Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-10 / 130. szám

1928 junius 10. DELMAGYARORSZAG kiautfjjawH Levert, 15 Basw"gw«9 наш»! szédülésbon, fejfájásban szenvedő egyéneknek fontos, hogy tavasszal emésztőszerveik •ondbehozására néháuy héten át napont;» */» Oohár valódi természetes keserüvizet igyanaK. Kgye temi orvostanárok, a Hunyadi János ivókúrák kai rendkívül szép eredményeket értek el, ugy anyagcserezavaroknál, mint a máj, vese és epe működési rendellenességeinél. 1.72 SZAKÁLLSZÁRITÓ írja: JUHÁSZ GYULA Zsazsa 0 a nagy magyar komédiás nő. Kétségtele­nül a legnagyobb és legigazabb mindazok kö­zött, akik valaha \a hazai deszkákon ágáltak. Neki egész élete a színház és ö minden szín­házba életet önt. Még a szegedibe is Mint a boszorkányos Puck, a tündéri Robin pajtás varázsára a szentivánéji erdő kivirul és fölragyog tőle és körülötte a színpad. Ő megmutatja, mennyi tehetség és mennyi lehetőség van városunk komédiaházában, melyet elkezelnek. • Ha Jászai Marit láttám és Hallottam, min­dig a magyar história nagyasszonya, Szilágyi Erzsébet emléke döbben elém. Ha Fedák Sárit látom és hallom, Cinka Panna szilaj nótázása villan iríeg lelkemben. • A magyar középosztály minden elkallódott tehetsége és minden elfáradt akarata újra gazdagon és izmosan diadalmaskodik Fedák­ban. ö a magyar társadalomtörténet szempont­jából is jelentékeny tényező, nemcsak mű­vészi, de emberi dokumentumnak is első­rendű. * Kár, kár, nagy kár, örök kár, hogy mos­tanában nem igen talál magához méltó szer­zőkre. Az antialkoholista Lengyel Menyhért limonádéjába kénytelen sok pezsgőt és vörös­bort önteni. A maga jókedvéből. 9 Ady Endréről senki sem emlékezett annyi őszinte szeretettel és áhítatos hódolattal, mint ez a Zsuzsának nevezett színpadi :seni. Pedig a'ig találkoztak és alig beszéltek egymással az életben. Igtiz, a szilágysági magyar lángész csodálatos ösztöne korán megérezte és kife­jezte a beregszászi magyar lány értékét és értelmét abban a két versben, amelyet róla irt, fiatalon megbabonázva, rózsaujju váradi hajnalokon. Nem tudom, hogy van Fedák Sári a Bankó Pista nótáival? Nekem ugy tetszik, mintha benne a mi Dankó Pistánk múzsája testesütne meg. .4 magyar sirvavigadás. Mikor Fedák a János vitézben első nemzeti diadalait aratta, engem egy tüntetés alkal­mával egy éles rendőrkard tett harcképte­lenné. Mikor a diákkórházba kerültem ked­venc hetilapomban legelsőnek a Fedák Sári alakításáról szóló tudósítást kerestem és csak azután érdeklődtem egy másik aktuális cikk iránt, amelynek ez volt a címe: Vér folyt az tegyetemen. • Mégis, volt egy szerző, egy magyar, egy Őserejü, aki egészen méltó szerepet és fölada­tot bízott Zsazsára, az idők és terek végtelen­ségén keresztül rátalálva, cz Petőfi Sándor volt, o János vitéz költője! SZABÓ LASZLO EMLERIRATAI LXI Könyvem Jókairól 1903 január közepén meghalt az anyósom; nem volt tehát többé értelme, hogy a Mária­utcában lakjunk. Nagyobb lakást béreltem az Erzsébet-körut 13. sz. ház harmadik emeletén a körúti fronton, annál is inkább, mert a feleségem nővére, Riza hozzánk költözött és nálunk is maradt 1910-ig, amikor férjhez ment. Mire az uj lakásba költöztünk, éppen letörlesztetiem a bútoraink árát, sőt felerész­ben uj bútort vettem a régi helyett, most már jobbat és készpénzzel kifizetve. Azóta is foly­ton csináltatunk valamit és reméljük, hogy negyven-ötven év múlva berendezkedésünket már véglegesnek fogjuk tekinteni. Utolsó bú­tordarabunk lesz a legolcsóbb: ki fog telni hatszál deszkából és gondunk lesz rá, hogy ne más fizesse ki. 1903 elején léptem a Gazdaszövetséggel némi érintkezésbe; pár évig dolgoztam a Magyar Gazdák Szemléjébe s a Gazdaszövetség szá­mára öt vagy hat füzetet irtam, lefordítottam az olasz királynak a Római Mezőgazdasági Intézetről szóló munkáját és a magyar viszo­nyokhoz alkalmazva átdolgoztam Gide köny­vét a szövetkezetekről. Mindezeket csak azért említem meg, mert a dolgozataimat Szinnyei bácsi a »Magyar írók Élete és Munkái« cimü nagy müvében egy másik, soha nem létezett Szabó Lászlónak tulajdonítja. Legjobban sikerült nyaralásunk az 1903. évre esik, amikor szintén öszödre mentünk, most már a leányommal. A társaság már népesebb volt, néhány fiatal ember is került oda, köztük egy fiatal technikus, Benkó Ist­ván, aki Bécsben a képzőművészeti főiskolát már elvégezte, de azért itthon a műegyetemre újból be kellett iratkoznia, hogy az építész­mérnöki oklevelet megszerezhesse. Benkónak