Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-04 / 149. szám

1928 julius 4. DfiLMAGYARORSZAG 3 Pálfy Dániel hagyatékára elrendelték a csődöt (A . Déhnagyarorszáq munkatársától.) A szegedi törvényszék csődbírósága kedden Kó&a József, Messler József és Mess le r Józsefné, Burka Etel és Belativyi György szegedi lakosok kérelmére elrendelte a csődöt a Pálfylestvérek gépgyára és paprikamalma ellen. A csődnyííás Ilire a cégtulajdonos Pálfy Dániel közelmúltban történt halála után váratlanul hat és bizonyára nem szolgál semmi más célt, mint azt, hogy a hagyatéki leltárban esetleg mutatkozó aklivák egyenlő arányban jussanak a hitelezőknek. Pálfy Dániel tagadhatatlanul derék ember, de amellett önzetlenül tevékenykedő iparosvezér volt. Karrierje után, amely nem egyszer iveit magasba, ez a csőd teszi az utolsó pontot s jellemzi Pálfy Dániel egész mentalitását és közéleti tevékenységét abban a korszakban, amikor igen sokan közéleli funkcionáriusok szerezni és gyarapodni tudnak, nem pedig tönkre mennek. Az egykor virágzó és országosan ismert, gépgyára cs paprikamalmot most már hosszu ideje Pálfy Dániel vezette.- A háború alatl hadianyagokat. gyártott a vasgyár. A forradalmak után bekövetkező gazdasági válság azonban a virágzó vállalatot mégis megingatta. A gyár nem kapott állami munkát, raktárra sem dolgozhatott, ugy, hogy munkásai nagyrészét elbocsájtotta Később teljesen beszüntette a munkát. A gyárudvart gaz verte fel és Pálfy Dániel minden törekvése eredménytelen maradt. hogy vállalatát ismét üzembe helyezze. A vállalat, ingatlanaira kénytelen volt Pálfy kölcsönöket felvenni, majd más, legkülönbözőbb módokon próbálta szanálni vállalatát. De semmi sem sikerült neki Váratlan halála után több hitelezője csődöt kért, amelynek alapján a törvényszék csődbírósága most elrendelte a csődöt Csődbiztosul dr. Molnár József tőrvényszéki birót rendelték ki. Tömeggondnok dr. Nekich Rihárd lett, helyettese pedig dr. Burger Béla. A csődöt elrendelő végzés alapján a hitelezőknek iulius 30-ig kell követeléseiket bejelenteni. fl husz éves szücstanonc különös öngyilkossága Szerdán szabadult volna, tegnap még verse! irt és reggelre felakasztva találták az eperfán (A Délmagyarország munkatársától.) Titokzatos körülmények között követett el öngyilkosságot kedden reggel Robitsek Ferenc 20 éves szücstanonc. A fiatal tanonc, szüleinek Kálvária-uccai házában lakott. Édesapja először ékszerésznek akarta adni, a fiatal Robitseknek azonban nem volt kedve az ékszer iparhoz. Egy évi vonakodás utén mégis beállt szücstanoncnak. Napi munkájának elvégzése utén nagy szeretettel és mohósággal könyveket olvasott, sőt verseket irt, készen volt már egy regényvázlata is. Szerdán szabadult volna fel. Nagy örömmel készült a felszabadulási ünnepségre. Hétfő este még verset irt boldogságáról. — Vége lesz eddigi hitvány életemnek. Szabad leszek és boldog — irta le egy papírlapra. Hozzátartozói'semmi gyanúsat nem észleltek viselkedésében. Hétfőn este rendes időben feküdt le. Hogy mi ment azután végbe a fiatalember lelkében, titok marad. Édesapja reggel hat órakor kelt fel. Fiát nem találta ágyában, kiment az udvarra és hangosan hivta a flut. Az udoarban eayik eperfára felakasztva függött Robitsek Ferenc. A kiáltásokra összeszaladtak a szomszédok, amire azonban a kötélről levágták, már nem lehe^ tett segíteni