Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-12 / 131. szám

delmagyakoksz ao íy^o lunius u. mulató engedélyének kieszközlésével és meghosszabitásával. Jól tudjuk a választ előre: az ügyvéd köteles eljárni az ügyfele érdekében. Szabad volt hadseregszállitót is védeni, szabad volt kommunista propagandával terheltet is, mert amjg jogerős itélet nem állapitja meg a bűnösséget, addig a védő mondhatja, hogy ártatlant véd. De aki bordélvosok ügyeinek elintézését vállalja, az nem védehezhetik ezflel. MUtfen pénztel fizettette meg magát etekben at ügyekben a katolikus kör elnöke, az egyházmegye jogtanácsosa. Bordélyotok pénzét zsebre vágni és védeni a keresztény erkölcsöt — mit szólnak ehez a harmóniához, ehez az esztétikai é6 lelki kiegyensúlyozottsághoz? A kegyesrendi tanár urnák azt ÍR méltóztatott még irni, hogy művészi tekintetben amorális elveket vallok. Nem védekezem. Szép kis művészet lenne, amelyet a tanár ur moralitása koncedálna. A művészetet és irodalmat azonban részemről most már elintéztem. Kíváncsian várom, találje közös alapot kizárólag morál dolgában a két piarista tanítvány? Pásztor JózseJ. Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged . megmentésére A Délmagyarország ankétja Szándékosan mellőzök minden nagyobb koncepciójú tervet, minthogy az ilyen tervek megvalósítása nemcsak nagy anyagi erőt, hanem a városon - kivül fekvő tényezők hozzájárulását is feltételezi. Inkább néhány apró, de nem egészen jelentéktelen ötlettel szeretném az ankét anyagát növelni abban a reményben, hogy még mások is hoznak ilyen kisebb ötleteket, amelyeknek megvalósulása után rákerül a sor az igazi, nagyobb tervek keresztülvitelére. Szeged iparától és kereskedelmétől sokat elvon az úgynevezett láthatatlan import. Mindenki, aki bármilyen ügyben Budapestre utazik, szinte kötelességének érzi, hogy valamelyik negvobb áruházban valamit bevásároljon. Még inkább áll ez a külföldre utazókkal. Aki nyaralási, vagy egyéb célból külföldre megy és onnan visszatér. nem mulasztja el, hogy annyt ruházati cikket gyömöszöljön táskájába, amennyit a csempészés veszély« nélkül hazahozhat. Sokszor még ennél többet is. Ha sikerül is az ilyen árukat az elvámolás megkerülésével behozni, legtöbbször kiderül, hogy a megtakarítás vagy semmi, vagy egészen Jelentéktelen volt és egyáltalában nem állt arányban azzal az izgalommal, amit a nyaralásról hazaérkező utas a vámnál átszenvedett A szegedi üzletekben a választék oly nagy, a verseny folytán az árak olyan mérsékeltek, hogy csak a legritkább esetben merül föl annak komoly szüksége, hogy valami árut idegenből kelljen behozni. Propagandái kell tehát indítani, hogy minden szegedi lakos itt szerezze be minden szükségjetét, ha a keresett cikket a kívánt kivitelbea a rendes piaci áron itt megkaphatja. Az államkincstár érdekeit is sérti, hogy nem jelen éktelen mennyiségű áru, különösen ruházati cikk, elvámolás nélkül jön be a határon. • Az elvesztett délvidéki fogyasztókért valami szerény kárpótlást nyújtanak az idetelepített állami intézmények. A város közönsége sokszor a legnagyobb áldozatokat hozza egy-egy állami intézmény idehelyezéséért, hogy az ahoz tartozó személyek bekapcsolódjanak a város forgalmába. A gazdasági eredmény azonban nem szokott megfelelni n várakozásnak, mivel az ilyen intézmények meg szokták alapítani a maguk szövetkezetét. így előáll az a helyzet, hogy nemcsak a kötelékükbe tartozó egyének vesznek el a város kereskedelme számára, hanem ezek a szövetkezetek igyekeznek vevőkörüket más társadalmi rétegekből is kiegészíteni. Természetesen minden érdekcsoportnak megvan az a joga, hogy megalapítsa a maga beszerzési és fogyasztási szövetkezetét. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy • város közönsége áldozatokat hoz az állami intézetek idetelepítése és fentartása érdekében. Ez áldozatokkal szemben legalább is méltányos a város kereskedelmének az a kívánsága, hogy az illeni intézményekhez tartozó személyek a város kereskedelmének és iparának legyenek fogyasztói. Ez a kérdés bizonyára sérti egyesek érzékenységét, de a méltányos megoldás elől előbb-utóbb nem lehet elzárkózni. Sok szó esett már az idegenforgalom tellendi léséről is. Miután számottevő történelmi neveze tessége vagy egyéb látnivalója alig van a város nak, ezt máról-holnapra nem lehet megteremteni Vannak azonban a városnak olyan egészségügyi intézményei, nevezetesen az újjáalakított kórház és az épülőfélben lévő klinikák, amelyek a város volt vonzási körzetében, vagyis a Bácskában és a Bánátban, versenyen kivül állnak. Gondoskodni kellene tehát arról, hogy a kórházban és a klinikákon bárki méltányos árakon szanatorlumszerü kezelésben részegülhessen. Ha az elcsatolt délvidék lakossága — esetleg egy kis propaganda révén — tudomást szerez arról, hogy a hozzájuk közel eső Szegeden legalább is olyan jól el van látva, mint valamelyik németországi szanatóriumban, akkor a tehetősebb betegek szivesebben jönnek majd ide gyógyulást keresni. Erre annál is