Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

1928 junius 1. Dfil-M 1GYARORSZAG s IparosveszetöK rendőri megfigyelés alatt Ass Iparosválassztás epilógusa a Kl&ágásl bíróság előtt (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes kihágási tárgyalás folyt ma le a szegedi nendőrbiróságnál. Gombos István és Berg János, az ipartestületi választáson résztvett baloldali iparosok vezetője állott dr. Stadler István rendőrhiró előtt. A vád az volt ellenük, hogy hatósági engedély nélkül terjesztették iparo6társaik kőzött • választási röpcédulákat és hogy olyanokra bízták * terjesztést, akiknek erre hatósági igazolványuk nem volt. Gombos István és Berg János elmondották a rendőrbiró kérdésére, hogy az egyik szegedi nyomdában rendelték meg a kérdése« röpcédulákat és • nyomda felszámította nekik a hatósági engedély megszerzésének diját is. Ezt a dijat te is fizették Szeged szab. kir. város hirdetési vállalatánál, a város hirdetési vállalata nyugtatta is, mint a lapterjesztési engedély diját és igy joggal voltok abban a teltevésben, hogy a városi hirdetési vállalat a terjesztési engedélyt kieszközölte. £rdekes adatok merültek fel a tárgyaláson a tekintetben is, hogy az ipartestületi választásokat megelőző időben milyen intenzív rendőri felügyelet alatt állottak egyes iparosok. A detektivjelentésből ugyanis kiderült, hogy Gombos István a röpcédulákat becsomagolva vitette ki üzletéből 8 alig vitték el azokat pár lépésnyi távolságra as üzlettől, a detektívek a vastag csomagoló papíron keresztül is észrevették, hogy hatásági engedély nélkül terjeszteni sstndéfcoR röpcédulákat tartatA rendőr bíróság 40-40 pengő pénzbüntetésre ítélte a két iparost, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette, tekintettel arra. hogy a vádlottak tisztes iparosok, akik az iparos mozgalomban előkelő pozíciót töltenek be, hogy a kihágást a választások izgalmában követték el és egyébként is teljes jébfemnftségOk beigazol** nyert. Ismét éles birálalot mondtak a Nagy vtta & szlz&Káz »erkölcsi Irányításáról« — feleke« zen motívummal — Heves Osszelilzéa Pásztor József és Tótb Imre közQtí (A Délmagyarország munkatársától.) 'A' törvényhatósági bizottság közepes érdeklődés mellett folytatta csütörtökön délután a májusi közgyűlés tárgysorozatának tárgyalását. Az ülés azért mindvégig izgalmas volt, kemény bírálatok hangzottak el a városi üzemek működéséről és a szenvedélyek ismét kirobbantak a színházi vitában, amelynek keretében dr. Tóth Imre szinügyi bizottsági tag oj irodalmi szabályt állított fel: Szerinte egy színdarabban az asszony vem csalhatja meg ax lírát. Egyéb baj nem történt A városi üzemek részére egymillió pengő «áltókölcsön felvétele vált szükségessé. A kölcsönre — mint ismeretes — három ajánlat érkezett be. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 9 és félszázalékos kamatláb mellett ajánlotta fel a kölcsönt. A Csongrádi Takarékpénztár hasonló ajánlatot nyújtott he azzal a kikötéssel, hogy a váltókölosön azonnal és teljes egészében veendő igénybe. Az Olasz-Magyar Bank csak dollárra szóló ajánlatot nyújtott be, azonban 7.92 százalékos kamatlábbal. A- pénzügyi bizottság az ajánlatokat felülvizsgálta és ugy találta, hogy az Olasz-Magyar fiánk ajánlata alkalmatlan, mert a dollárkölesön kezelése nehézkes. A pénzügyi bizottság a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatának elfogadása mellett döntött. A város tanácsa ezért a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatának elfogadását kérte annak ellenére, hogy a Csongrádi Takarékpénztár utólag már módosította ajánlatát és hajlandó részletekben is folyósítani a kölcsönt Módosító ajánlata azonban későn érkezett be és igy az — a tanács szerint -- nem vehető figyelembe. A hozzászólások során Hoffer Jenő azt indítványozta, hogy az üzemek részére a Pénzintézeti Központtól vegye fel a város a kölcsönt Ha ez lehetetlen, ugy a közgyűlés az Olasz-Magyar Bank ajánlata mellett döntsön, mert ez a legolcsóbb és a legelőnyösebb. A pengőkölcsön kamatlába nem stabil, míg a dolláré az. Meg van arról győződve, hogy a pénzügyminiszter nem tesz kifogást a dollárkölcsön felvétele ellen Dr Faj ka Lajos az üzemek okszerűtlen gazdálkodásáról beszél. Először is sok a felesleges üzem. A téglagyár felesleges. Különben m'ndenbol a protekció érvényesül. Schütz István gazdásznak tette meg sógorát Várkonyi Jenőt. Polgármester: Nem engedem meg, hogy egy köztiszteletben álló polgárt gyanúsítson I Fajka: Ott van a polgármester első unokatestvére. p köztisztasági hivatal vezetőjet/ Polgármester: Nem hiszem, hogy első Fajka: De én tudom. Azt is tudom bizonyítani, hogy Papp Ferenc még a gyermekeit is autón viteti az iskolába. Persze a polgármester az unokaöccsét nem meri bántani. Polgármester: Felszólítom a bizottsági tag urat, hogy vádjait mondja jegyzőkönyvbe és ka állításé igaz, ugg Pajtp Ferencet szigorúan megbüntetem. — Hát az én delikvensemet, Berzencsejft mikor bünteti meg — szólt közbe óriási derültség közben Balogh Laice. Polgármester: Az a bíróság dolga és nem az