Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-24 / 142. szám

DÉLMAGYARORSZAG Í928 JÜNIUS 24. A többség zajos izgalmak közben megszavazta a gyufajavaslatot „Vonnak lentjezöK, amelueK Kerestek a szerződésen" — Az elnök Esztergályos Jánostól megvonta a szót Budapest. június 23. A gyufajavaslat első szónoka a képviselőház mai ülésén Esztergályos János volt. A kőrút csődbekerült üzleteinek feliratai jutnak eszembe: Itt minden eladó. Az ellenzék ostroma közben megjelent a parlament porondján az ezeréves m?>f»yar dsmtrlgőg. A miniszterelnök a szemünkbe vágta, hogy nem fél tőlünk. Erre nincs is oka, mert övé minden hatalom az országban és ml nem mondhatunk egyebet, csak azt. hogy szégveljék magukat. Az elnök rendreutasítja Esztergályost. Esztergályos 'János: Én nem használtam most az »aljas« szót. Gróf Bethlen István diktátori hangot használt és ezért ünnepli a túloldal. Minden a miniszterelnöké: a taps, a hatalom, Igazság, a vám, az adó, csak a terheket viseli a nép. A miniszterelnök kijelentése a közvélemény megtévesztésére alkalmas. Megnéztem a pénzügyi kompaszt. Érdekelt, mi uton jut a Magyar-Német Mezőgazdasági Rt. a gyufajavaslat pénzügyi részének lebonyolításához Hál ez a Mezőgazdasági Rt. Idegen tőkét képvisel, de magyar urak szerepelnek az igazgatóságában. Az igazgatóságban benn ülnek: Halász Lajos, Lingauer Sándor, Koós Zoltán, KhuenIléderváry Károly. Az elnökségben pedig: gróf Teleki Pál, Prónay Gábor és dr. Németh ödön Esztergályos János: Itt a Házban már felemlítettek egy képviselőt, akinek 28 Igazgatósági tagsága van. Görgey István (az előadói ¡»nelvényről): Kevesebb, csak 27! Esztergályos János ezután arról beszél, hogy a pénzügyminiszter bűnös könnyelműséget követett el, amikor a szerződést a képviselőház előzetes hozzájárulása nélkül aláirta. Tetemre hívom aj, egész kormánypártot. ötven esztendeig fog Magyarország csonkán maradni? Talán paktumot kötött már a kormánypárt a cseh, szerb és román területen lévő gyufagyárakkal. hogy ezeket ls eladhatja? Lelkiismeretlen árulás ez. Mi történhet akkor, ha Nyitra vagy Kassa gyufagyárának tulajdonosa majd azt fogja mondani, hogy nem engedi bolsevlzálni a gyárát? Ha önök ezt a szerződést elfogadják, — fordul Esztergályos a kormánypárt felé, — akkor joggal felírhatják önök is a magyar cimer tetejére, hogy Magyarország területén minden elndó, szabad a vásár. Zsitvay Tibor elnök erélyesen csenget és rendreutasítja Esztergályos Jánost, megvonja tőle a szót. Kray István báró után Hegymegi Kis Pál a kővetkező szónok. Ha ezen az uton megyünk tovább, — kezdi beszédét — akkor elérkezik az uj Mohács. Ez a javaslat a szanálás megcsúfolása, a nemzet integritásának megsértése és könnyelmű játéle p. nemzet jövőjével is. Megállapítja, hogy igenis vannak tényezők, amelyek kerestek ezen a szerződésen. í Sérll ez a szerződés erkölcsi integritásunkat ls. Ugy bánnak velünk, mintha gyarmati állam volnánk. Ennek a szerződésnek megkötésével Marokkó nívójára süllyedtünk le. Az elnök ezután a vitát bezárta és a gyufajavnslat általános vitája véget ért. Nagy izgalom közepette állt fel Bud János pénzügyminiszter: — A javaslat numerus clausus jellegét kétségbevonom, minthogy a hivatkozott szakaszban nincs antiszemitizmus. (Ellentmondások a haloldalon., — A törvényjavaslat leglényegesebb pontja az, hogy ez erős államra mutat. Nem adtam el az iparágat. (Nagy zaj a baloldalon.') Az iparágnak itt kell maradni.) Kabók Lajos: A szerződés mást mond. Bud János: A földhöz juttatottak, az uj egzisztenciák olcsóbb kölcsönhöz jutnak. Aki jobb és olcsóbb kölcsönt tud, hozza ide. másnap viszszalépek ettől a kölcsöntől. 