Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-22 / 165. szám

1928 jiihus 22. Kivétel nélkül minden szükségletéi szegedi kereskedőnél, szegedi Iparosnál szerezze be A budapesti Transeurópa Utazási Vállalat kiesz­közölte. hogy augusztus J4-éiől kezdödőlcg ol­vasóink és előfizetőink olcsón Budapestre és Bécs­be menjenek. A külügyminisztérium augusztus 14­étől 28-ig féláru vízumot, az államvasutak 50 szá­zalékos vasúti kedvezményt ad. A Transeurópa Vállalat 50 pengőért kedvez­ményes Kupon-füzeteket bocsájt kiadóhivatalunk utján lapunk előfizetői és olvasói rc'szére, mely­ben a kővetkezők foglaltatnak: Háromnapi tartózkodás, kitűnő budapesti szál­lodákban és penziókban (Hotel Park, Erzscbet-ki­rályné, Központi Pala<f István-király Ib. Pen­zión Pallaoe, Bellevue stb stb.) Háromszori reggeli, mely áll: káve. lea, vagy csokoládé, süteménnyel, vajjal zsemmfl, 'agy to­jással. Három, ebéd; leves, sült körettel és tészta. Három vacsora; sült körettel és tészta. Hajóutazás bármelyik budapesti állomásról a Margitszigetre. Belépőjegy a Margitszigetre. Belépőjegy az Állatkertbe. Belépőjegy az Angol-parkba. Strandfürdő jegy (Csillaghegyi Árpád. Hungária, Palatínus, stb. strandfürdőkre.) Elsőrangú színházjegy (zsöllye.) Félnapig tartó autó-séta elegéns luxusautókon, a város nevezetes középületeinek látogatására, vagy kirándulással a János-begyre, Svábhegyre stb. Belépőjegy egy sportmérkőzésre. A Gellérthegyi tűzijáték lartama alatt külön ze­nes hajókon sétahajózás a Dunán. Az összes előfordulható borravalók. Féláru jegy váltására jogosító utalvány a buda­pesti mulatókba. Képeslcveíezölap-sorozat Budapestről. Mindezen szolgáltatás összesen 50 pengőbe ke­rül és cz legalább is 60 százalék megtakarítás­nak Celcl meg. Azok, akik 3 napnál hosszabb időt akarnak Bu­dapesten eltölteni, 5 pengő lefizetése ellenében a Transeurópa Vállalat irodájában utal­ványt kapnak, melyszerint napi 10 pengőért kap­ják továbbra az ellátást borravalóval együtt és a szórakozásokat, egész budapesti tartózkodásuk alatt 50 százalék kedvezményt élveznek. A Transeurópa Vállalat augusztus 22-én 155 pen­gő részvételi dij mellett társasutazást rendez Bécs­be a Kobenzl, Wachau és Bax-Alpe megtekin­tésével. A részvételi díjban minden előfordulha­tó benfoglaltatík. ügy a Szent István-napi budapesti utazás, mint a bécsi társaskirándulás résztvevői a kiadóhiva­talban kapható jelentkezési lap kitöltésével leg­később augusztus hó 4-éig jelentkezzenek. UH iiőröradilk • legolcsóbban W B M B E C H bSrtfndösnél, Kelemen ucca. Vásárolunk Szegeden! Támogassuk a szegedi kereskedelmei és a szegedi ipari! Több mint egy éve, hogy először irtam a »Délmagyarország« hasábjain a magyar népszín­ház, a magyar népjátékok megteremtésének szük­ségességéről. Most aztán őrömmel értesülünk, hogy a házikezeléses tzinház tervbe vette a tanyai színielőadások kiépítését. Itt az idő tehát, hogy felhívjuk a közönség és az illetékesek Iig> elmét a népszínház, a para<ztsrinjáték immár aktuális problémáira. A főprobléma magától adódik: milyen darabokat játszunk a tanyákon? Igaz ugyan, bogy paxaszt­darabank van elég, különösen vasárnapos, dal­betétes népszínművek, no meg egy-két mélyebb meglátásu parasztdráma is akad. Csakhogy az a kérdés, érdeklik-e a tanyai lakosokat ezek a szín­padi müvek, melyekben a városi író a városi közönségnek mutatta be a városi szemmel meg­mintázott parasztot. Vagy talán a népszínművel kísérletezzünk? A tegnapi népszínművet adjuk a mai közönségnek? Fiz sem lenne sikeres megoldás. A realista dara­boknál ugyanis csak az író látásmódját érzi ide­^ gennek a tanyai közönség, a népszínműnél a nyel­vet is. Ezzel a hamis, finomkodó operettnyelwel i közeledjünk a paraszt lelkéhez? Ezt a németes szentimentálizmust vigyük ki a tanyákra a magyar kultura képében? Biaonyára nincs olyan ember Szegeden, aki a budapesti kabarék parasztremekmüveit vinné aján­. dékba a tanyai közönségnek. Ezeket cz előnyösen AZANEOL Wellington Seliona Snstínező- és S.C.P. gózfénypapirokai ^teuft^^ Kézikönyvek díjtalanul: Kapható 388 LiebmtMnn SS megszerkesztett egyfelvonásosokat, amelyekben a