az anyakőzségtől — Szegedtől — tehát csak a Tisza választja el őket, mégis olyan messze érzik magukat, mintha egy afrikai gyarmaton volnának... A szavai fájnak Nagy Lászlónak, amikor arról beszél, hogy egy város polgármesterével járta a tanyákat, ahol a gazdák tömegével adták elő panaszaikat. Mindegyiken könnyű szerrel lehetett volna segíteni. Volt e panaszok között olyan, amelyet 20 év óta minden évben megújítottak és soha nem tőrtént semmi. A polgármester elképedve hallgatta ezeket és a végén kisült, hogy ezek a sérelmek a polgármester elé soha el nem jutottak, bekerültek a közigazgatási nagy temetőbe vagy a papírkosárba. Nagy a panasz és sok a fájdalom a gazdál­kodás terén. Rengeteg a vadvíz, a siligó, szél­hordla rossz homokterület s nem egyszer for­dul elő, hogy az egyik gazda elveti a rozsát cs a másik aratja le. Ezek miatt az egyik nagy alföldi város határában 33.000 hold az tdómenles területi Pedig a tanyai magyar igyekszik földjét meghódítani, de ki támo­gatja? Érdekes « befejező rész, ahol Gesztelyi Nagy László a tanyai lakosság és az intelli­gencia viszonyáról beszél: »Ha most a fenti területeket, a fenti munka­mezőket áttekintjük, minden szépítés nélkül meg lehet állapítani: A tanyai lakosság és az úgynevezett tisztviselői középosztály között nincsen meg az a testvéries összhang, együtt­f(rzis, egymás segítése, ami szükséges volna cs ami kötelesség is volna. Soha nem volt olyan szakadék e két társadalmi réteg közölt, . \int éppen manapság. Valami láthatatlan kéz rakja évtizedek óla a kinai falat a magyar •jazd'Jtársadalom és a középosztály közé.« Végül azt a tanácsot adja az ifjúságnak, a holnap emberének, hogy ahova pályája szólítja, uj szellemben igyekezzen dolgozni és testvérként kezelni a tanyavilág lakos­ságát. Az egyik finn nagyon csodálkozott azon az uton, amely a Központtól az erdőőri szak­iskoláig vitt: — Ilyen áldott és dus földek kőzött aszfalt­ból kellene lenni az útnak. — Szegények vagyunk, — mentegetőztünk! — Ahol ilyen földek vannak? Elhallgattunk. Nem lehetett tovább vitat­kozni. (g. a ) Halálra gázolt az autó az országúton egy hatéves kisfiút (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken reggel jelentették a szegedi ügyész­ségnek, hogy csütörtökön délután Kiszombor és Ferencszállás kőzött egy budapesti autó halálra gázolta Tennisz Rezső hat éves fciszotn­bori flut. A megindult csendőri nyomozás során pontosan megállapították az elgázolás lefolyását. A csendőri jelentés szerint csütörtökön délben egy személyautó közeledett Kiszombor felé. Az autó normális sebességgel haladt az országúton. Az autót Sromberger Károly soffőr vezette. Régi és meg­bízható soffőr, akinek igazolványai teljesen rend­ben voltak. Az országúton déli időtájban alig ha­ladt valaki, csupán apró gyerekek játszadoztak a porban. Az autó útközben egy hatalmas teher­autóval találkozott. A teherautó hátulsó részére két apró gyerek kapaszkodott. Amint a gyermekek meghallották, hogy a szemben jövő autó tülköl, hir­telen leugrottak a teherkocsiról, hogy felkapasz­kodjanak a visszafelé haladó autóra. Ekkor tör­tént azután, hogy a kis Tennisz Rezső, amikor a teherautóról leugrott és át akart szaladni az út­testen, a szembejövő személyautó elé került, amelynek kerekei borzalmasan tfsszecsxHikitotlák a szerencsében gyermeket. Az elgázolás után az autó azonnal megállt. A kis Tennisz Rezsőben azonban már nem volt élet. Végtagjait szinte darabokra tépte az autó. i A kiszombori csendőrség az elgázolás után nem tudta eldönteni, hogy az elgázolás miatt az autó soffőrjét terheli-e gondatlanság. Ezévt két csendőr beleült az autóba és a soffőr vezetése mellett be­robogtak Szegedre. Az ügyész-égen azonnal őri­zetbe vették a soffőrt ,de nem tudtak mit kez­deni a Irilnjelként lefoglalt autóval. A gordiusi csomót végre is dr. Tompa Gyula ügyész vágta el. Az ügyész Sromberger Károly soffőrt azon­nal szabadlábra helyezte és átadta neki a bűnjel­ként lefoglalt autót, a soffőr szabadlábra helyezése után boldogan robogott vissza Budapestre, illene azonban gondatlanságból okozott emberölés ci­mén eljárás indult meg. A halálos autóelgázolás áldozatát szombalon reggel beszállították Szegedre és a törvényszék orvostani intézetében boncolták fel a kis holttestet. STOLZLE-féie HÁZTARTASI BEFŰTTESÜVEB ÜVEG ÉS ALKATRÉSZ CSAK ULTREFORM SZÓVÉDJEGGYEL EREDETI. BS0 Losonci típusu vetögépre van önneR ssüUsége ha többet és olcsóbban akar termelni. „UBCOnn DRIEC" sorveiögép „nECOnn Vili" sorveic- és sorírdtgyúxógép "ÜSS? Sorbanvei! "-'•V,, j Sorbantrúgyúx l ÚJDONSÁG! 32-soros traUíorvontatúau sorveití- és sorirdgyámógép /ártja az íl$6 Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. l udapat, VI., Váci uí 19 — Telefon: C. 909-33 !.27 • ; ccraányleroks Eostás M. Gyula Hódmezővásárhely, Kardos Péter Szentes, Kagy János Csongrád, Venyercsán János Csanádpalota

Next

/
Oldalképek
Tartalom