rajta. Öngyilkosságának okáról senki nem iud felvilágosítást adni. Hétfőn még boldog voit és verset ht Levelet nem hagyott hátra, amelyből az öngyilkosság okára lehetne köI vetkeztetni. Ismét kisért a városi zenekar terve A honvédzenekar ötven százalékkal felemelte igényelt a városi színházzal szemben (A Délmagyarország munkatársától.) Közvetlenül a színházi szezonzárás után néhány esztendő óta elmaradhatatlanul felbukkan a színházt zenekar problémája, amely különösen azóta foglalkoztatja fokozottabb mértékben a város hatóságát, amióta házikezelésbe került a városi színház. Azelőtt a mindenkori igazgatók fejét fájlalta a kérdés, hogy mi lesz az uj szezonban a zenekarral, vállalja-e a katonazenekar a szinház zeneszükségletének kielégítését, ha vállalja, mennyiért vállalja, ha nem vállalja, lehet-e külön színházi zenekar szervezéséről beszélni. A nyári szünet végére azután mindig megoldódott a kérdés. A színházi zenekar problémája felbukkant az idén is, még pedig a szokottnál is súlyosabb formában. A legutóbbi tanácsülésen dr. Pálfy József tanácsnok tette szóvá a dolgot és a sablonakták intézése közben valóságos zenekari eszmecsere fejlődött ki közte és a polgármester között. Pálfy tanácsnok, a szinház intendánsa bejelentette a polgármesternek, hogy a honvédzenekarral már megindultak a tárgyalások a jövő évi szerződés megkötése végett, a katonaság azonban olyan súlyos feltételeket szab, amelyek meghaladják a házikezeléses színház teherbíró képességét és amelyeknek teljesítésére igy a szinház nem vállalkozhatik. A honvédzenekar nem kevesebbet, mint negyvennyolcezer pengőt kér ez uj szezonra, ami már egymagában is körülbelül huszonöt százalékkal több, mint amennyit ebben a most lezárt szezonban kapott. Ezenkívül külön napidijat kér, mintegy háromszáz pengőt a délutáni előadások után. A mult szezonban az évi tiszteletdíjban a délutáni előadások honoráriuma is bennfoglaltatott. Ezzel a különdíjjal együtt a szinház zenekari kiadásai körülbelül ötven százalékkal szárnyalnák tul az idei költségeket. A polgármester Pálfy tanácsnok bejelentései után azt hangoztalta. hogy előbb-utóbb meg kell szervezni a külön városi zenekart és teljesen függetleníteni kell a színházat a katonaságtól, A honvédzenekar, mondta a polgármester, különben is állandó bizonytalanságot okoz a szinház műsora körül, mert senki sem tudhatja előre, hogy a honvédzenekart mikor vezénylik el valamelyik szomszédos városba, ahol különböző katonai parádékon kell közreműködnie és igy igen gyakran megtörténik, hogy máról-holnapra zene nélkül marad a szinház. A városi zenekar megszervezését elkerülhetetlenné teszi az is, hogy a fogadalmi templomnak állandóan szüksége lesz zenére, templomi, egyházi zenekarra. Elmondotta a polgármester, hogy a városi Nagy melegben a legkellemesebb viselet a finom selyem pypün férfi ing. Minden izlést kielégítő finom kivitelben mérték szerint készitürek uri ingeket. Lampel és Hegyi (Tisza Lajos körút). 