Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-06 / 151. szám

ДОШЛ ÍÍVARORSZÍS tJJ4ü« 1928 júliust Щ l Mersz-e Charlie Chaplin 6 felvonásos komédiája héttőn, kedden a Korzóban. Fritjof Nansen Zeppelinnel indul az északi sarkra I 911РЯ Lat Dlamta pazar filmje: Idd rlssza a »öleaéniem! I bflwi g Ьа ГШДабС hétfő. kedd a Betyárosftan, I Leningrád, juliu« hó. (A Délmagyarország alkalmi tudósítójától.) Leningrád egyik előkelő szállójában a napokban szemüveges tudósok, markáns napbamitotta pilóták gyűltek össze, akik Nansen vezetése melleit második világkonferenciájukat tartották meg. A konferencia éppen azokban a napokban zajlott le, amikor az egész világ Nobile és társainak sorsáért aggódott. Résztvettek a konferencián Wilkins, Hobbs és a hires német kapitány, Brahms. A konferenciának a volta képe tű tárgya az, hogy megbeszéljék a részleteket a német Friedrichshaíenben készen álló L. Z.—122 .számú Zeppelin északsarki utjának a részleteit. Az északsarki repülést a jövö tavaszra tervezi a társaság. Az expedíció az északsarki kutatások és arktikus tudomány terén nj fejezetet fog nyitni, sőt még többet, egy uj közlekeédsi időszak kezdetét. Az Arktisz kikutatása tudományos szempontból azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a nélkülözhetetlen előfeltételeit annak a közlekedésnek, amely az északi sarkon keresztül Európa f& Amerika között fog kifejlődni. Az ülés egyik legfontosabb tárgya épp ebből a szempontból, hogy hogyan lehetne a sarkvidéken a léghajók számára egy hatalmas árbóoot épiteni. A tudósok ugy tervezik, hogy a sarkvidéken három ilyen hatalmas árbóoot építenek és pedig egyet-egyet Leningrádban, Murmanszkban és Alaszkán. A tervek szerint az expedíció költségei az élelmiszerekkel és a biztositási költségekkel együtt mintegy 10 millió márkát tesznek ki és igy könnyen érthető, hogy ilyen nagyszabású vállalkozás csak a nemzetek együttes munkálkodása révén vihető keresztül. Fritjof Nansen a konferencia alkalmával az egykori Duma fényes üléstermiében a kongresszuson jelenlevők viharos tetszése közben a konferencia folyamán több hozzáintézett érdekes kérdésre is választ adott. — Valóban szükséges-e olyan nagy áldozatot hozni emberéletben és földi javakban, — vetette M a kérdést Nansen —, pusztán azért, hogy a *akat}an sarkvidékeket kikutassuk? Az okok között, amelyek ezt szükségessé teszik, elsőrendű szerepet játszik az időjárás kérdése. A meteorológia a tehetetlenség jelenlegi stádiumában marad mindaddig, amig a sarkvidékek időjárási viszonyait kellő alapossággal nem ismerjük. Mindenki tudja, hogy a levegő mozgása ugy történik, hogy a meleg levogő a trópusok vidékéről a sarkvidékre áramlik, ott lehűl és visszaáramlik. A sarkvidéken nemcsak egy-két kísérletet kell végrehajtani, hanem állandó megfigyelést ken eszközölni. — A L. Z.