enyém— Indítványozom — mondotta Fajka —, hogy a felesleges üzemeket szüntessék meg> mert így a felveendő kölcsön nagyrésze másra is fordítható. Balogh Lajos a városi tisztviselők kéfutasásai ellen tiltakozott. _ Wimmer Fülöp. Fajka Lajos felszólalásával nagyrészben egyetértek. Nagyon szeretném, ha ^y kissé szétnéznénk az üzemek portáján. Az egymillió pengős kölcsönről szólva, megvilágítom (B! pénzügyi bizottaág álláspontját A pénzügyi bizottság ragaszkodott az ajánlatok eredeti értelmezéséhez. Az ajánlatok közül egyedül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlata volt a legmegfelelőbb. Indítványozom azonban, hogy a város próbálkozzon meg a Pénzintézeti Központtal. Ezért indítványozom, hogy a kölcsön ügyét vegyük le a napirendről. A felszólalásokra a polgármester válaszolt ígéretet tett arra, hogy a Pénzintézeti Központnál megérdeklődi a kölcsönfelvételének le« hetőségét, kijelenti azonban, hogy a kölcsön sürgős felvételére szükség van, mert a városi főpénztár nem lehet pénz nélkül. Az üzemek közül az autóbuszüzem 260 ezer pengővel tartozik, a mezőgazdasági 30, a zálogházi 400, a téglagyár 127, a köztisztasági üzem pedig 80 ezer pengővel tartozik. A tartozások összegei majdnem egymillió pengő. Felesleges üzemek nincsenek. Az autóbuszüzem nélkülözhetetlen, a mezőgazdasági is az. A téglagyárat idővel eladnánk, ha az ottani alkalmazottak jólétéi; biztosítani tudnánk. A zárszó jogán Fajka Lajos, majd Wímmet Fülöp szólalt fel. Arra kéri a tanácsot, hogy várjanak a kölcsön felvételével. Néhány nap) múlva a város már megtudhatja, hogy a Pénzintézeti Központ ad-e kölcsönt. Ezután a polgármester szavazásra tette fel a kérdést A közgyűlés nagy többsége a tanács javaslalát fogadta el. Dr. Korpássy Elemér árvaszéki ülnök magasabb fizetési osztályba való besorozását kéri. A tanács a kérelem elutasítását indítványozza. Szivessy Lehel és Kormányos Benő kérik, hogy a közgyűlés teljesítse az árvaszéki ülnök kérését. Somogyi Szilveszter véleménye szerint a városnak 44 főtisztviselője kérheti hasonló alapon és joggal előléptetését. — Ezen az alapon Berzenczey Domokos ts ¡előléphet. Ezt magának mondom Balogh Íja* jot. Balogh: Berzenczey mehet kegyelemben nyugdíjba. Az előléptetés kérdésénél heves vtba fejlődik ki- A közgyűlés végül js nagy többséggel a tanács elutasító javaslatát fogadta el. A közgyűlés titkos szavazással tfr. Szelest Józsefet és dr. Temetoáry Lajost választotta meg az iskolaszák megüresedett tagsági helyeireTöbb jelentéktelen pont letárgyalása után az lndttrányok következtek- Dr. Lippay Lajos indítványában azt kéri, hogy a polgármesternek Esmond Harmsworthoz intézett beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítsék meg. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta. Balogh Lajos három indítvánnyal szerepelt A tanács mindhárom indítványt elutasító javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Balo^f Lajos felszólalásaiban viharr* derültség között emlegette a »szénügyet«, támadta a várnai mérnökséget. Kijelentéseit állandó kösboszólások kisérték Franki Antal indítványában a Szillén-iskola előtti nyilt árok megszüntetését kéri. A tanács az indítvány értelmében javasolja a nyilt árok megszüntetését. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Dr. Sőreghy Mátyás a szatymazi szeszfőzde telkének és épületének megvételét indítványoz». A tanács az indítvány elutasítását kéri A közgyűlés a tanács javaslatát magáévá tette. „Szegeden erktflc§telen színdarab még nem került színre" Dr. Tóth Imre indítványában az erkölcstelen színdarabok sztnrehozatala ellen tiltakozik. Megállapítja, hogy amióta a színház házikezelésben van, mindtöbb jóizlést bántó szín. darab kerül előadásra Ezért indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy tiltakozik az erkölcstelen darabok színrehozatala ellen. A tanács javaslatát dr- Pálfy József ismertette- A javaslat szerint a város tanácsa is egyetért abban, hogy a városi kezelésben lévő színházban erkölcstelen darab nem adható elő. Kijelenti azonban a tanács, hogy a színház műsorát a színház igazgatója a szinügyi bizottsággal egyetértve állítja össze és így nem lehet szó arról, hogy a kellő ellenőrzés hiánya miatt a városi kezelése* színházban erkőlcsrontó darab színre kerüljön. Ezért kéri az ipditváng rmllózéaét, Tóth Imre: A tanács javaslatát elfogadnám, ha közben a más mentalitású sajtó meg nem támadott volna. Véleményem szerint a színháznak nem az a feladata, hogy jövedelmet hozzon, hanem, hogy a kulturát terjessze A Nászéjszakának már a címe is különös volt. De erkölcstelen volt maga a darab is. Az előadás után többektől hallottam, akik a darab erkölcsi tendenciája ellen kifogást emeltek, még zsidóktól is Pásztor József: Visszautasítom! Ilyeneket ne tessék mondani Vannak a zsidók olyan erkölcsösek, mint az ur. Wimmer Fülöp is élénken tiltakozik Tóth Imre kijelentése ellen, aki magyarázgatni próbálta, amit mondott, majd felszólalását azzal fejezte be, hogy az erkölcstelen darabok előadását elítélő határozatot közöljék a szinrgaxgptávah ' .>>-:. ,