104 zenekar felállításénak költségvetését még a mult esztendőben elkészítették. A költségvetés adataira részletesen nem emlékszik, csak azt tudja, hogy a zenekar fölszerelése nyolcezer pengőbe kerülne. Kezdetben elég lenne egy huszonnégy tagból álló zenekar, ezt azután később a szükséges arányokban fejleszthetné a város. — A katonasággal sürgősen dalőre kell vinni a dolgot — mondotta a polgármester —, mert könnyen kifogyunk az időből és akkor kényszerhelyzet elé kerül a szinház. Közölni kell a katonasággal, hogy a honvédzenekart a színházi elfoglaltság túlterheli és ezért a szinház szempontjából a mai helyzet nem jelenthet végleges megoldást. A zenekar felfokozott igényei pedig a szinház költségvetését terhelik tul, ha tehát a mult évi alapon nem lehet megkötni a szerződést, akkor a város kénytelen lesz lemondani a honvédzenekar alkalmazásáról, ebben az esetben pedig haladéktalanul meg kell kezdeni a városi zenekar megszervezését. Pálfy tanácsnokot megbizia végül a polgármester, hogy az ügyet a lehető legsürgősebben tárgyalja le a honvédzenekar képviselőivel és az eredményről tegyen sürgősen jelentést a tanácsnak, amely azután megteszi a szükséges intézkedéseket. II váltóval teljesített fizetések forgalmi adója A szegedi kereskedelmi cs iparkamara közli, hogy a pénzügyminiszter 95.000—928. számú rendeletével a váltóval teljesített fizetések általános forgalmi adókötelezettségét junius 27-től újból szabályozta. A rendelet kimondja, hogy az adóköteles áruszállítás és munkateljesítmény ellenértékéül átadott váltó fizetésnek számit, az adófizetési kötelezettség a váltó átvételekor áll be, az adó alapja pedig a váltóban kitett összeg (érték). Az átvett váltókról az adózó külön feljegyzést (váltókönyvet) tartozik vezetni, amelyben a váltó lényeges kellékein kiviil az átvételt és az esetleges továbbadás (forgatás) idejét is be kell jegyezni, A jegyzet rovatban pedig fel kell tüntetni a folyószámla könyvelési tételét, az adólerovás napját, vagyis az áruszállításra és adólerovásra vonatkozó összes könyvelési adatokat. Az olyan adózó, aki szabályszerű könyveket vezet és könyveivel és levelezéseivel bizonyitan? tudja, hogy a váltót nem fizetéskent, hanem csak követelésének biztosítása céljából kapta (fedezeti váltó), az általános forgalmi adót nem a váltó átvételekor, hanem adós által az ügylet feltételeinek megfelelően teljesített fizetések kézhezvételekor tartozik csak leróni, ha az átvett váltót nem adja tovább, fia azonban a váltót leszámítolja, az általános forgalmi adót a leszámolás napján le kell róni. A váltó biztosítéki jellege nem szűnik meg abban az esetben sem, ha a kötött jogügyletekről kiállított kötlevél az áru megszerzőjét kifejezetten fedezeti váltó adásra kötelezi, és egyidejűleg a váltóbirtokost felhatalmazza arra, hogy a váltót- tovább adhalja ugyan, de csak a saját beváltási kötelezettsége mellett. Az adóköteles azonban ily esetben a kapott összeget külön számlán köteles elkönyvelni és adósának folyószámláján csak a kötött jogügylet feltételeinek megfelelően teljesíteti mindenkori fizetéseket írhatja jóvá. Azon adózó, aki az általános forgalmi adót a váltó átvételekor vagy továbbadásakor lerótta és bizonyítani tudja, hogy az adósa ellen vezetett csődeljárás, vagy csődönkivüli kényszeregyességi eljárás (ideértve a bíróilag jóváhagyott magánegyességet is) miatt követelése egyáltalában nem, vagy csak részben nyert kiegyenlítést, az illetékes pénzügyigazgatóságtól a korábban befizetett, vagy lerótt általános forgalmi adó arányos részének visszautalását kérheti. A visszautalási kérelmet a csődeljárás, vagy csődönkivüli kényszerSflcesséfij eljárás jofierős befejezésétől számított MAtNA ÍZORPGT ÜKANGcADC-T ttM;IVÓDÉ sioKtőkCT KÉRJEN M'IWDC N.UT7