társadalom fundamentuma, Dózsa György népe a paprikajancsi szerepét játsza. Egyes budapesti »parasztszinészek« legnagyobb őrömére ma töme­gesen gyártanak ilyen mulatságos parasztvigjáté­kokat ügyeskezü pesti darabirók De hool van az a színdarab, amelyben föllelhetnők a nép ér­zéseinek, gondolkodásmódjának, alkotóerejének mély és közvetlen megnyilatkozásait. Hol van az a színpadi mü, amelyben fönséges egyszerűséggel szólalnak meg a magyar paraszt vágyai, problé­mái, akarásai, az áldott magyar föld édes, édes költészete? Elvétve ha akad egy-kettő. Mert azért akad. Vannak Íróink, akik megőrizték a nép mélységes hitét, naiv gyermekszemét, játékos teremtőked­vét. Akik a paraszt eszével gondolkodnak, a pa­raszthoz szólnak s akiknek nem adatott meg, hogy a paraszt meg is hallgassa azt, amit monda­nak. Ha a tanyai előadások állandósulnak, akkor talán sűrűbben születnek majd a »Háry János»­hoz és a »Mézeskalácst-hoz hasonló színpadi játé­kok. Akkor talán majd megjelenik a magyar szín­padon a garabonciás diák felleghajtó köpenyével, a városi ember a paraszt szemével nézve, meg Kossuth apánk, ahogy a nép képzeletében él, talán a világháború emlékei, a ma problémái is színpadi költészetté nemesednek és elindulhat majd hódító kőrútjára a világhírű magyar nép­zene mellett a magyar népszinjáték is. Természetesen ez a színjáték különleges szinészi stílust és rendezői elgondolást követel. A rendező­nek és a színésznek szintén bele kell helyezksdni j a paraszt gondolatvilágába, el kell lesnie a nép kifejezésmódjának tőrvényeit és ebben a szellem­ben kell megalkotnia mozdulatnyelvét és beszéd­stílusát. A díszletekben, a ruhákban, a színpadi kép beállításának mindenütt érvényesülnie kell a népi látásmódnak. Tekintsük a külföldi példá­kat. A színművészet legmagasabb csúcsain álla­nak a flamand és az orosz nép-zinjátékok, a baszk parasztmisztériumok, a zsidó és a néger népszínházak művészei. De »7. őművészetük nem abból áll, hogy utánozzák a parasztot, vagy ki­=HSE»Í Kipróbálta ön lm lalda f Vgy-c legtöbb szer a SAtJtN T Salam. Mulki naplójából Jaj de fáj a torkom, megfáz tam SALANNAL gargalizálok egy párszor, holnapra kutyabajom I Egy Üveg ára V 1.20 és 2.40. JM3 figurázzák saját fajukat. Sziu, vonal, mozgás és hang a ncp fantáziájának törvényeit kőve've csu­dálatos világgá áll össze a nézők ^eme előtt. Nem a valóság, nem a hétköznapok fölszínesen látott világa ez, hanem a játéké, az ünnepélyes színpadi játéké. Nem másolt világ, hanem teremtett. V magyar színésznek is meg kell tanulnia, hogy a népszinjáték a naiv képzelet különös világa,, ahol nem ugy mozognak és nem ugy beszélnek, ahogy a való életben szokás. A magyar színésznek; is meg kell teremtenie az igazi magyar parazt­szinészelet, népszinjátékunk speciális stílusát. A tanyai színháznak ezt a két egymással ői.sz«­függő nagy problémáját, a megfelelő darab és a speciális szinészi stilus kérdését egy pillanatra!; sem szabad szem elől téve zlctii. mert ezzel ai két tényezővel áll vagy bukik a szegedi népszin­játék ügye. Az első probléma megoldása kézen­fekvő: Az esetleges darabpálydzat keretén belül­tűzzenek ki díjat a fentebb várolt követelmények­nek mcgrelelŐ uépdrámdra, mesejátékra, színpadi; műre. A második probléma már fogasabb Enuek megoldása ugyanis hosszabb, türelmes szjnészneve­lést és a népművészet törvényeit alaposan ismerft szinésznevelöket kíván. De hozzáértéssel és művé­szi meggyőződéssel az itt mutatkozó nehézségeket is le lehet győzni. Hiszen a tanyai közönség i3 segiti majd a színészeket ebben a munkában. És a néppel való közvetlen érintkezés hamaro­san megtermi gyümölcsét; a magyar népszinjá­ték formanyelvének kibontakozását, gazdagodását és el terjedését. Hont Ferenc. FISE COMO auféfeBszereiésí cikkek legolcsóbban HAGY JÓZSEF Budapest, VI., Bndrássy ni 34. t«i.ím 221-97 Budapssti divafnagyáruház már beszervezett hitelosztálya részére textilszakmabeiI, garanciaképes körletképviselőt Keres. Aiánla'ok ..KitünS föveifilem 514" ieliqére Bisckner ). hirdetőiébe Eutiaoest. IV.. Semmelweis ucca 4. küldendők. ei. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom