Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-12 / 131. szám

ElűüzelÉU ara navoata 3-20 vidéken és a iövAroiban 3-80, kUUSUdifn 6-40 pengd. Egyes szára 16, vasAr- és Ünnepnap 24 fillér SZEGED: srcrkeszlötég: Dc4k Ferenc licca í. Telefon: 13 -33.^Kladóhlvnlal, ItölcsönKönyviár 6» Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon : 30». - Nyomda : L8w Upót ucca 19.Telefon: 16—34.« » « » « » Kedd, 1928 junius 12 TV. évfolyam 131. szám •••^•••••••••mB MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca ö. Teleion: 151. izAm.« »«»«>> HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klodóhlvnlnl: Andréssy ucca 2a. Telefon: <49. szém. « » «» «» HM Hl> Rokonaink látogatóban Atyafiságos szeretettel fogadjuk fajunk [fczaki rokonait és köszöntjük őket a magyar nyár forróságával, amely nekik éppen olyan tajság, mint az a tüz, amely a szivekből és szemekből árad feléjük és bizonyára jól esik nekik, a hűvösebb világ fiainak- Nagyon őszinte az az érzés, amely kalapot lenget feléjük már a határon s idebent kaput nyittat és asztalt teríttet nekik mindenütt", ahol megfordulnak. A mi részünkről talán egy kis szégyenkezés és jóvátevő szájtflék is van a házigazdai túláradó lelkesedésben. A régi világban nem tártuk ilyen kerekre a kapunkat $s szivünket. Akkor mi voltunk a gazdag rokonok és se tettük, se vettük a finn-ugor atyafiságot. Egy-két tudósunk ugyan szép könyveket irt az ezer tó országáról, de azok nem ragadtak el senkit s éppen a magyar nacionalizmus nem nagyon lelkesedett a nyelvének és histórikusok által kimutatott finnugor és magyar-ugor testvériségért Ha nem tagadtuk is ki a finn-ugorokat a családból, inkább csak bele nyugpdtunk a rokonságba, semhogy dicsekedtünk volna vele. Pocsétakerülőknek titulálgattuk a szegény rokonokat, el viccelődtünk róluk és az előkelő rokon gőgös szánalmával kezeltük őket, ha már éppen muszáj volt. De tudni különben nem sokat tudtunk róluk s nem igen lehet kimutatni, hogy a »népek hazája, nagy világ: valaha hallotta volna a befolyásos rokon, az Európa belvárosába telepedett magyarság segítségkérő Szavát a faluszéli atyafiság, az északi testvérek 'érdekében, akiket leigázva tartott és teljes megsemmisítéssel fenyegetett az orosz kolosziszus Hideg és magunknak való rokonok voltunk, mig jól ment sorsunk, nem lehet ezt letagadni ¡és fölösleges is szépítgetni. Magyarázatot bőven ád hozzá a nagy földrajzi társaság és az, hogy a rokonság felismerése, illetve biztosabb alapokra fektetése alig félszázados még. Ki kellett zökkenni a világ tengelyének, hogy Bgymásra találjanak annak a legősibb európai népcsaládnak a tagjai, amely a praehistória kutatásai szerint évtizezredekkel ezelőtt alighanem ura volt az egész kontinensnek és úttörője az európai kulturának. A világháború felszabadította az északi rokonokat s a már soha nem remélt állami önállóság uj életerőket pezsditett iel bennük, ugyanakkor, amikor mi az ősi örökséget elherdáltuk a háború véres kockáján és a nagy leégés után, aminek a csóváját nem mi hajítottuk el, elvert bennünket a saját bűneink jégesője is. Most mi lettünk a szegény rokonok, akiket az egész világ kitagadott a népek családjából és ha van mit irigyelni egyik testvérnek a másiktól, most nem a finnek és esztek azok, akiknek okuk van az irigykedésre. Mi vagyunk azok, akiknek belefájdulhat a szive a testvéri ölelkezésbe, mikor a finn-ugor népcsalád legboldogabb tagjait vezetjük körül megkicsinyedett, leszegényedett, testi-lelki erejében meggyöngült országunkban. Nekik nincs ellenségük, ők uem vesztettek semmit, nemzeti létüket meg tudták őrizni az elnyomatás hosszú korSzakain keresztül is, meghódították maguknak a nyugati kultúrát anélkül, hogy föláldozták volna neki ősi multjukat s most, amikor függetlenségüket visszanyerték, senkitől nem zavarva, senkitől nem irigyelve, senkitől nem gyűlölve boldogan élhetik munkás életüket sovány földü, rideg klimáju, a természettől mostohán felruházott, de fiainak szorgalmával gazdaggá tett kis országaikban. Mert ne felejtsék el azok az urak, akik egyik országhatártól a másikig nemzeti szin zászlók és nemzeti szin szavak lobogtatásával fogják üdvözölni az északi testvéreket, hogy ezek oly országból jöttek, amelyeknek se múltja, se jelene nem alábbvaló a miénknél. Nekik is voltak nagyszerű nemzeti hagyományaik az ősidőkből, de ők meg is őrizték azokat. Nekik is voltak véres szabadságharcaik, amelyek elbukni elbuktak, de nem végződtek mindent elalkuvó, szégyenletes kiegyezéssel. Nekik is van nagyon erős kulturájuk, amely nemzeti és európai egyszerre, s azt annyira ismertté tudták tenni az egész világon, hogy iiekik felesleges kulturíölényükről beszélni. Nekik is van demkoráciájuk, — igaz, hogy magyar értelemben vett arisztokráciájuk nincs, de ez olyan háinyosság, amit meg lehet nekik bocsátani