4 miniszter beszédét befejezve leült, nem törődve a vmaros ¿»jjm, "-"elv körülötte kitört. A jobboldalról helyeseltek, tapsotok, : baloldalról pedig lármás közbekiáltások hangzottak. Puky Endre alelnök elrendelte a szavazás a tőrvényjavaslat felett. Az egységespártról körülbelül hatvanan álltak fel a javaslat mellett. Az ellenzék természetesen a Javaslat ellen szavazott. Az elnök elfogadottnak jelentette kl a javaslatot, biztosítani kell a kormánynak a gyufaiparba való latot. A 4. szakasznál Wolfl Károly hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a kormánynak gyua'tparba w»íó beavatkozás jogát. Farkas István attól tart, hogy a fröszt egészen megszünteti a magyarországi gyufagyártást és külföldi, racionálisabban termelő «váratok gv**mányalt Importálja. Bud pénzügyminiszter: A lényeg az, hogy az itthoni fogyasztást itthoni termeléssel kell fedezni. Az is természetes, hogy a közönséges gyufában való itthoni szükségletet nem szabad a trösztnek Csirigán szomszédjai Irta: Móra Fereoe. Ennek a szép névnek a gazdája volt a mi városunkban az utolsó görög boltos. Valamikor nagyon el volt szaporodva nálunk a fajtája, betöltött egy egész uccát, azt ugy hivták, hogy görög sor. Do lassankint kipusztultak, ki elhalt, ki elmagyarosodott, csak az öreg Csirigán maradt meg hírmondónak. Igaz, hogy nem csoda, ha ő nem kívánkozott el tőlünk sehovase. Jobb sorsa talán seholse lett volna ueki, mint nálunk volt. Annyi volt a pénze, hogy rakásra penészedett a nagy vasládákban. Akkor aztán Csirigán szakajtókkal hordta ki a pénzt az udvarra s ott ugy szelelte, mint a 'zegény ember a búzát. Tehette, mert akkora udvara volt, hogy vásárt lehetett volna benne tartani. Igaz, hogy akkora palota tartozott hozzá, aminek a szobáit reggelül estéig alig győzte bejárni. Nem is volt egyéb mulatsága az Öreg Csirigánnak, mikor a boltosságot abbahagyta, mint naphosszat bujdokolni egyik szobából a másikba. De ezt se muiatságból csinálta a jámbor, hanem n;:ért, hogy a szomszédjai elől menedéket találjon. Két fecskefészek formájú házacska ragadt kétfelől a kevély Csirigán palotájához. Az egyik házacskában lakott Kurucz kovács, a másikban meg Patyi lakatos, az alsó szomszéd. Mindakettő jóravaló, derék mesterember, akikkel a világod senkinek baja nem volt, csak az öreg Cslrigánnak. Neki se egyéb, csak annyi, hogy a kovács is, a lakatos is egész álló nap kalapált s attól őneki soha nyugta nem lehetett. Akármelyik zugába vette magot t >lotának, mindenhová bcéfrkőzött a műhelyek muzsikája. — Derek ember a kovács, kipp-kopp-kopp, nem pihen a kalapács, kipp-kopp-kopp — hallatszott a kovácsműhely felől napkcltítől—napáldozatig. Amire a lakatosmühely azt csengte-bongta vissza: — Itt a gazda lakatos kling-klang-klang, a munkája alapos, kling-klang-klang. Ami hiszen nagyon szép muzsika annak, aki szereti, de Csirigán uram nem szerette. Szalajtgatta is az inasát, hol az egyikhez, hol a másikhoz kemény üzenettel. — Azt izeni kelmeteknek a nagyságos Csirigán ur, hogy hagyják abba kelmetek a kalapácsolást addig, mlg szépen vannak, mert azt meg nem köszönik, ha ő egyszer kijön a béketűrésből. — De nagy az az ur, adjon egy garast, — ütött a küllőre Kurucz kovács akkorát, hogy csak ugy rengett bele a műhely. Nekem ez a kenyerem, mint Csirigán uramnak a pénzolvasás. — Mondd meg a gazdádnak fiam, cseréljünk mesterséget, — üzente vissza Patyi lakatos is. — Bizony én is jobban szeretnék pénzt lopátolnl, mint vasat kalapálni. — No, majd megmutatom én ennek a két kormos ábrázatunak, hogy mit tudok — csikorgatta a fogát Csirigán s feldőcőgőtt a városházára. Sok őneki ott a jóembere a városi urak közt, majd segítenek rajta. De biz azok alig tudtak szóhoz jutni a nagy nevetéstől. Csirigán meg kékült-zöldült mérgében. , — De engem ki ne nevessetek, hanem tanácsot adjatok, úgyis elég kalácsomat megettétek már. Azt mondjátok meg, ha okos emberek vagytok, hogy szabaduljak meg a szomszédaimtól? — Nem nagy sor az Csirigán uram. Vegye a hátára a palotáját és vigye tovább egy határral. Más egyebet itten nem lehet tenni. Csirigánnak hirtelen jó gondolata támadt. — Többet