Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-31 / 172. szám

!»ZEOED: SzerkMrlötéff! Deák Ferenc исса X. Telefon: 13-33, ^Klndrthlvnlel, K6Ic««nkOnyv<ár «* legylroda: Aradi ucca в. Telefon: ЗОО. Nyomda: LBw Upót ucca te. Telefon: 16-34.« »«»«» Kedd, 1928 julius 31 4 ' IV. évfolyam 173. szám MAKÓ: Szerke«zieség é» kladóMvalal: tlrl ucca 6. Telefon: 131. izim,« » « » « » HÖDMEZÖVASARHELV : SzcrkeaztOseg én kiadóhivatal: AndrAMy ucca 25. Telefon: Л9. tzám, «» «» « •» «» к» Kietlzeieal Лга havonta 3-20 vidéken éa a 16vAro»ban Э-ОО, kUHHIdUn 6-40 penge. Eoyes tzám le. vasár. és Ünnepnap fillér UJ lovas a nyeregben Ki az ur a világon? Ki akkora nagy ur, bogv ha akarja, béke van, ha akarja háborn van"? Ki nyitja-csukja a mi korunkban a sors i'andora-szelencéjét, amiből minden rosszat ki.'raszLliat a világra és ki kommandirozza az Apokalipszis négy lovasát? Ezt a nehéz diót lőrögeti Ferrero legújabb tanulmányában, épp olyan brilliáns retorikával, ha nem olyan meggyőző erővel is, mintahogy a világ történetének római szakaszát uj alapokra fejtette abban a nagy munkájában, amely még nálunk is megérte a második kiadást. A nagy tudós mintha megközelítené a kérdést. Nem pozitiv, hanem negativ feleletet ád. Nem azt mondja meg, ki az oka a modern világ nyomorúságának, hanem azt, hogy ki nem oka. Nevezetesen nem oka szerinte a plutokrácia, amelyet pedig gyakran ér az a vád, hogy a Középkori feudalizmus helyérc lépett s nem méltatlan örököse lett annak. Ugyanazzal a. csekély bölcseséggel, de sokkal ridegebb számítással és kegyetlenebb önzéssel. Olyan vád, amit világszerte hallani, de talán sehol anyпуй, mint nálunk. Épp azért érdemesnek tart-, juk l'errero gondolatmenetét ismertetni, mint a plulokrácia prókátoráét. A kiindulása az, hogy a nagytőke már csak azért se vádolható háborucsinálással, mert pacifista természetű. A nagykereskedő, a nagyiparos és a bankár már csak üzleti érdekből is a konszolidáció hive, ezen tul pedig semmiféle politikai koncepciója nincs. Hajlékonyságánál és se hideg, se meleg politikai moggyőződéstelenségénél fogva nem irányítja, hanem csak kihasználja a politikai helyzetet. Ma egyáltalán szó lehet a plutokrata elemek politikájáról, akkor ez a politika talán az internacionalizmus politikája volna. De az internacionalizmust nem a kereskedő és a bankár képviseli a politikában, hanem a természeténél fogva nemzetközi szerepre hivatott bank és kereskedelem, arra pedig nem sok \ olt bizva a háború előtt a világpolitikából. \ világháborút az udvar és a bürokrácia csinálta, arra pedig a plutokráciának semmi befolyása nem volt. A pénztőke legfeljebb egyes parlamenti csoportokon keresztül gyakorolhatott valami vérszegény hatást a politikára. A li.íborut az udvarokban és vezérkari irodákban határozták el s a plutokrácia a többi társadalommal együtt csak alávetette magát a kész határozatnak. Ferrero szerint azonban ma még kisebb a pénztőke vezető szerepe Európa politikájában. Mert ma nem az akaratok, hanem a körülmények predesztinálják a világpolitikát. A körülmények pedig az akarattal szemben mindig bizonytalanságot jelentenek s a látható vezetés hiányában a köztudat a gyarló és gyötrő közállapotokért rendesen fantazmagóriákat állit be bűnbaknak. Ilyen fantazmagória Európában az, hogy a plutokrácia csinálta a világháborúra vezető politikát s ma is az csinálja azt a rossz politikát, amely Európát kibuktaíta a vezérkontinens szerepéből solyan lejtőre taszította, amelyen ma sincs megállás. T'edig ez csak látszat, amely igaztalanul éri az előtérben álló pénztőkét. Ma is a világháború megindításában részes erők halnak még, csakhogy most már .személytelenül, a löidrengés megállíthatatlanul tart tovább, noha oenlruma már nincs. Nem vonjuk kétsegbe,bogy Ferrari e&ik legélesebb szemű figyelője Európa felbomlásának, azt is elismerjük, hogy van valami igazsága, mikor a pénztőkét menteni akarja a nagyon súlyosan ránehezedő vádak alól, de nem hisszük, hogy a legfényesebb retorikának is sikerülne a jövendő itélőszékétől felmentő Ítéletet nyerni. Hogy az udvarok, a vezérkarok és a kormánybürók csinálták a háborút, azt nem nehéz bizonyítani és bebizonyítani. De hogy Skoda, Krupp, Creuzot és a többi ipari és pénzügyi üstökösök örömmel ringatták a bölcsőjét a háborúnak, mint páratlan konjunktúrának, azt a legnagyobb historikus se tagadhatja. S azt is lehetetlen meg nem állapítani, hogy a háború után a pénztőke igen is sokkal inkább átvette ,a poülikai irányítást, mint valaha. Hiszen a háború vége — talán Magyarországot kivéve — szinte mindenütt semmivé tette annak a társadalmi osztálynak a politikai szerepét, amely azelőtt az udvari és bürokrata akaratokat alimeniálta. Az a leghatalmasabb reakciós társadalmi tényező, amelyet általában feudalizmusnak hivunk, nemcsak reálisan vesztette el pozícióját, hanem erkölcsileg is leégett azokban a forradalmi füzekben, amelyek végiglobogtak Európán. A történelmi arisztokrácia szerepét csakugyan a pénzarisztokrácia vette át, ez azonban legfeljebb annyi változást jelent, hogy a népek: hátára szijjazott politikai nyeregbe a kibukott huszár helyett a hajcsár ült bele. S ez az, amiért az első katasztrófát második is követni' fogja Európában.. Az, hogy a politika a régi kiváltságosak helyett uj kiváltságosak, a régi hazardőrök helyett uj hazardőrök kezébe került; nem pedig az igazi konszolidáció természetes garantálóinak, a nagytömegeknek a birtokába. Detektívek őrzik Nobile leolmozott vasúti kocsiiát Egy német újságíró szenzációs cikke a menekültek vonaláról — Az expedíció taglal nem beszélnek a tábornokkal (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Az Aeht nhr Abendblatt külön tudósítójának sikerült Nobile tábornok hálókocsijába bejutni. Az njságfró együtt utazott Nebüévnl Warnemündétől Spradallg. A négyórás ut alatt kellő alkalma volt Nobiléval és az expedíció többi tagjaival beszélgetni, ezenkívül arra is volt ideje, begy különböző érdekes megfigyeléseket tegyen. Az olaszok külön vasúti kocsijában három vasúti tisztviselő és két detektiv őrködött. A kifelé nyitó ajtók be voltak ólmozva és a kocsiba csak a szomszéd kocsiból lehetett bejutni. — Az első ember, akivel a halókocsi folyosóján találkoztam — irja a tudósító —, az expedíció lelkésze volt. Megkértem, mutassa meg Nobile szakaszát. Alig értünk a szakaszhoz, már kinyílott az ajtó és szemben állt velünk Nobile, aki előbb csodálkozva nézett rám, majd beinvitált a szakaszába és megengedte, hogy mellette helvét foghíjak. — Nobile arcvonásai tagadhatatlanul ktmeriiltek és levertek. Nobile'többször is hangsúlyozta, hogy heve« lérdfájdalmailói eltekintve, egészen jól érzi magát. A tábornok első kérdése az volt, milyen a hangulat Németországban az olaszokkal szemben. A téma annyira érdekelte, hogy a közbeeső állomásokon német lapokat vetetett és megkért, hogy fordítsam le az ítalia expedíciójáról szóló híreket, ne kiméljenj és mindent szórói-szóra fordítsak le. —A róla szóló cikkek ismertetése után kijelentette, hogy az expedícióról megjelent különböző közlemények egyáltalában nem fedik a valóságot— Nagy súlyt helyezek annak leszögezésére — ! mondotta Nobile —, hogy a Chta dl Milano tr^pt« táoyá egészen önkényesen kürtölte világgá a kü'önbőz© hireszteléseket, amelyekről neki tudomása aern voltÁrra a kérdésre, hogy miért hagyta el elsőnek a táborjnok a vÖ rös sátrat, Nobile azt felelte, hogy társainak kifejezett kívánságára és különböző más sürgős okai is voltaké — Ma már nem is érdekel a rengeteg híressé telés — mondotta Nobile—, amelyek személyemmel foglalkoztak* Ma már ugy sem változtathatok 3zokon és egyszer majd elfog jönni az idő, amikor beszélni fogok és mindent el fogok mon danl. — — Egyébként örömmel közölte Nobile, hogy az expedíciónak volt némi eredménye is, amennyiben a tudományos anyagot sikerült megmenteni. Ismételten hangsúlyozta, hogy hamis az a be. állítás, mely szerint Mussolini parancsot adott volna arra, hogy nem szabad nyilatkozniok. Az újságíró a négyórás ut alatt különböző érdekes megfigyeléseket is tett. „ — Felelősségem teljes tudatában mondhato'm; — irja az újságíró —, hogy Nobile és emberei között rendkívül te- * szült a viszony. . Cecdoni mechanikus gipszbe rakott lábaival több-í ször is elbicegett Nobile szakasza előtt, anélkül, bogy egy pillantásra is méltatta volna a tábornokot. Nobile később bátyja után kiáltott, a kiáltást többen hallották, azonban nem akadt senki, tiki elment volna a professzorért. Kj. expedíció tagja! láthatótag el vannak keseredve vezetőjük elten* Nobile uem is engedte, hogy Stehndalban együtjt fényképezzék lo őket. Franciaország ismét megnyerte a Davis Cupot Cochet legyőzte Tlident (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Ma délelőtt lejátszották a Davis Cup utolsó dontö mérkőzését. Cnehet francia bajnok óriási küzdelem utáa megverte az «Haertkat Tttdeot 3&, M arányban és így Franefaorszá«* 3:1 arányban nyert Amerika ellen« Franciaország az Amerika felett aratott gy őzeimé, vei a Divis Cupnt már megnyerte, mert iitolsí liútralcvti merkőzéMí шаг nem veszélyez! ,!.i első* 3é«éi, \