—122. jelzésű kormányozható léghajó 100 tonnát vihet magával, ami azt jelenti, hogy a leggondosabban felszerelt tudományos expedíció is csatlakozhatik hozzánk. Hatalmas telepet fogunk létesiteni megfigyelő állomásként, rádióállomásokkal felszerelve, amely hosszn ideig ott dolgozna. Az ilyen hosszabb ideig tartó megfigyelés eredményei megbecsülhetetlen szolgálatot jelentenének az időjóslás részére. Ha ezeket a jelentéseket összevetjük a nap sugározásával, továbbá a föld magnetikus megnyilvánulásának jelenségeivel, megkapjuk annak lehetőségét, hogy hosszabb időre megjósolhassuk az időjárást. — A meteorológiai problémák megoldásán kívül több tudományos, de a gyakorlati életre is fontos kérdés nyerhet megoldást. Egyik legfontosabb geográfiai feladat a sarki tenger mélységeinek megmérése. — A geográfiai és mineorologiai problémák megoldásán kivűl igen fontos biológiai ismeretek kiszélesítése a sarkvidéken. Közismert tény, hogy az északi vizek sokkal gazdagabbak halakban, mint a mérsékelt zóna tengerei. A Jeges-tenger halgazdagságának magyarázata abban rejlik, hogy a voltaképeni sarki tenger majdnem minden élet nélkül való, mivel a jégtakaró az ultraviolett sugarakat visszatartja, amelyek nélkül pedig nincsen élet. Ezeket mondotta Nansen, aki már ogyan 67 esztendős, de fiatalos lelkesedéssel készül a nagy vállalkozásra. " <• f* „j* Nyári tanácsülés a torony alatt, amely állandóan küzd a határozatképtelenség veszedelmével fiz ujszegedi pálmaház ás a fogadalmi templom orgonája (A Délmagyarország munkatársától) I A tanács csütörtökön csak igen nehezen tarthatott i ülést, mert minduntalan a határozatképtelenség ' veszedelme fenyegette. A polgármester ugyanis Budapesten sürgeti a város tizmilliópengős kölcsönének kormányhatósági engedélyezését, Fodor Jenő polgármesterhelyettes szabadságon van, dr. Tóth Béla főjegyző beteg, Csonka- Miklós adóügyi szenátor szabadságát élvezi valamerre: igy a csütörtöki ülésen a távollévő tanácsnokok osztályjegyzőin kivül csak Raek Lipót pénzügyi tanácsnok, dr. Pálty József az előljárósági ügyosztály vezető tanácsnoka, valamint dr. Turóezy Mihály tiszti főügyész jelent meg. Turóczy is elkésve érkezett és ezért az ülést •óidéig nem nyithatta meg az elnöki tisztséget betöltő Back tanácsnok, mert a szervezeti szabályrendelet értelmében a tanács határozatképességéhez az eluökön kivül legalább két tanácstag Jelenléte szükséges. A főügyész féltizenegy óra felé jelent meg a tanácsteremben, amikor megkezdték az unalmas akták aláírását, de később többször is eltávozott, hol a bíróságra kellett mennie, hol a hivatalába hívták. Legtöbbször a főügyész távolléte idejére megszakadt a tanácskozás, de megtörtént az is, hogy az előadó nagyon belemelegedett és az elnök mechanikusan irta tovább alá az elébe tolt aktákat. Szerencsére nem volt közöttük nagyobb jelentőségű egy sem. Följegyzésre csak kettő méltó, az egyik az njsze^edi pálmaház építésére vonatkozó akta, a másik pedig a fogadalmi temotom orgonájának az aktája. Mint ismeretes, a tanács már régebben elhatározta, hogy uj pálmaházat építtet az uj-z ;iedi városi virágfcertéswt számára. M uj pálmaházra már régen nagy szükEéfe lenne a városi kertészetnek. A jelenlegi pálmaházak használhatatlanságát különösen az idei kemény tél dokumentálta, kézzelfoghatóan. A nagy hidegek idején a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtak megfelelő hőmérsékletet teremteni, megtörtént, hogy a pálmaházban leszállt a hőmérséklet három tokra a fagypont alá. Ez a hideg temperát ura felbecsülhetetlen károkat okozott a város dísznövényei között, a pálmák nagyrészét tönkretette De rosszak a pálmaházak más szempontból jt>'. Alacsonyak, elméretezettek. Van a városnak néhány gyönyörű szép banán pálmája, amelyek közül kettőt a Harmsworth-ünnepség