inkább szükség van, mert — mint szakértőtől hallottam — az egészségügyi intézmények egyelőre kissé tul vannak méretezve. Az idegenforgalom egy másik lehetséges eszközéről, jól berendezett és könnyen megközelíthető strandfürdőről, már elég szó esett e lap hasábjain és igy ezt csak érintem. A boldog béke éveiben a havlbucsu rengeteg sok idegent hozott egy napra a városba. Nagy jelentősége volt akkoriban kereskedelmileg is e napnak. Az itt megforduló búcsúsok itt szerezték be szükségleteiket és a forgalom a legerősebb országos vásár forgalmával vetélkedett. Manapság a havibucsu sokkal jelentéktelenebb és a kereskedelem meg sem érzi, hogy a városban valamivel több idegen fordul meg. Külön ankétot kellene tartani, hogy vájjon hogyan lehetne ezt a napot a régi jelentőségére emelni. Ugy, ahogyan a fő város Szent István hetében különböző attrakciókkal (színházakban díszelőadások, sportversenyek, kiállítások stb.) igyekszik a vidéki közönséget maTavaszi újdonságok uri kalapokban Gyukict, Pichler, Ifta stb. legjobb gyártmányai, 823c óriisiválatztékban rendkívüli olcsó árakon Pollák Testvéreknél Csekonics és Feketesas u. sarok. Kérdezze meg logorvosai, miért lçgjobjb a NEIGER Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. Szeoedlek találkozó Helye. 48 FOGPÉP, SZÁJVÍZ, FOGPOR. m gához vonzani, ugy kellene itt is — ha kisebb méretekben — az idejövő közönség világi szórakoztatásáról gondoskodni. Talán nem volna lehetetlen erre a napra vlzumkönnyitéseke! és menetdíjkedvezményeket kieszközölni. Két hónap választ el még a havibucsutól de ha azt óhajtjuk, hogy, ez a nap ne sorvadjon el teljesen, ugy a rendezés előkészületeihez már most hozzá kell alaposan látni • Tudom, hogy ha a fenti kívánságok teljesednének is, az még nem volna biztos gyógyszere a lokális gazdasági bájolnak, de a legszerényebb eszközökkel elért legkisebb javulás is már nagyjelentőségű volna Sz. A. Hz Inartestiilet ellenzéknéVklilfi elöljáróságának első illése (A Délmagyarország munkatársától)' Az ipartestület uj, ellenzéknélküli elöljárósága hétfőn délután hat órakor tartotta első alakuló ülését. Az ülés megnyitása után Körmendy Mátyáa elnök politikamentes munkálkodásra hívta fel az elöljáróság tagjait. A napirend letárgyalása előtt Ki« Géza a békés munkálkodás érdekében szólalt fel és kijelentette, hogy ő az ellenzéki frakcióhoz tartozik, de ellenzéke lenne minden olyan ellenzéknek. amely nem az iparossás; gazdasági érdekeit tartja szem előtt. Hácz Antal, Erdélyi András és Metzger Péter alelnökök székfoglaló beszéde jután az elöljáróság hozzákezdett a tárgysorozat pontjainak letárgyalásához. Az Indítványok során Herczeg Samu indítványozza, hogy az elöljáróság kezdje meg a szervező munkát Körmendy Mátyás felsőházi taggá való megválasztása érfekébeni Körmendy Mátyás az indítványra kijelentette. hogy ha az ország iparosságának bizalma mellette nyilvánul meg, ugy elfogadja a ielöltséget. Léderer Vilmos a közszállitásoknál szokásos kaució-rendszert sérelmesnek tartja az iparosságra. Indítványozza, hogy a kőzszállitáaoknál az iparosnak csak akkor keljen letenni a kauciót, ha már elnyerte a közmunkát. Sommer Endre az adóterhek csökkentése érdekében országos mozgalom megindítását indítványozta. Takács Endre a forgalmi adó kivetése körüli egészségtelen viszonyok megszüntetését sürgette. Néhány lényegtelen bejelentés után az uj elöljáróság első ülése nyolc óra után ért véget. Kőnig Jenő, a Back-malom cégvezetője felakasztotta magát (A Délmagyarország munkatársától) Egy derék és munkás tisztviselő, König Jenő, a Back-malom cégvezetője hétfőn reggel nyolc órakor Boldogasszony-sugáruti lakásán felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már halott volt, A kihívott mentők az életunt főtisztviselő holttestét a törvényszék bonctani intézetébe szállították. A megindult rendőri nyomozás megállapította, hogy Kőnig öngyilkosságot követett el és igy a család kérésére bonoolás nélkül temetik el. Az öngyilkos Kőnig Jenő több, mint harminc éve állott a Back-malom szolgálatában. Mint szürke kis gyakornok kezdte meg szolgálatát és rövid idő alatt szorgalmával és kiváló tisztviselői erényeivel a legfelelősségteljesebb pozíciók egyikét érte el. Példaképe volt a mintatisztviselőnek. Végzetes tette érthető megdöbbenést és általános részvétet keltett mindazokban a körökben, ahol ismerték. Hivatalában néhány iiónap, óla kollégái feltűnő idegességet tapasztaltak nála. Ideges viselkedését azonban nagyarányú elfoglaltságával magyarázták. Senki sem sejtette, hogy a legsötétebb tervek végrehajtásával foglalkozik. Hátrahagyott levelében hozzátartozóitól, barátaitól és főnökétől búcsúzik el. Egyes verziók szerint szerelmi bánat az oka az öngyilkossáymii. Sze^é-iy elvált asszonyt akart elvenni. A családalapítás tervein kivül az önállósítás gondolata is foglalkoztatta, de ugy látta, hogy terveit nem tudja megvalósítani és efeletti elkeseredésében határozta el végzetes tettének végrehajtását. Temetése szerdán délelőtt lesz. '