Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-27 / 144. szám

l^zs jumus 27. DFCL.M VOYARORSZAG A vezető nélkül száguldó autó keresztülgázolt az autótulajdonoson Bosszú, vagy véletlen szerencsétlenség? (A Délmagyarország munkatársától.') Hétfőn délelőtt jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Vásárhelyen vasárnap reggel Mocse Imre autóbusztulajdonost titokzatos körülmények között elgázolt egy soffőrnélküli autó. Az autótulajdonost életveszélyes sérülésével azonnal beszállították a vásárhelyi közkórházba. Az ügyészség rendelkezése alapján azonnali nyomozás indult meg az elgázolás körülményeinek tisztázására. A feltevések és a nyomozás eddigi eredménye szerint Mocse Imre valószínűleg bosszú áldozata. Az autótulajdonos Vásárhelyen több munkást és soffőrt foglalkoztat. Vasárnap reggel Mocse Imre már korán felkelt, hogy az autóbuszok kiindulását ellenőrizze. Ugyanekkor a garázsban a vállalát alkalmazottai egy személyautót próbáltak ki. Mocse többször siettette alkalmazottait, majd egyiket-másikat erélyesen rendreutasította. A soffőrök viszszafeieselgettek és eközben történt, hogy az egyik munkás hirtelen felkurblizta a gépet, a motor begyulladt és a gépkocsi hirtelen kifutott a garázsból. Mocse Imre a garázs ajtaja előtt állt háttal rés mielőtt megfordulhatott volna, a vezetőnélkül rohanó autó elütötte és keresztülgázolt rajta. A vezető nélkül rohanó autóra ezután az uccán tartózkodó egyik soffőr ráugrott és az autót hirtelen leállította, amely közben neki vágódott az egyik ház falának. A nyomozás során azonnal bosszúra gondoltak. A garázsban dolgozók tagadják a szándékosságot és véletlennek minősitik a történteket. Az ügyészség intézkedésére a rendőrség a legszélesebb irányban indította meg a nyomozást, hogy a titokzatos elgázolás körülményeit tisztázza n tábla Károlyi Mihálynak megadta a szegényjogot, de elutasította az újrafelvételi kérelmet Budapest, junius 26. Az ítélőtábla ma folytatta Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőrének újrafelvételi tárgyalását. A tárgyalás során Nagy Vince terjesztette elő beszédében a védelem álláspontját. Több híres külföldi államférfi és magasrangu katona memoárjára hivatkozott, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy a trianoni határok létrehozásában Károlyi Mihálynak semmi szerepe nem volt. Nagy Vince után dr. Horváth Dénes kincstári jogügyi tanácsadó azt fejtegette, hogy Károlyi Mihály pörujitási kérelmének nincserxek meg a törvény szerinti előfeltételei. A felajánlott bizonyítékok nem alkalmasak a tényállás megdöntésére. A pörujitási kérelem elutasítását kérte. A tábla ezután visszavonult tanácskozásra. Délután háromnegyed 2-kor hirdették ki az ítéletet. A tábla megadta az alperesnek a szegényjogot, amellyel illetékmentesség jár. kz ítélet indokolásában a tábla kimondja, hogy elfogadta az alperes által becsatolt párisi hatósági bizonyítványt, amely igazolja, hogy Károlyi Mihály grófnak sem vagyona, sem jövedelme nincs. Ezután a tábla a pörujitási kérelemben hozott, illetőleg hirdetett ki Ítéletet. A tábla a pörujitási kérelmet elutasította, egyidejűleg alperest kötelezte, hogy Schafner Aladár ügyvédnek 10.000 Deneő költséget fizessen meg. Megj&ossszafobiifa-e a város a gázgyár koncesszióját ? A tanács a közgyűlés elé terjeszti a gázgyári szerződésre vonatkozó miniszteri leiratot — A funlusi közgyűlés előkészítése (A Délmagyarország munkatársától.) A1 juniusi közgyűlés, amelynek napirendjét szerdán kezdi tárgyalni a törvényhatósági bizottság, a keddi előkészítő tanácsülés anyagából következtetve elég érdekes lesz. A tanács ugyanis minden fontosabb kérdést napirendre tüz, mert ez a közgyűlés lesz a kéthónapos nyári szünet előtt az utolsó és a kővetkező két hónapban csak a nagyon fontos és a nagyon sürgős ügyek letárgyalására hívhatják össze a rendkívüli közgyűlést. Az előkészítő tanácsülésen a polgármester utasította dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnokot, a beteg főjegyző helyettesét, hogy a tárgysorozat összeállítása alkalmával a tanácsi előterjesztések élére tűzze ki a tízmillió pengős kölcsönre vonatkozó javaslatot és mihelyt azt elfogadta a közgyűlés, tüstént tétesse közszemlére a határozatot, mert a felebbezési határidő letelte előtt nem terjesztheti azt fel a város hatósága a belügyminiszterhez. A dolog pedig annyira elkésett, hogy most már minden perc fontos és elvesztegethetetlen a város számára. A közgyűlés elé kerül a közvágóhíd előtti állatvásártér rendezésének ügye is. Mint ismeretes, a Ilus- és Vásár- j pénztár igazgatósága a szegedi husiparosokkal I együtt még hónapokkal ezelőtt kérte a vásár- | tér rendezését, ugyanakkor a