Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

1928 juníus 24. DÉLMAGYARORSZAG * SMW? A2 olvasó rovata A kereskedelmi alkalmazottak is szeretnének strandolni Igen tisztelt Szerkesztő ur l Nagyon kér­ném a Délmagyarorszáqot, mint minden igaz ügy szószólóját, hogy hozza nyilvánosságra Szeged sok száz kereskedelmi alkalmazottai­nak vágyát: strandolni szeretnénk a nyáron / A jelenlegi viszonyok azonban ezt kizárják, mert mire az üzletből kijutnánk a Tiszára, este 8 óra körül jár az idő. Most tehát az uborkaszezonban az volna a kérelmünk és óhajunk, hogy az üzleteket tartsák nyitva reg­gel 7-tő! vagy 8 órától ebédszünet nélkül egyfolytában délután 5 óráig és akkor leg­alább a sok rossz lüdejü kereskedelmi al­kalmazottnak is volna ideje egészségét meg­reparálni. A lőnökök a nyári szezonban nem vesztenének semmit, az alkalmazottra pedig nagyon ráférne egy kis friss levegő és tiszai fürdő. Tisztelettel: Egy beteg kereskedősegéd, A kerékpáros és a szemétdomb igen tisztelt Szerkesztő Ur! Nap-nap után olvasom a kerckpárszabályrendeletekel, ame­lyek bizonyos határig korlátozzák azt a haj­szát, amit egyes kerékpárosok rendeznek az uccákon. Mint kerékpáros szerelnék néhány szót irni, mert ezzel a rendelettel a közönség meg lesz talán védve a balesetektől, de mi védi meg a kerékpárost a defektektől a kül­városi uccákon? Mert ha az ember felül egy kerékpárra és végig megy egyes uccákon, bi­zony könnyen megesik, hogy mindent elátkoz. Ha még tovább megy az ember, őskori lele­tekre bukkan. Például a boldog békevilágból való konyhafelszcrelésl, ami igazán nem vala­mi kellemes, kivált ha kiszakítja a gumit vagy egy pár darab küllőt kiver a kerékből. Számtalanszor megtörténik, hogy le kell«»száll­ni a gépről és néhány uccasarkot el kell tolni, vagy vállra venni. Kérem a Szerkesztő urat, legyen szives e pár soromat közölni, hátha egyszer már eltakarítják az uccákról a szemétdombokat. Tisztelettel; Emi kerék­páros. Nyomor és diszruha Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam legulóbb az is­kolás gyermekek ruházatáról szóló rendeletet. Fel­háborodik az ember arra a gondolatra, hogy azok­nak a szülőknek a gyermekei, akik e ruházatot előállítani nem tudják, nem folytathatják az is­kolát. Lehetséges lenne az'? Ne a ruházatra le­gyen a gond, hanem a megélhetésre és arra, hogy ne lakjon a munkásember tüdővészes lakásokban. Bocsánat a kifejezésért, de ez a helyzet nagyon hasonlit XVI. Lajos korszakához. Tiszteieltel: Előfizető. PARADI VIZ a leghirnevesebb orvostanárok véleménye szerint kiváló gyógyszernek bizonyult idült tüdő-, gyomor-, bél- és íiólyaghurutban szenvedőknél. Emész­tési zavarok, aranyér, máj- és lépdag;i­natok eseteibon. Csuz- és köszvénybajoknál. Kitűnő asztali és borvíz. Mindenütt kapható. Főlorakat: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi Rt. Budapest, VI., Király ucca 12. B36 A szegediek találkozó helye Budapest iegelsőrendü, modern családi szállója az 142 IstváiiKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca 8. Mirsikelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melegvizszolgáltatás, lift. Napi íelfes pensló 8 pengőtől. A nyugati pályaudvar közelében. Tud fa minden ember fia, lánya: A rovar a Halál ianitványa. Ős idők óla szenved az, emberiség a bai illushordó rovaroktól, a betegség eme jól begya­korolt terjesztőitől. Az Elet és Tisztaság elleaségei: a legyek, szúnyogok, darazsak, sváb­bogarak, poloskák és undok szövetségeseik beszennyezik eledelünket szennyes lábaikkal és megfertőznek bennünket a bacillusokkal. A tudomány kezünkbe adott ellenük egy