Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-17 / 160. szám

i/f.i l'J26 julms 17, [ A legkellemesebb nyári szórakozás I 3 órás kacagás 1 Fővárosi műsor! Aktualitások, kuplék, remek sanzonok, pazar, mulattató egy felvonásos vlglátékok r Boress Géza - Bársony István - Daibukát Ilona ^ raratilafónak vendégszereplésén szombat, vasárnap, |ulius 2f.t 22-én fél 9 órai kezdettel BB meleg, de a lakosság jobban védekezhetett ellene munkaszünet lévén. Most derült ki, hogy milyen áldás Szegedre nézve a Tisza vize, amely bizony már majdnem annyira fölmelegedett, huszonhét-huszonnyolc fok kö­zött váltakozik, hogy nem igen hűti le a für­dőzöbet, de azért mégis elviselhetőbbe teszi a hőséget. Soha akkora tömeg nem lepte még el a Tisza partjait, mint vasárnap. Már korán reggel nyüzsögtek a fürdőzök az ujszegedi oldalon és a déli órákban teljesen ellepték a part homokját a közúti hidtól egé­szen a Beriaiaii-<'njlékig. Hozzávetőleges becs­lés szerint ezen a részen tizenöt-húszezer em­ber tartózkodott és csak nyolc óra után kez­dődött meg a népvándorlás vissza, a város felé. Napnyugta után kissé lehűlt a levegő, engedett valamit a hőség az ujszegedi par­ton, de amikor a strandolók átérkezLek a sze­gedi oldalra, itt valósággal fejbekólintotta őket a házak falából. a megpuhult aszfaltból kisu­gárzó forróság, amely elől már nem volt me­külés, csak a fürdőkádban. A nagystrandon — csak a példa kedvéért emiitjük — a vendégek száma vasárnap meg­haladta a kétezret. Talán a tisztviselők part­fürdőjén még többen voltak, ez legközelebb fekszik a hidhoz. A Regdon-fürdő viszont szinte roskadozott kora reggeltől késő estig a vendégtömeg alalt. Rengeteg ember, szegediek és lápéiak ve­gyesen, lepte el a szegedi oldal egyetlen, de ingyen strandját, a Sárgát, dc nagyon sokan főieveztek a Maros árnyékosabb partjaira, vagy Tápé fölé, ahol valamivel hűvösebb a Tisza TÍZC. Hétfőn aránylag szintén nagy tömegek lep­ték el a partokat, de már megközelítőleg sem akkorák, mint vasárnap Hétfő munkanap, hivatása, munkája a legtöbb embert a város­hoz kötötte, igy csak az asszonyok és a gyer­mekek, meg a szabadságosak hűsölhettek a fü­zesek árnyékában, vagy a vizben. A sörnek azonban nagy keletje volt a városban, a ven­déglősók alig győzték a sok friss csapolást, pedig a jegbehütött, habos i'al csak pillanatnyi enyhülést jelent, utána még jobban érzi min­denki a meleget. Arattak a mozgó fagylalío­sok is, akik tizfillérért vesztegették hüsitő portékájukat egy-egy oslyastanicliben. De a fagylatnak is csak átmeneti hatása van. amely gyorsan elmúlik és utána még jobban kiveri a venpjték a hőséggel reménytelenül birkózó em­bereket. ­t Három áldozat A legforróbb és a legelviselhetetknebb jú­liusi vasárnap sajnos nem mullott el anélkül, hogy a Tisza áldozatokat nc követelt volna. Az ujszegedi strandok mentén a strandok alkal­mazottainak éber ellenőrzése és a vizi mentők állandó cirkálása és készenléte megakadá­lyozta, hogy komolyabb szerencsétlenség tör­ténjék. Néhány izgalmas élelmenlés történt ugyan, amikör is a vizi mentők több úszni nem tudó, segélyért kiáltozó fürdőzöl emellek he a mentőcsónakba. Az úgynevezett »Sárgán.', és a lápéi strandon azonban több halálos vizbefullás történt. A folyónak ezen a szakaszán kisebb az ellenőrzés és a meder hirtelenül mélyül. A Tiszának ezt a részét vasárnap nagytömeg munkás özön­lótte el. A »Sárgán« és a közvetlen szomszédságban lévő »tápéi strandon« három fürdőző lett a rekkenő hőség áldozatává. A lápéi strandon Kerepesi Mária 16 éves l ány tűnt cl a hul­lámokban. Vígan lubickolt a langyos vizben, közvetlenül a part mcnlcn. amikor néhány lé­pést tett előre. Szerencsétlenségére hirtelen belelépett egy gödörbe. Úszni nem ludolt és pillanatok muiláa már cllünt társnői elöl. A Sárgáról még Varga János 24 éves iparos és ifj. Almási Sándor eltűnését jelentették a fürdőzők. Hétfőn