huspénztár ajánlatot tett a vásártér átvételére és az állatvásárok összes adminisztrációs ügyeinek intézésére a városnak. Hajlandónak nyilatkozott arra, hogy átvegye a várostól a járlatirást, a mázsaházak kezelését, kötelezte magát a mázsaházak fentartására és arra, hogy a jelenleginél nagyobb dijakat nem szed a felektől, ellenben a kezelés központosításával és egyszerűsítésével lényegesen megkönnyíti ugy az eladó gazdák, mint a vásárlóközönség dolgát. Cserébe szerződésének meghosszabbítását kívánta, de felajánlotta azt is, hogy a vásártér rendezéséhez megfelelő kedvezményes kölcsönt eszközöl ki a város számára a Csongrádi takarékpénztártól. A tanács már régebben elhatározta a vásártér rendezését és erre a célra húszezer pengőt be is illesztett az idei költségvetésbe. Ebből az összegből elkészítették az idén a vásártér kerítését és megkezdték kikövezését is, de mindössze 1170 négyszögölnyi terület burkolatára futotta a pénzből. A Csongrádi takarékpénztár igazgatósága most bejelentette a tanácsnak, hogy hajlandó a szükséges összeget a város rendelkezésére bocsájtani függökölcsön formájában. Ezt a kölcsönt ugy fizethetné vissza a város, hogy átmenetileg felemelné az állatvásár helypénzeit száz százalékkal, amihez a hnsiparosok is hozzájárulnak. A tanács most felhatalmazást kér a közgyűléstől, hogy ebben az ügyben tárgyalhasson a Csongrádi takarékpénztárral, a Hus- és Vásárpénztárral, valamint az érdekeltségekkel. Nem kerül a közgyűlés napirendjére az a felebbezés, amelyet a tisztviselők kertgazdasági szövetkezetének feloszlatása ügyében nyújtott be Szigyártó Albert nemrégen a tanácshoz. A tanács annakidején kimondotta, hogy a kerlgazdasági szövetkezhet földbérletét nem hosszabbítja meg, hanem a normális átlagbér ellenében közvetlenül a parcellabérlő szövetkezeti tagoknak adja továbbra is bérbe az általuk bérelt földdarabot, a szövetkezet által egytagban müveit hatvan holdat pedig kétholdas parcellákra bontva, nyilvános közárverésen hasznosítja. Mivel a szövetkezetnek ez a városi bérlet volt a a' alapja, a tanácsi határozat maga után vonj« a szövetkezet fölszámolását. Szigyártó Albert, mint a szövetkezet elnöke, a tanács határozata ellen felebbezést jelentett be. Nem kívánja a tisztviselőparcellákra vonatkozó határozat megváltoztatását, csupán azt óhajtja, hogy a város az egy tagban müveit földdarabból hasítson ki huszonöt-harminc holdat és azt egy tagban bocsássa árverés alá, mert ezeű a földrészen értékes beruházások vannak: ártézi kut, öntöző berendezés, négy gazdasági épület, amelyek az intenzivebb gazdálkodást teszik lehetővé. A város kötelezze az uj bérlőt, hogy ezeket a beruházásokat becsértékük' ellenében vegye át a szövetkezettől. Szigyártó Albert bejelenti, hogy igazgatótársaival együtt maga is hajlandó szükség esetén kibérelni ezt a huszonöt-harminc hold földet, amely esetben az igazgatóság vállalná a szövetkezőt összes passzíváit is. A tanács a polgármester javaslatára lyyr határozott, hogy Szigyártó Albert felebbezésél nem terjeszti a közgyűlés elé, hanem azt előterjesztésnek veszi. A kérdéses harmincholdas földdarab bérletére kiírja a nyilvános árlejtést, abban az esetben pedig, ha nem akadna olyan bérlő, aki vállalná a beruházások értékének megtérítését, talán a város azt maga váltja meg. Egyik legfontosabb pontja lesz a szerdal közgyűlésnek a külvárosrészek világításéira vonatkozó szerződés revíziója. A közgyűlés, mint ismeretes, a tanács és a gázgyár között létrejött megállapodást elfogadta. A közgyűlési határozatot, amely ellen több felebbezést jelentettek be, felterjesztették a belügyminiszterhez, aki azt már régebben feloldotta és ujabb megfontolásra utasította a város közönségét. A belügyminiszter' kifogásolta többek között azt is, hogy a külvárosrészek világításához szükséges uj beruházások beszerzésénél a város nem kötötte ki a közszállitási szabályok alkalmazását, kifogásolta a miniszter a törlesztési tervezetet Végül alapos megfontolásra ajánlotta a városnak azt a kérdést, hogy nem lenne-e előnyösebb, ha a város közönsége meghosszabbítaná a gázgyár koncesszióját, a külvárosrészi szerződés értelmében ugyanis 1935-ben, amikor a gázgyárra megnyílik a város háramlási joga, az uj beruházások akkoí még amortizálatlan értékét a városnak egy összegben kell megfizetnie. Ha tehát a vároS meghosszabbítaná a gázgyár alapszerződését, ez a beruházás teljes egészében amortizálódna A tanács hónapokig várt ennek a belügyminiszteri leiratnak a beterjesztésével. Közben megindultak a tárgyalások a gázgyárral és a tárgyalások eredményeképen a gyár igaz. gatósága uj külvárosi szerződéstervezetül nyujK ÍRJCN Mft IN A ÍZ OK POT 11M Ö /yió D.¿¿iíOR PííácT