Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-20 / 163. szám

<1 DÉLMAGYARORSZAG 1928 Jnlios 20. ráríben. hanem azt, hogy mit adnak ma a krisztinavárosi színkörben, — mikor égett le a gyapjuutcai német színház és hogy hány fok meleg van? öt percoel a tragikus belgrádi jelentés előtt telefonon azt kérte egy nő, hogy magyarázzuk meg neki, mi a hisztéria? Azt feleltem neki, hogy a »hisztéria nem más, mint fizikai reakció a pszichikai ingerre«. A drága ; nő ezt nem értette meg és »népszerűbb« ma- j gyarázatot kért, amit meg is adtam neki a kővetkező formában: — öt perc múlva eldől, hogy háborúi indilanak-e egymás ellen a világ összes ncpei; ha valaki ebben a helyzetben egy olyan kérdésnél fordul a szerkesztőséghez, mint Kegyed, az is hisztéria. Ez persze nem volt helyes magjarázat, de jellemezte általános izgalmunkat. A szerb válasz átadása előtt két perccel Pasics még azt mondta Kéri Pálnak, hogy majd rendbe jön minden*. A válasz átadása után egy perc múlva Kéri az osztrák-magyar követség telefonján már jelentette: »Gieszl a követség egész személyzetével félóra múlva utazik, én ami£ lehet, maradok«. A szakitás után Kéri még huszonnégy óráig maradt Belgrádban, s ő volt az utolsó ember, aki Belgrádból közvetlenül a hid felrobbantása előtt Zimonvba átment. A hadüzenet hire már bizonyos izgalmat keltett a városban, mert öt perc nralva már minden megdrágult, s ebből az emberek roszszat sejtettek. Én azonban oly naiv voltam, hogy bíztam az emberek józan eszében, s azt bitlem, hogy a monarchia csak rá akar ijeszteni Szerbiára. Mikor este hazamentem Rákoshegyre, a Hermina-utca sarkán Riza sógor- j nőmnek egyik barátnéja, Berencsv Károlyné az nteaajtóban várt: — Ugy-e, borzasztóan nagy háború lesz? — kérdezte. — Nem hiszem, feleltem; ez egy olyan háború lesz, amelyben nem fog annyi vér sem hullani, mint amennyi egy csirke vére- Igen rossz próféta voltam. Miért? Mert az emberek milliószor ostobábbak és rosszabbak, mint 1914 előtt hittem. A mozgósítási paranccsal egyidejűleg kiadott kormányrendeletek megrémítettek, mert ezek a rendeletek minden polgári szabadság Felfüggesztését jelentették- Évekig kellett ezeken a rendeleteken dolgozni, hogy ily tekintélyes mennyiségre szaporodjanak. Mikor Tisza bejelentette a képviselőházban, hogy háború lesz s az ellenzék nevében Apponyi Albert gróf a megkönnyebbülés sóhajával jelentette ki, hogy »Végre!« — én ezen rettentően megdöbbentem, mert azt, hogy győzni fogunk, elképzelhetetlennek tartottam. »Lelkesítenünk* kellett a népet, hogy »a hármas szövetség győzni fog«, holott a legkisebb újságíró is tudta, hogy ha mi támadunk, Olaszország semmi esetre sem tart velünk... A nagykörúton husz-harminc főnyi »tüntető« csoportok éltették a háborút — detektívek vezetése alatt Öráról-órára erősödött bennemaz a vélemény, hogy ezt a hábornt nem tehet megnyerni. Csak ükkor Bopco HkjQ&^amí n&iLi, Nem éríbbimázs. Oi vidéki város keres egy kulturális szervezetei (A Délmagyarország m ankatáraátói) Öt vidéki magyar város képviselői a napokban értekeletet tartottak Nytwgyházán, hogy egyelőre a tjsza-donaközi és a tiszántúli városok kulturális együttműködését megbeszéljék. Ezen az értekezleten résztvett N.vtregybázi, Szeged, Debrecen, Miskolc és R - stsaba képviselője A megbeszélés eredmények q>en most a következS körlevelet küldték szét a vidéki városok polgártncstenewek: Ige« tiszteit PotgármMter Bri Kedves Barátaik! Nyíregyháza város polgármestere felvidéki utján meglepetéssel tapasztalta, hogy kis vámsok nagyszabású kulturális manifesztáeiókat rendeznek, melynek élén a magyar intelligencia áll. Az elnyomott magyarság csak ngy volt képes ezekre, hogy Zsolna, Rozsnyó, Lőcse, Igló, Kassa sth. kftzőeen egyfttfraw (árnak el fent»* kulturált* kérdésekben s erre megfelelő szervet létesítettek. I OJ -«s «9 ,ac OS m u Olcsóbb lett a Bokor $dsiken>ér/ Ezt várta minden munkáscsalid ^ hogy a békebeli módra kécMIIt OLCSOBB LEGYEN! Félfehér 1 kiló 36 fillér. Hófehér 1 kiló 40 fillér. Már 5 kfló! in hazaktildck. Viszonteladóknak árkedvezmény. Bokor fiáxikenyér nem lesa nyúlós. Bokor házikenyér nem soványodik. Bokoi házikenyér tO napig eltartható. A tó izéről próbarendelés által meggyőződhet. Bokor János Fia Mikszéih Kálmán u. ÍO. 0) Olcsóbb lett a BoKor SásciKenyérl | % 5 könyv 6 pengő Paal Bonrgei: Nagyvilági drána Oal*worthy: A gazdag férfi«. Véazi Margit: EjféU mese. Jack Loodoa; A Játék, m ff. Maihcfi' A férés?. Kapható a Délmagyarország kiadóhivatalában. tTOV!1jyii*'y|in'lfy ir*'ll Vfir r"Wf"it"V »ifi1 Mart A mi vidéki városaink otóhbi pár évben páratlan efőbafadást tettek és minden o^jfikat megfeszítve nemcsak a bábom okozta hiányokat pótolják, harcin igyekeznek valóban várossá lenni. Ezt a nagy mrmkát jóformán magokra hegyet va végzik, ahm naeg ex egyes városok kWt a kft« veflen kapcsolat. Nem muerik egymást. Polgármestereink elég gyakran látogatják a költőidet, hogy impressziókat szerezzenek, de ritka doteg az, hogy hazai városokat keressenek fed, holott itthon is találhatunk egvib-má^k vároeankban követendő példára. JalhiK hó végén Nyíregyháza polgármestere meghívására őt vidéki város küldöttei (Szeged, OebMiskolc, Nyiregyhám, Békéscsaba) gyúltok össze, hogy egyelőre a dnna-tiszakőzi és tíszántali városok kulturális együttmékődését megbeszéljék. Egyhangúan fogadták el azt az Tnditványtj hogy az emiitett városokon kiről még Gynia, Hódmezővásárhely, Eger, Nagykő rfls, Retekemét, Orosháza, Szolnak, tehát összesen t2 magyar vidéki város akár az őszre tervezett ity iránya kongresszus keretében, de mégis önállóan, vagy attól függetlenül szftvetkerjsrffc fontos katairátts célok megvalósítására. Ezek között említjük a városok koltnráhs berendezésének kósvelten látogatá* alapján való megjSjiicjiésétj tci1 vf'k. ideák kicserélését Kffitinősea wmeI téren követhetjük a Felvidék példáját. Egynéhány vidéki város mintaszeré Irattárát teremtett, a legtöbb városnak azonban sem zeneiskolája, sem módja nincs arra, hogy nagy művészeket valaha is hallhasson. Ac iskolánk!vüü /epei műveltség terjest lésére példa Szeged és Debrecen, ahol a népszerű zenei előadásokat évenkint tízezernyi közönség hallgatja. A kulturális élet minden egyéb terrénumán is szép eredményeket érhetnénk e| köeös arankával, ha a nagyobb városok kisegítenék a kisebbeket. Ezért meg akarjuk alakftani a vWékt városok kotferálls szövetségét. Nem akarónk anyagi áldozatot senkitől, sőt azt várjak, hogy akciónk hivatalos támogatásban részesüljön. Azt szeretnénk, ha minden vidéki város a magyar nemzett kuttnra egy vára volna, melyen belül a magyar feltámadást segitenők élő. Nyíregyháza polgármestere személyesen te^® a nyár folyamán felkeresni a vidéki vámsok polgármestereit, hogy velük a csatlakozás és a legközelebbi összejövetel kérdését megbeszélje. Az a tervünk, hogy minden évben más váiQffteu jönnénk össze a következő évi munkaprogram megbeszélésére. Közigazgatási, pénzügyi, várospolitikai ügyeinknek meg van a fóruma, mórt kwltnráfis ügyeinknek akarunk fórumot. A körlevelet Nyíregyház», Misfctolfi es Ltehrfcf** «ctefriacstery Stfe pja, -