állandó és holtbiztos fegyvert: a Flit et. Flitelés percek alatt megtiszlitja otthonunkat a kórokozó legyek, szúnyogok, darazsak, po< loskák, svábbogarak, hangyák, bolhák és tetvek tömegétől. A Fiit kifürkészi azokat a legelrejtettebb zugokat, ahol a rovarok búvó­helyeiken tenyésznek és ott elpusztítja pe­téiket. Flitelés megöli a molyokat és lárváikat, amelyek lyukat rágnak a szövetekbe. Fiit megóvja a ruhanemüeket. Használata könnyű. Nem hagy foltot. Illata egész­ségss. Világhírű tudósok tökéletesítették a Fiit rovarirtót. Biztos pusztulást hoz a rova­rokra, de teljesen ártalmatlan emberre és háziálletra. Mindenütt kapható. Elpusztulnak legyek, szúnyogok, hangyák, poloskák, sváhhogarak, molyok, bolhák 8.b. Óvakodjunk az utánzatoktól 1 Csak eredeti plombált Flit-kannát fogadjunk el! Magyarországi központ: PANACEA Gyógyszervegyészeti Rt., Budapest. VI.. Figyelő ucca 16. Telefon: L. 909-48. B.50 SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI LXVIII. Az Elemi Népoktatás Enciklopédiája Ugyanakkor, amikor az ujságiró-bank és a Magyar Adria Egyesület megalapítása foglal­koztatott, még egy nagy fába vágtam a fej­szémet. A Budapesti Hírlap egyik külső munkatár­sának, Körösi Henrik tanfelügyelőnek, ki a minisztériumba volt berendelve, egy izben em­lítettem, hogy szükség volna egy pedagógiai lexikonra. Körösi lelkesen felkarolta az eszmét és rögtön érintkezésbe lépett a kiadás ügyé­ben König Gyulával, a Franklin Társulat ak­kori elnökével. Tárgyalásaitól semmi ered­ményt sem vártam, mert egyszer, régebben már én is vittem a Franklin Társulathoz egy jó eszmét, azonban arra hivatkoztak, hogy ismeretlen a nevein, — tehát gyüjtsém össze az anyagot és majd feldolgoztatják Eötvös Károllyal; mikor erre nem álltam rá, akkor azt ajánlották, hogy a szóbanforgó müvet Thaly Kálmánnal együtt irjam, akkor majd kiadják. Körösinek azonban nagy volt a te­kintélye a Franklin Társulatnál és részletesen letárgyalták vele a dolgot. Közben egyszerü­silettem és javítottam a tervet; azt ajánlot­tam, hogy ne csináljunk Pedagógiai Lexikont, hanem csak a népoktatás enciklopédiáját Ír­juk meg lexikális alakban. Száz gyakorlati szempont is szólott e módosítás mellett, melyet elfogadott Körösi is, a Franklin is. A Franklin Társulat, %a készülő nagy mü­j ről« jelentést tett a minisztériumnak és meg­kérdezte, hogy számot tarthat-e az állam tá­mogatására. Láttam a minisztérium válaszát, mely abból állott, hogy a tervezett műre tény­leg szükség van, de a támogatás mértékéről majd akkor határoz a minisztérium, amikor a könyv megjelenik. A leiratot Tóth János államtitkár irta alá. A Franklin Társulat ak­kor szerződést kötött velünk, amely szerint mi ketten fogjuk szerkeszteni, én és Körösi, az Állami Népoktatás Enciklopédiáját, két kö­tetben; honoráriumunk húszezer korona és ebből négyezer korona előleget kapunk. Azon­ban a honoráriumból kell kielégítenünk mind­azokat, akik a tervezett Enciklopédiába cik­keket írnak és tiszteletdíjra igényt tartanak. A hátralékos tizenhatezer koronát a könyv megjelenése és clárusitása után fogjuk meg­kapni. Miután mintegy ötven munkatárssal dolgoztunk s a mü terjedelme óriási volt: csak nagyon szerény honoráriumot fizethet­tünk s ezt is csak ugy tehettük meg, hogy a mü túlnyomó nagy részét én magam irtam. A két kötetre tervezett Enciklopédiából három nagy kötet lett, de a Franklin Társulat akkori igazgatója, Gárdos Alfréd ur egyszerűen ki­nevetett, mikor azt mondtam neki, hogy erre való tekintettel a honoráriumot is fel kellene emelni. Körösi Hgnrjkhel l^o uiejáüaRc^om

Next

/
Oldalképek
Tartalom