Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-06 / 127. szám

ÍM» fentag & DÉLMAGYARORSZÁG a Tolstoi BELTÁMAHÁC Rodfa Roque leo Ifcfc • HnMWMJ Dolores del Rio péntektől a Belvárosiban \ Ötletek, eszmék, tervek a határvárossá degradált Szeged megmentésére Tonelll Sándor kamarai főtitkár Szeged gazdasági életéről A Délmagyarország ankétja (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnapi számunkban közöltük Somogyi Szilveszter. polgármester nyilatkozatát arról a kérdésről, hogy milyen eszközökkel kellene a határvároseá degradált Szeged gazdasági életét élénkebbé tenni. A polgármester után dr. Tonelll Sándor kamarai főtitkárhoz fordultunk ugyanezzel e kérdéssel, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — He Szeged jelenlegi gazdasági helyzetét teljesen objektíve akarjuk megítélni, akkor véleményem szerint mindenekelőtt az országos jellegű körülményeket a helyi jellegüektől el kell választanunk. Kétségtelen ugyanis, hogy a gazdasági életnek vannak olyan bajai, amelyek országszerte egyformán jelentkeznek, sőt továbbmenőleg világgazdasági természetűek. Altalános depressziónak, termelési és hitelválságnak az állapotában vagyunk, de ennek jelenségei függetlenek a felvetett speciálisan szegedi problémától. Ha pedig igy állítjuk be a kérdést, akkor azt a látszólag merészen hangzó véleményt kell megkockáztatnom, hogy összehasonlítva a többi magyar városokkal Szeged helyzete halárvárossá való degradálása dacára sem olyan reménytelen, mint sokan feltüntetik. — Igaz, hogy a délvidék elszakítása valósággal főbe kólintotta Szegedet és az elvesztett vonzási körzetet még ma sem sikerült a beljorgalom intenzivebbé tételével pótolni• Ha azonban nézzük, hogy az utolsó két-három év folyamán milyen volt a csődók, fizetésképtelenségek statisztikája és azok terjedelme más városokban, akkor azt kell megállapítanunk, hogy Szeged gazdasági élete relatíve erősen volt megalapozva és nagy ellenállóképességet lanusitott. Ezért tudott Szeged gazdasági élete a legnagyobb nehézségeken átlábolni mostanáig, mikor már egy uj orientációnak a jelei, sőt bizonyos mértékig az eredményei is mutatkoznak. — Hogy mit értek ezalatt, azt néhány számadattal világithatom meg legjobban. Az 1927. évben a tanyai vasút és autóbuszok személyforgalma egymilliókétszázezer emberre rúgott. Minthogy az üzemek kimutatása szerint-valamivel több a befelé, mint a kifelé irányuló forgalom, fel lehet tételezni, hogy ezek a közlekedési alkalmatosságok egy év alatt hatszázötvenezer embert hoztak be a városba. Ha azt mondom is, hogy ebből háromszázezer ember szekéren vagy gyalog azelőtt is bejött a városba, marad napi ezer főnyi tömeg, amely mesterségesen teremtettforgalom formájában jelentkezik és a város kereskedelmét és iparát alimentálja. Gondoljon vissza bárki az uccák két esztendő előtti forgalmára, ezt a többletet ma feltétlenül észre kell venni. — Adva van tehát az első feladat: addig is, míg a határok a mai formájukban állanak, ezt a szomszédos forcjalmat kell minden esz. közzel emelnünk. Sokat jelent ez a forgalom azért is, mert amilyen mértékben a környékbeli falvak és a tanyák lakossága bekapcsolódik a városba, abban a mértékben emelkednek kulturális és gazdasági szükségletei is. Többet termel, jobban termel és többet vásárol. A gondolatmenetet be sem fejezem, csak arra mutatok rá, hogy a mult évben a kisvasuton 109 vagon műtrágyát szállítottak ki Alsótanyára. — Általánosságban is én a legnagyobb súlyt helyezem . a közlekedési problémákra. A kormánynak van egy még be nem váltott ígérete Szegeddel szemben, 'az algyői hid megépítése, amely a Tiszántúlt hozná közel hozzánk. Ezt a városnak minden módon, képviselőinek és más probektorainak igénybevételével kell sürgetni és állandóan napirenden tartani. Ebbe kapcsolódik a menetrendek megjavítása a város igényeinek megfelelően és tt vasúti tarifáknak olijan módosítása, hogy kiegyenlítse azt az előnytelen helyzetet, amelybe Szeged azáltal került, hogy ma az országnak az a városa, mely legtávolabb esik minden szénbányától és az összes nyersanyagtermelő helyektől. A nemzetközi vasúti összeköttetések megjavításának szükségességét már a polgármester ur is hangoztatta. Ez azonban — sajnos, —• rajtunk kivül álló tényezőkön is múlik. — Ha ezek után Szeged kereskedelmét nézem, akkor ismét egy megkülönböztetést kell tennem. A kereskedelemnek az a része, amely a közönség szükségleteinek közvetlen ellátását végzi, a háború óta sokat veszitett- Nagykereskedelmi cégek, amelyek azelőtt messze dolgozlak a Bácskában és Bánságban, detail üzletekké alakultak át és forgalmuk is megcsappant. Ezen a helyzeten mesterséges eszközökkel változtatni alig lehet. Van azonban a kereskedelemnek egy másik ágazata, amelyet igenis be lehet illeszteni a céltudatos várospolitika keretébe. Mióta elvesztettük a monarchia nagy fogyasztó területét és a gabonakivitel elé az utódállamok állandó akadályokat gördítenek, nagyon megnővekedett a gyümölcs- és baromfikivitel jelentősége. A kereskedelemnek ebben az ágában centrummá lehetne tenni Szegedet. A magán-iniciativamár sokat tett ezen a téren, ennek mehetne a város a segítségére. Egyelőre nem is egy szó szoros értelmében vett vásárcsarnokra gondolok, hanem egy Olyan nagy fedett helyiségre, ahol a csomagolás, szállításra való előkészítés történhetik. A tanács gazdasági ügyosztálya pedig a földbérletek nyilvántartása mellett programjába vehetné ezeknek a termelési ágazatoknak tudatos és szakszerű előmozdítását. Egy ilyen kisebb, de mégis fontos dologra néhány hónapja hívtam fel a tanács figyelmét. A földmüvelésügyi miniszter több állami csemetekertet akar létesíteni. Miért ne kerülhetne az ¡BELVÁROSI MOZI KORZÓ MOZI Junius 6., 7-én, tzeidái ts csütörtökön ¡LAURA LA PLANTE 1 n legvidámabb özvegy 7 íejlHtőre állított vidám felvonásban. íi Nem repríz i Nem repríz l Junius 6., 7-én, szerdán és csfltOrtBhön Noha ln csemplszeh dráma 7 felvunásbaa, — Főszereplő: CON WAY TCARLE. Azonkívül A legmulatságosabb amerikai burleszkek Ü Előadások kezdete 5,7,9. vasár- és ünnepnap 3,5. 7 és 9 órakor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Qnnepnap 3, 5, 7, 9 órakor. egyik Szegedre, melynek egész gazdasági rendszere kisbérletekre van alapítva? Pesszimistább a felfogásom az Ipari alapítások tekintetében, petíig teljesen tisztában vagyok vele, hogy Szeged gyáripara a város nagyságához képest alig számottevő. Egy ekkora városnak 4500— 5000 ipari munkásnál sokkal többet kellene elbírni. De sajnos, tisztában vagyok azzal is, hogy az idő ma uj ipari alapításokra nem kedúező. A pénzpiac viszonyai olyanok és a pénz olyan drága, hogy egy uj gyár nem képes a meglévő, régi vállalatokkal szemben, melyek befektetett költségüket már nagyrészt amortizálták, a versenyt fölvenni. Komoly nagy* ipari vállalatokat, melyek jelentősebb számú munkásnak adnak kenyeret, ma másutt sem alapítanak. Szegeden ehez még speciális nehézségek is járulnák, amelyek Trianonban s a hinterland hiányában gyökereznek. Ha ilyen szempontból nézem a dolgot és a természetes előfeltételeket keresem, akkor véleményem szerint leginkább egy gyümölcs-és főzelékkonzervgyér létesítését lehetne kezdeményezni. Szó lehetne még kisebb keretek között egyes textilipari tervekről is. — Az elmondottakon kivül rendkívül fontosnak látom Szegeden az építőipar foglalkoztatását, hiszen eddig is az volt a város szerencséje, hogy az egyetemi és egyéb hatósági építkezések számos iparágnak kenyeret adtak. Igaz, hogy a magánépitkezési tevékenység kevés volt és ennek fellendülésére épen a nyomasztó viszonyoknál fogva egyhamar nem is lehet számítani. Annál fontosabb, hogy az egyetemi és egyéb iskolai építkezések befejezése után, — vagy még előbb is, — a mér tervbe vett középitkezések, postapalota, rendőrségi széképület stb., megkezdődjenek. — Általánosságban ma nagy tervek helyett főleg arra kell törekedni, hogy ideiglenes Jellegű támogatás SÖ.1 és kisegítő Intézkedésekkel Szeged gazdasági életét a gazdasági válságon átsegítsük, mig akár a politikai viszonyok, akár pedig a világgazdasági helyzet megváltozásával egy felfelé irányuló konjunktúra fog bekövetkezni Ernyők gyári lerakata 823d női, férfi és gyermek ernyők minden minőség és kivitelben eredeti gyári árakon l-a kloth V—, l-a félselyem divatos 10 Kereskedőknek megfeleld engedmény. §| Nagy választék fél és egész selyem divat ernyőkben Pollák Testvéreknél Széchenyi tér és Csekonies ucca.