délelőtt a kis Kerepesi Mária holt­les lét a Pick-r.zalámigyár előtt kifogták, de a másik kél ellünt holtteste még nem került elő. (A Délmagyarország munkatársától.) Hét­főn délelőtt Jelentették a szegedi ügyészség­nek, hogy Csanádpalolán a Marosból egy felöltözött román csendőr holtleslét fogták ki. Az ügyészség intézkedésére a csanád­palotei csendőrség a Marosból kifogott román csendőr esetét azonnal közölte a határmenti csendőrségekkel. A román csendőrőrs Jelen­fetfe is, hogy egy csendőralliszt napok óta ellünt és igy az valószínűleg azonos a Ma­rosból kifogott román csendprre). A megindult nyomozás és az azt követő orvosi vizsgálat sorén először azt állapították I A nagy meleg következtében a munkásul run­don Kalmár Ferenc 48 éves fürdőalkalm'á^ott kezében felrobbant egy szódásüveg. Kalmár fején és mellén szenvedett kisebb sérülése­ket. A menlök Kalmár Ferencet a tiszai mentő­állomáson részesítették első segélyben. meg, hogy a holttesten külsérülések nyomai nem léthatók és igy megdőlt az a feltevés, mintha a román csendőr erőszakos uton ke* rfill volna a Marosba. A megállapítások sze­rint a romén csendőr kétségen kivfil öngyil• kossáqot köoetett el. A zsebeiben ugyan bú­csúleveleket nem talállak, de a román csend­őrök szerint lérsuk az ufőbbi időben feltű­nően búskomor volt és többször hangoztatta, hogy a céltalan éleiét nem tudfa elviselni. ­A szegedi ügyészség intézkedésére az ön­gyilkos román csendőr holttestét kiadték a romén csendőrörsnek. "•MiH JWW WMWttBBWKaaBBBMKHgg^!'. M'BWi CUKRASZDA ui helyisége Kárász u. 15 (Próféta mellett) megnyílt. Akar iicsén nuaraini ? WWHWW^-r^Tv: ,HVrtWí fc-rtW^-TWffmfWmWWWWWW wm KinnIW'iWWWWWWWWWWTWWWffW Múljon a Délmagyarország kiadóhivatalához, ahol az előfizetők a legismertebb vilégfQrdők legjobb szállódéiba és panzióiba kapnak nagy kedvezményekei biztosító utalványt. Gyönyörű tengeri utak, tanulságos és szórakoztató társaskirántfolások. Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. Szegediek találkozó helye. 4S NEIGER A makói polgármester a fövő nyártól kezdve Makóra hivja a szegedi színtársulatot Nickelszky Jenő tárgyalása a színigazgatóval és az intendánssal (A Déimaayarország mvnhalársátbl.) Hét­főn délelőtt Szegedre érkezeit dr. Nickelszky Jenő, Makó város polgármestere és Tarnay Ernő szegedi színigazgató társaságában meg­jeleni dr. Páljy Józsei tanácsnoknál, a sze­gedi Városi Szinház intendánsánál, ekivel huzamosabb ideig tárgyalt. Értesülésünk sze­rint ezek a tárgyalások szoros összefüggés­ben vannak a szegedi szinház társulatának nyári foglalkoztatásával. Mint ismeretes, a szinház vezetősége már két esztendeje nyári állomás nélkül hagyta a szegedi házikezelé­ses színtársulatot, ami súlyos tízezrekkel nö­velte a szinház deficitjét, hiszen a színésze­ket a szegedi szinház számára meddő két hónapban is fizetnie kell a városnak. A szin­ház vezetősége egymásulán szalajtotta ei a legjobb alkalmakat is ennek a kérdésnek a megoldáséra, elvesztette mint nyári állomási, Hódmezővásárhelyt is, amely pedig kapva kapott volna a szegedi társulaton és csak akkór kötötte meg a nyári szezonra szóló szerződést Miskolc színigazgatójával, amikor látta, hogy Szegeddel nem boldogulhat. A makói nyári állomás ferve már nem u}, de az eddigi tárgyalások nem vezettek ered­ményre, sőt az utóbbi időben abba is marad­lak. Most ugy látszik, mégis komolyra fordul! a helyzet. Nickelszky Jenő polgármester azért jött ét Szegedre, hogy megállapodást létesít­sen a szinház vezetőségével, természetesen mér nem erre a nyárra, hanem csak a követ­kezőre. U] tárgyalásairól csak annyi szivárgót! a nyilvánosságra, hogy kéthónapos szerződést kiván kötni a szegedi társulattal, még pedig fuhus és augusztus hónapokra, de reflektál a főszezonban is néhány téli előadásra. E@y román csen<ű.öjr holttestéi foatáte lei a Marosból

Next

/
Oldalképek
Tartalom