Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-22 / 165. szám

1928 jnláos 22. I)Í • ЕЯИ _ ív Mozifilmre való szökési történet a Csillagbörtön 85-ös számú cellájában Az életfogytiglani fegyházra iiéli nővérgyilkos Herédi Mihály vakmerő szökési lervel dolgozott ki, de a íerv egy véletlenen meghlusul! A cellában félholtra varfék és összekötözték rabtársukat, aki ellenezte a szökés tervét (A Délmagyarország munkatársától.) 'K Csillagbörtönben pénteken reggel vakmerő, mozifilmre való szökési kísérletnek jöttek a nyomára. Az állandó és a legszigorúbb ellenőrzésellenére négy rab fantasztikus elképzeléssel próbált megszökni. Tervüket oly pontosan és nagy. leleményességgel készítették elő, hogy a szökés könnyen síkénél járhatott volna, ha a véletlen keresztül nem húzza számításaikat. A börtön harmadik emeletének 85-ös számú cellájában volt elhelyezve Herédi Mihály, Joó Sámuel és még két fogoly, akik közül az egyik néhány hónap múlva szabadult volna. Herédi Mihályt életfogytiglani fegyházra ítélték, mert 1920han feleségének' segítségével megfojtotta nővéréi. Herédi Pirost. A gyilkosság után az elvetemült házaspár a holttestet zsákba varta, majd másnap a zsákot éjnek idején beledobták a rókusi tóba. A holttestet tartalmazó zsákra a házaspár nehéz köveket kötött, hogy titkuk örökre benmaradjon a hullámsírban. A véletlenazonban néhány hónap múlva keresztülhúzta számításukat. A rókusi tónak egyrészét kotorni kezdték és ekkor bukkantak rá a holttestre. A x rendőri nyomozás a borzalmas lelet után néjhány óra múlva megállapította a gyilkosok személyét. Herédi Mihály és felesége a bizonyítékok terhe alatt mindent bevallolt. Herédi Mihályt életfogytiglani fegyházra itél'ik, felesége tizenkét évet kapott. Herédi Mihály hét éve lakója a Csillagnak. Munkás és rendszerető embernek ismerték a J börtönben. Olyan példás magaviseletet tanú- 1 sitott, bogy egy éve j társas cellába 1 ™™ i Ez magyarul annyit tesz, hogy ebatta paraszt, j i sakhogy a finom Kazinczy természetese® nem • mondhatott ki ilyen goromba fogalmat magya- i rul. Lehel, hogy az á«-t is csak kipontozva j mondta, mint ahogy a szemérmes Bitnitz is írja. Ettől fogva aztán a Kazinczy párt négyszemközt mindig boeotiaiaknak csnfolta a debrecenieket, akik így beszélnek magyarul: tndós társaság, pártfogó. Sok vita volt amiatt is, hogy egy-egy fogalomnak milyen magyar nevet adjanak és néhány ma már rég bevett magyar szó ezeken a bizottsági tárgyalásokon keletkezett. Például ekkor kanonizálták a megalapít szót s ekkor keletkezett a laliu feriára a szünidő. (A Szili-féle magyar nyelvújítási szótára csak 1832-ből ismert.) Ekkor csinálták a contra ágensra az ellenőr szét, amelyet Szili egy évről később ismer egy vadászati könyvből. Ezt a szót Kisfaludy Sándor csinálta. Sokfélekép próbálgatták, jegyzi fel Bitnitz, mig végre Kisfaludy Sándor ezt mondá: >Az ellenőr, amelyet ajánlottam, szintén megfelel s amellett jól hangzik«. Azért Kisfaludy Sándor eme szülöttét elfogadták. Kisfaludy Sándornak még egy kérdésben volt döntő szava. A pestiek azt követelték, hogy az Akadémia rendes tagjai — akkor dolgozó tagoknak mondták — leginkább pestiek legyenek. A vidékiek felzudultak és Kisfaludy Sándor kijelentette: »Hogyha a dolgozó tagok csak pestiek lesznek, akkor ő oppositiót kezd«. Az ő álláspontja győzött, még pedig annyira, hogy a vidéki tagok ssámát többen állapították meg, mint a pestiekét. Ennek azonban nyilván más magyarázata is van, mint a Himfg költője iránt érzett respektus. (Száz fővel ezelőtt fíndapesten nem volt annyi iró, \hegg kitelt volna belőlük cm akadémia...) tették át és így lett Herédi Mihály a 85-ös számn cella lakója. Társai mind csak néhány évre voltak elitélve. Munka után mindegyik rab közeli szabadulásának idejét reménykedte. Mindenki számolta a napokat és tervezgetett. Csak Herédi Mihály nem remélhetett, ő életfogytiglani börtönre volt elítélve. Ilyen légkörben és ilyen bizakodó, reménykedő rabtársak között fogamzott meg Herédiben a szökés gondolata. Tervét hosszú ideig senkivel sem közölte. Márciusban történt azután, hogy Herédi Joó Sámuel előtt célzási tett arra, hogy jó volna közösen megszökni. Joó Sámuel fantasztikumnak és kivihetetlen álomnak találta a szökés gondolatát, de hoszszas tárgyalások után 5 is beleegyezett. Most már csak a szökés tervének pontos kidolgozása volt hátra. A szökés tervébe beleavatták a velük lévő két rabot is, akik szintén hajlandók voltak a szökésre. Március első napjaitól kezdve ju~ lins 18-ig lázas munka folyt a 85-ös számú cellában. A négy szökésre készen álló rab különböző műhelyekben dolgozott és a legpompásabb vésőket, szerszámokat szerezték be a hónapok folyamán. Herédi Mihály, aki legrégebben volt a börtönben, dolgozta ki pontosan a szökés tervét, ö pontosan ismerte a börtön berendezését, pontos rajzai és méretei voltak az épületekről, tudta és ismerte az ellenőrzést. Tervét a legpontosabban dolgozta ki. Még az eshetőségekre is számított. Öt kölönböző véletlen akadályt állított fel tervének kidolgozásakor. Tervét az öt vételien esetre is tovább szőtte. Mindenképen sikerült volna a szökés. Minden véletlen akadályt figyelembe vett, úgyhogy társai vakon bíztak a szökés sikerében. Herédi tervei szerint a cella mennyezetében akkora nyílást vágtak volna, hogy azon mind a négy rab felmászhatott volna a börtön padlására. Kiszámitotlák a cella mennyezetének vastagságát és tudták pontosan azt is, hogy a mennyezet átfúrása milyen hoszszu időt vett. volna igénybe. A padlásról a szökevények a villámhárítón ereszkedtek volna le a börtön udvarára. Az udvarban elrejtett anyagokbői létrát készítettek volna és igy jutottak volna keresztül a börtön négy méter magas kerítésén. Az elmúlt hét szerdáján a 85. számú oella lakói teljesen készen voltak a szökésre. Csütörtökön délelőtt mégegyszer végigvizsgálták a terepet és ugy határoztak, hogy este nyolc órakor megkezdik a munkát. Az utolsó pillanatban azonban nemvárt akadályra bukkantak a reménykedők. Az egyik rab, aki néhány hónap múlva szabadult volna, kijelentette, hogy nem szökik meg. Elmondotta, hogy a szökés úgysem sikerül és a szökés felfedezése esetén ujabb büntetést kapna. Herédi Mihályt és társait valósággal kétségbeejtette társuk kiielentése. Hosszut ideig vitatkoztak, majd Herédi egy alkalmas pill»natban hátulról áíkaroHa rabtársát, fejét pokrócba csavarta, mire a többlek nekirontottak és félholtra verték . hfltlen társukat. Amikor látták