alkalmával ültettek ki a címeres grupp mellé. Ezek a pálmák gyönyörűen kifejlődtek és túlnőtték a pálmaház magasságát. Más megoldás nem volt, a legszébb leveleiket kellett lenyesegetni, hogy elférjenek az üvegtető alatt. A növények megcsonkítása rendkivül sokat rontott a dísznövények szépségén és értéken. A tanács a szakértők javaslatára a budapesti Hönsch-cégtől kért árajánlatot az aj, megfelelően méretezett és modern felszerelésű pálmaház építésére. A Hönsch-cég néhány héttel ezelőtt tette meg ajánlatát, amely szerint a pálmaház építésére hetvenkiiencezer pengőért vállalkozna. A tanács akkor a fedezet kijelölése végett áttette ezt az ajánlatot a számvevőséghez, amely azonban azt fedezet kijelölése nélkül küldte vissza azzal, hogy erre a célra a költségvetés keretein belül nem áll a város rendelkezésére megfelelő összeg. A tanács akkor ugy határozott, hogy a pálmaház építésére kiírja a versenytárgyalást. Valószínűleg arra gondolt a tanács, hogy ezzel a formasággal eltelik néhány hónap és közben mégis talál módot a számvevőség a fedezet kijelölésére. A versenytárgyalás határnapjául julius 11-ikét tűzték ki. A számvevőség közben tényleg revizió alá vette a-e de ti álláspontját és most bejelentette a tanácsnak. hogy megtalálta a megfelelőnek látszó megoldást. Azt javasolta, hogy a pálmaház építési költségének felét a tanács a jövő évi költségvetésbe illessze be, második felét pedig az 1930. esztendő költségvetésébe. A háromtagú tanács a számvevőség javaslatát elfogadta és igy a julius tizenegyediki versenytárgyalás még sem lesz illuzórius, sőt az is megeshetik, hogy a versenytárgyaláson redukálódnak a költségek is. A fogadalmi templom orgonája ügyében a belvárosi plébánia intézett beadványt a tanácshoz. A beadvány szerint aktuálissá vált a fogadalmi templom orgonájának megrendelése, mert a templom fóhajóját a jövő év augusztusában szentelik fel, amikorra készen kell lennie már az orgonának is. A tervek szerint ez az orgona lenne a legnagyobb Magyarországon. Készítésére a pécsi Angster-gyár vállalkozott 145.000 pengőért. Ebből az összegből a kultuszminiszter nyolcvanezer pengőt magára vállalt, húszezret elvállalt a belvárosi katolikus egyházközség és igy negyvenötezer pengőről kell még gondoskodni. A plébánia ezt a negyvenötezer pengőt a kegyúr várostól kéri, még pedig első részletként huszonötezer pengőt azonnal — mert a gyárnak előleget kell adni és máshelyről még nem folyt be pénz —, a másik részét pedig áprilisban. A számvevőség természetesen nem talált erre a kiadásra sem fedezetet, mert ez a tétel nem szerepel tem a templomépitési programban, sem az építés fokozására szánt ötszázezerpengős kölcsön tételei kőzött A tanács ugy határozott, hogv a pénzt a templomalap terhére utalja ki, mert valószínűnek látszik, hogy a kölcsönre teljes öszszegében nem lesz szűkség az idén, a jövő évben pedig vulahogyan majd csak pótolják a hiányt. A nyári, szabadságos tanácsülésnek más tárgya nem lévén, az ütés negyedtizenkét órakor véget is ért. i m e r S5U« gyors- és gépírónő kerestetik. 157 AJántatok ftzetesi igénayel .Pontof* jaügtie a Uadóhlratalba. Nem lesz gondja J5vő fonlrXninvolf ro ta behozza az idén használt éri IdlinUllfVCnre elemiéskSzéplskotal kinyiéi! KovácssHenrik TllAfOn 10-48. Wnjvkereskedéaéb« NHesaf a. L