ésszel, mint erővel, — nevetett magában. S azt találta ki, hogy megrakta a zsebét aprópénzzel, kiállt a háza eleibe s útját állta mindenkinek, aki a kovácshoz, vagy a lakatoshoz igyekezett. — Ugyan jó ember, keress magadnak másik luxusgyufával fedeznie. Ha az összegeket nem tartja meg, akkor a szerződésszegés áll be és a szerződes elveszti érvényét. Az aggodalmak tehát megokolatlanok. A 7. szakasznál az előadó kérte a szakasz olyan módosítását, amely a büntető rendelkezéseket a tröszttel szemben megszigorítja és az esetleges jövedéki kihágásokat súlyos jövedéki kihágásoknak minősíti és a pénzbüntetés felső határát 10.000 pengőben állapítja meg. A 8. szakaszt "ita nélkül telt« madá6"á a Ház. amely az egés* törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután áttértek az Interpellációkra. Farkas István a belügyminiszterhez intézett interpellációjában szóvátette, hogy a budapesti rendőrkapitányság megtiltotta a szociáldemokratáknak legutóbb Budapestre összehívott gyűléseit. Amegobolásban főleg a gyülekezési jo2 kiterjesztését követelte. Scttovszky belügyminiszter utalt a miniszterelnök egyik legutóbbi kijelentésére, mely szerint a kormány a legközelebbi ülésszakra tervezi a gyülekezési és egyesülési jog törvényes rendezését. Csík József intézett interpellációt a kereskedelmi miniszterhez a Budapest környéki falvakban érvényben lévő vámdijak leszállítása tárgyában. Másik interpellációjában azt kérte a népjóléti minisztertől, hogy állítson fel betegpénztári kirendeltséget Újpesten. Az ülés háromnegyed 5-kor véget ért. Bocskay—Turul 4:0 (2:0) (Budapesti tudósítónk telefonjelentése•) A Bocskay nagy gólarányu győzelmét rendkívül lelkes jálékának köszönheti. A kitűnő debreceni csapat ezzel a győzelmével blztositoiia magának a jogot az I. ligában való továbbjátszásra. A Bocskay győzelmét Debrecenben óriási örömmel fogadták. Három gólt Markos lőtt. „DUrkopp", „Lucifer", „Steyer" fi j Amerlcán" 0 KERÉKPÁROK a világversenyek győztesei minőségben ul í> érhetetlen Gyári árak! Gumntlk. alkatrészek legolcsóbban GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben reklám árakon Kardos István mti&xerésx Ártegyzék Innyen. 451 Csekonlc» u. 5. WilMUleiMVafMaMMatMUKlSau^ IHEB lakatost, vagy másik kovácsot. Nézd, inkább a magaméból ti*etem ki. «rút a munkáért kérnek tőled. Ennek megint az lett a vége, hogy a jő emberek eltették a markukba nyomott pénzt s olyan nevetéssel mentek be Kurucz kovács, vagy Patyi lakatos műhelyébe, hogy az még a nagy kalapálásból is kihallatszott. — No, megálljatok, az én eszemen tul nem jártok! — acsargott Csirigán. — Ha a garas nem segített, majd segit a forint. Annak pedig nem volt szűkében Csirigán. Kidoboltatta a piacon, hogy száz pengő-forintot ád annak, aki ki tudja eszelni, hogy hogy kellene elköltöztetni az ő palotája mellől a két szomszédot. Az pedig olyan nagy pénz, hogy némelyik szegény ember életében sem lát annyit egy rakáson. Bizony nem lehet rajta ' csudálkozni, hogy Patyi lakatos, meg Kurucz kovács még aznap este főiballagtak a gazdag szomszéd oszlopos palotájába. Csirigán fölfujta a képét, mint a duda s diadalmasan eresztgette ki a szót a foga közül. — Nincs kegyelem. Most már ki tudlak űzni benneteket a házatokból. Annyi tanácsot kaptam már, hogy nem győzők bennük válogatni. — Senki se tud neked jobb tanácsot adni, mint mi .uram, hajtotta le fejét alázatosan a kovács, — Mert nem ellenség gyanánt jöttünk mi hanem kérőbe, — magyarázta a lakatos. — Mi a kérésetek, mi a tanácsotok? — kérdezte gyanakodva a kalmár. — Látjuk már mink uram, hogy nincs maradásunk a mostani helyünkön. Nem lehet a te eszeden túljárni. — No, no? — ragyogott Csirigán ábrázata — eltökéltük, hogy elhurcolkodunk ősi portánkról, mind a ketten a magunk jószántából, — vallotta a kovács. — S nagyon megköszönnénk, ha nekünk adnád a hurcolkodásra azt a száz nenstő forintocskát,