akkoriban kissé különc természete volt: csak vasárnap vett föl cipőt, hétköznap mezítláb' járt. Hogy hogyan került őszödre, senki sem tudja. Ehmannék nem kérdezték a vendégtől, hogy kicsoda, micsoda? Még kevésbbé kér­dezték |azt, hogy mit fizet? Hozzánk is jött egy vendégkisasszony, akit azelőtt sohasem láttunk, sem én, sem a feleségem, de mivel azt mondotta, hogy ő ismeri egyik ismerő­sünket. egyik szobánkat odaadtuk neki és há­rom héten át szívesen láttuk az asztalunknál — természetesen minden fizetés nélkül. Fogal­munk sinos róla. hogy hívják, mert azóta sem láttuk. Benkóval együtt jött Öszödre egy Böhm Mihály nevű technikus, — ez épí­tette később a Corvin-áruházat. Benkó a nevét később Medgyaszayra változtatta, vagy talán inkább helyesbbitette, hírneves építész lett belőle és néhány szép színházat csinált a vidéken. Báró Proff Sándor, 1893-ban volt kollegám a Budapesti Hírlapnál, szintén Őszö­dön nyaralt akkor a családjával. Az élet kissé zajos volt s mivel egyik-másik a fiatalok közül jól hegedült, otthoni jó boraink helyett in­kább a Kohn Miksa kevésbé jó borát ittuk s éjfél tájon éjjeli zenét adtunk minden hölgy­nek. Feleségem ezt nem szerette s hogy az éjjeli zenét gyorsabban elintézze, kinyújtott az ablakon egy konyakos üveget, melyben csak három-négy ujnyi ilal volt s az uraknak fel­ajánlotta azzal a feltétellel, ha azonnal eltaka­rodnak. még mielőtt u baba felébredne. Ebből az esztendőből nagyon tanulságosnak tarlom egyik tihanyi kirándulásunkat. Reggel ötkor indultunk őszödről, noha csak reggel három­kor feküdtünk le. Hét órakor értünk a szán­tódi kompnál levő csárdába, a legtökéletesebb ; Katzenjammer« hangulatban Az öreg csár­dás és a felesége éppen reggelizett: frissen főtt paprikáshalat kávéztak az öregek és bort ittak rá. Arra a kérdésünkre, hogy nem кадр hatnánk-e mi is valamit, a csárdás igy felelt! — Reggel hétkor urak nem isznak bort; De pálinka, az van... Mind az öten rendeltünk egy-egy pohár pálinkát. Amint felhajtottam egy pillanat •alatt elsötétült a világ, a következő pillanat­ban az összes csillagokat láttam, de egy perc múlva már olyan friss voltam, mintha egyfoly­tában huszonnégy órát aludtam volna. Ezt fejtsék meg a fiziologus urak, ha tudják! Mikor a kompon átkeltünk s elkezdtünk' felfelé haladni a hegyoldalon, rettentően tü­zelt a nap és miután láttuk, hogy az apátság­tól még több, mint félóra járásnyira vagyunk, tíkkadtan lepihentünk. Láttuk, hogy az apát­ságtól egy hintó indul lefelé, libériás, pántlikás kocsissal. Mind az öten arról beszéltünk, hogy. milyen jó dolguk van a papoknak! — Pedig nem is dolgoznak! — mondotta Proff báró. Szokásom ellenére én is ilyenféle hangon­beszéltem: — Bezzeg mi, akik annyit dolgozunk, jár* hatunk gyalog! A fogat hamarosan lekanyarodott a hegy­ről és mikor hozzánk ért, hirtelen megállott A kocsis leemelte a kalapját és igy szónokolt: — Jó reggel kívánok! A nagyságos apát ur tisztelteti az urakat, méltóztassanak fölszállni! Nem jó az uraknak az ilyen melegben gyalog igyekezni a hegyre... Az apát ur tudtán kivül annyira megszégye­nített bennünket, hogy nem volt arcunk hozzá, hogy felüljünk a fogatára. A kocsis sokáig biztatott bennünket és nem értette, hogy miért jöttünk zavarba, de mondhatom, hogy mind­nyájan borzasztóan rösteltük a dolgot. Ert a különben jelentéktelen epizódolt azóta na­gyon sok olyan embernek elmondtam, aki azt fejtegette előttem, hogy »minek a papaafc fogat?« A következő, 1904. év tavaszán váratlanul nagy^ munka szakadt a nyakamba. Május 5-étt este 'meghalt Jókai Mór. Május 6-án reggel említettem Zilahy Dezsőnek, hogy Jókainak még nincsen rendes életrajza, ha én írnék egy jó éleetrajzott, a Budapesti Hírlap. ki­adná je? — Hogyne, válaszolta, ha hamar. elkészülUft vele! " " "j Azt hiszem, nem sokat késedelmeskedtem MICHELIN­PNEUMATIC. Világvezető márka. Legjobb, legtartósabb, legkeresettebb. Minden méretben raktáron. 1 Kedvező fizetési feltételek. | autók l-iöl 10 tonnáig állandóan raktáron. Kerületi képviselet: *73 RUT0- ÉS GÉPKERESKEDELMI VflllfilRT SzebLulesz és Véssiís. Kigyá и. 1. Saját érdeke! Mielőtt tavaszi ruhaszükségleíét beszerzi, kérjük dúson felszerelt raktárunk megtekintését, ahol a legtöbb öa férfi, ffiu és gyermekruhák, felöltők legnagyobb választékban legolcsóbb árban kedvező flzeléSl feltétel mellett beszerezhetők 722 Telefon 18—24. szabóság! cégnél, Károlyi ucca 1. szám, Városi bérház. Külön url divat

Next

/
Oldalképek
Tartalom