már, hogy társuk eszméletlett állapotba került, kalapáccsal beverték a fejét, összekötözték és beledugták az egyik ágyba*. A dulakodás rövid percek alatt zajlott le. Az őrök szerencsére nein lettek figyelmesek * dulakodás hangjaira. Csönd honolt a börtönt folyosóján, amikor Herédi elrémülve látta^ hogy egyik társa a dulakodás hevében ídegrohamot kapott és eszméletlenül esett össze. Ekkor már csak Herédi és Joó Sámuel voltai] akcióképes állapotban. Bövid tanácskozás utáttj ugy határoztak, hogy két társuk nélkül hajt' ják végre a szökést. Hozzá is láttak a mennyezet kibontásához, amikor hirtelen arra lettek ügyeImesék, a zárban kulcs fordul meg. Herédi erre aaj egy eshetőségre nem számított- Azonnal lo' ugrott társának válláról, helyére tette a fel-, állított ágyat és segítségért kezdett kiáltoznia A szerencse e pillanatokban még nem hagyta el a szökevényjelöltekel. Az ellenőrző bőrtől*-! őr nem is akarta kinyitni a börtön ajtaját,1 csak a kulcsot próbálta ki a zárban. Herédi segitségkiáltásaíra azonban az őr berohant: a cellába, amire Herédi elmondotta, hogy társán szívbaj jött elö. A bőrtönőr futólépésben hozott segítsége!. Az eszméletlen állapotban lévő rabot honP ágyon vitték el és ugy volt, hogy amire az magához tér, ismét visszaviszik a cellába Herédi Mihály az ujabb nem várt akadály' láttára, már lemondott a szökésről. Kétségbeesve támolygott a cellában. Semmi kivezető utat nem talált. Joó Sámuel is kijelentette, hogy már most szó sem lehet ej szökésről, amire azután á két rab megadta magát sorsának. Éjféltájban a börtőnőrök a szívbajos rabot visszavitték a cellába. Társuk alig állt aj lábán, beszélni sem tudott. Reggel hat órakor a cellába belépő börtőnőrök azután megdöbbenve látták, hogy egy rab hiányzik a cellából. Herédi meg sem mozdult helyéről, csak az egyikágyra mutatott. A börtőnőrök azonnal felborították az ágy takaróját, ami alatt megtalálták az Összekötözött rabot. Ekkor már a börtön készültsége a cella előtt volt. A börtönőrök azonnal megbilincselték Herédi Mihályi és Joó Sámuelt és hozzálátlak, hogy az összekötözött rabot kiszabadítsák. A szerencsétlen rabot Herédi Miháty és társai ugy összeverték, hogy az életv<? zélye* sérüléseket szenvedett. A házi vizsgálat során Herédi Mihály és Joó Sámuel bevallották, hogy szökni akartak. Részletesen elmondották a szökési kísérlet terveit ár elmondották azt is, hogy egyik rabtársukat azért kötözték meg és azért verték meg, meri féltek attól, hogy elárulja őket. A börtön igazgatóságának intézkedésére Heréd? Mihályt és társait külön-külön cellában helyezték el. Ellenük a legszigorúbb eljárás indul meg én свей kívül súlyos testi sértés címén ismét bíróság elé kerülnek. Külön házi vizsgálat indnl meg annak megállapítására, hogy n 85. számú oella lakói hogyan szerezték nwg a szSkéshez '¡sükséges szerszámokat anélkül, hogy azokat :i börtönőrök felfedezték volna. A házi vizsgálat, értesülésünk szerint, eddig pozitívumot még nem állapitolt meg, de információnk szerint a börtönörök*! a történtekért felelősség nem terheli. ujj Л Korzó Mozi vMAraspt 9 órel YViOjKP Я Belőad«ís<il 10837 ióö esetén a Sz<xhenyt Ц ЯЧОЕПмп, |ó idd esetén г Korzó téli helyiségben lesínek m Кв^нв^^н^м^^^нн^вяимяяияянвя'Я