azzal a másik fogyatékosságukkal együtt, hogv legitimista mozgalmak sincsenek náluk. Egyetlen egy finn testvér sincs, aki visszakívánja a Romanov-ház sarjadékait, akiknek pedig törvényes joguk volna a finn trónra az oroszfinn perszonál-unió alapján. Lovagias nemzet vagyunk, ne nézzünk Wyen kicsiségekre. Üdvözöljük szeretettel az eszt és finn köztársaság fiait, azokat az embereket, akiknek hazája nem ismer analfabétákat és érett az általános titkos választói jogra. Megtalálták az Itália utasalt Tromsö, junius 11. Sikerült rádióval öszszieköttetést létesíteni a Braganza expedíciós hajó fedélzetéről az Itáliával, amely véglegesen és pontosan megjelölte, hogy Nobile tábornok és társai az északi szélesség 8015 és a keleti hosszúság 22 foka között a Nordostbánd egy kis szigetén vannak. Közölte Nobile, hogy a kényszerleszálláskor néhány ember jelentéktelenül megsérült, egyébként jól érzik macikat, azonban a segítség sürgős, mert eleségük elfogyott. A Braganza ezidőszerint a Mossel Bayban befagyva vesztegel, mindössze körülbelül 80 kilométer távolságban van Nobile táborától, de mozdulni nem tud, tehát azonnal felszerelt egy kutyaszánrajt, amely nyomban elindult. A Braganza fedélzetén remélik, hogy hétfőn heggel a kutyaszánexpedició, amelyet a vidéken járatos prémvadászok irányítanak, eléri Nobile tábornokot, ha ugyan pontosan jelölte meg a helyet a rádiójelzés. Milánó; junius 11. Nobile tábornok rádió táviratban részletes jelentést adott le Kingsbayba a Citta di Milano parancsnokához azzal a kéréssel, hogy továbbítsa Rómába a légügyi minisztériumhoz. Ebből a jelentésből kiderül, hogy az Itália jéghegybe ütközött és a szerencsétlenség alkalmával a léghajó burka elszakadt az egyik gondolától, amelyben Nobile tábornok is ült. A léghajót szélroham kapta el és messze elsodorta. Abban a gondolában. amelyben Nobile tábornok helyet foglalt, még nyolcan voltak. A léghajó burkán lévő gondolában pedig, amelyet a szélroham körülbelül 30 kilométerrel tovább sodort kelet felé, az expedíció többi tagja, akiket Nobile tábornok erre az útra magával vitt. Mind a két csoport a Spitzbergák Nordostlandjának olyan pontján van, hogy ha tiszta az ég, látják )egymást. Az élelmiszerkészlet, a fegyverek és a ruhák azokban a gondolákban vannak felhalmozva, amelyeket az elszakított burok magával vitt Jelentette továbbá Nobile tábornok, hogy az ö csoportjában két embernek zuhanáskor kificamodott a karja. Az a jégmező, amelyen az elpusztult Itália gömbje és gondolája van, nyugatfelé sodródik a jégzajlásban, úgyhogy pozíciója az északi szélesség 80.37 és a nyugati hosszúság 27.10 foka között van Mikor a léghajó már közeledett a Spitzbergákhoz, az orkán eltérítette útirányából, maga Nobile tábornok és a navigációs tisztek a ködben eltévesztették a tájékozódást, előbb északnyugati szél kapta el az ittáliát, aztán északkeleti irányba röpítette előre és Nobile látta, hogy nincs már elegendő benzinje a Spitzbergák csúcsainak átrepülésére. Rövid tanácskozás után a navigációs tisztekkel együtt elhatározta Nobile, hogy kényszerleszállást fog végezni. Ez a leszállás halálos veszedelmekkel járt, mert minduntalan félő volt, hogy a jéghegyekbe ütközik a léghajó alváza és a gondolák darabokra törnek. Hirtelen ért földet az Itália, olyan erővel ütődött a jégsziklához, hogy csak a pneumatiktömlőkríek köszönhette menekülését, de az a gondola, amelyben Nobile volt kilencedmagával, az összeütközés következtében levált az Itáíiáról, a léghajót pedig a másik három gondolával, minthogy megkönnyebbedett, a szél felkapta és tovább sodorta. CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Kingsbayból jelentik: Lutrolwholen norvég pilóta felderítő utján megtalálta az Itália-expediciá két tagiát. II Brandyrtbölben akadt a kit sebesültre. közelebbi részletek még nincsenek. Rómából jelentik: Larsen pilótakapitány oslói jelentés szerint ma részletes jelentést tett a norvég hadügyminisztériumnak az Itália utasainak megmentésére alakult expedíció működéséről. A jelentés szerint a Braganza tovább halad északra és bázisa lesz a segélyexpediciónak. Nobilét és útitársait felszólították, hogy saját erejükből kíséreljék meg a Nordostland szig\et elérését. Larsen a Catta di Milano parancsnokának azt ajánlotta, hogy hivja segistégül a legnagyobb orosz jégtörőt, amelynek segítségével esetleg előrenyomulhat északra, addig a helyig, ahol Nobile és társai tartózkódnak. Ujabb kutyaszánokat szereztek be, amelyeket szintén útnak indítanak az Itália felé. Oslóból jelenlik: Sikerült Nobileval állandó rádióösszeköttetést teremteni, de a leadóállomás ereje lényegesen csökkent és már csak a pozicióieleket adja le. flz a jégtábla, amelyen Nobile és !ársai tartózkodnak 2000 méterrel tovább úszott kelet felé. Attól tartanak, hogy a jégtábla esetleg kiúszik a nyílt tengerre.