Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-23 / 141. szám

192S jumus 23 Dftt. V)t?;YAKoj<S/AG 3 Botfka Sándor halála Szeged egé»z társadalmai gyászolja a kiváló rendőr« tisztet — A várost kiildöttség képviseli a temetésen (A Délmagyarország munkatársától) Csü­törtökön este nyolc órakor a budapesti Bálint­klinikán néhány napi kinos szenvedés után váratlanul meghalt dr. Bottlca Sándor rend­örfőtanácsos, a szegcdi rendőrkapitányság volt 'vezetője. Bottka Sándor Szegedről tör­tént áthelyezése óta a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályának sérülési csoportjában tel­jesitett szolgálatot, mint az osztály helyettes vezetője. Néhány nappal ezelőtt hivatalában, munkaközben hirtelen erős fájdalmat érzett a szive körül, de azért tovább dolgozott. Ké­sőbb azonban rosszul lett, hazaszállították la­kására, ahol megvizsgálták és megállapítot­ták, hogy szivburokggulladásn van. A vesze­delmes betegséggel beszállították a Bálint-kli­nikára. ahol gondos kezelés alá vették, de állapota egyre súlyosbodott. Csütörtökön dél­előtt felesége a következő távii-atot küldte dr. Engel Rudolf magántanárnak, aki Szegeden kezelőorvosa volt: »Sándor állapota válságos, azonnal jöjjön« Dr. Engel Rudolf a legkö­zelebbi vonattal föl is utazott Budapestre, de amikor megérkezett a Bálint-klinikára, dr. Bottka Sándor már agonizált. Az orvosi tudo­mány nem segíthetett rajta. Este nyolc órakor, meghalt. Dr. Bottka Sándor tragikus halálának híre pénteken a délelőtti órákban terjedt el Sze­geden és a város társadalmának minden ré­tegében mélységes részvétet és megdöbbenést keltett. A szegedi rendőrkapitányság volt ve­zetője szegedi működésével olyan általános népszerűséget szerzett magának, amilyenre a közéletben a legritkább esetben van példa, Bottka Sándorban mindenki szerette és tisz­telte a pártattan, az igazságos, a humánus gondolkozású főtisztviselőt, aki a legveszedel­mesebb pillanatokban sem vesztette el hig~ gadtságát és sokszor személyes érdekeinek kockáztatásával is érvényesítette az igazságot. Rendőr volt a szó legnemesebb és legideáli­sabb értelmében, a szegedi államrendőrséget mintaszerű közbiztonsági szervvé fejlesztette, amelynek működését soha, semmiféle pártpoli­tikai szempont nem befolyásolhatta. Ez a titka népszerűségének is, de ez a magyarázata annak is, hogy pártatlan működésével szerzett néhány; ellenséget magának, néhány nagyon veszedelmes ellenséget, akikkel azután nem tudott megbirkózni. Dr. Bottka Sándor szépen ívelő karrierje Budapesten kezdődött. A főkapitányság fo­galmazója volt és a fiatal rendőrtisztet Ko­lozsvár városa 1917-ben főkapitányává válasz­totta. A román megszállás idején neki is me­nekülnie kellett. A vidéki rendőrségek államo­sítása után a kecskeméti kapitányság élére nevezték ki. A kecskeméti kapitányság élén állott azokban a veszedelmes időkben, amikor ott Héjjas Iván különítménye diktált. Ebben az időben történt, hogy a rendőrségi fogdá­ból ötvenhárom embert hurcoltak el. Bottka, amikor látta, hogy nincs elég hatalma a fele­lőtlen elemek garázdálkodásának megakadá­lyozására, áthelyezését kérte. A belügyminiszter 1921-ben Szegedre helyezte at a szegedi kapitányság élére. Nem sokkal ezután megkapta a rendőrfőtanácsosi eimet, majd közvetlenül utána valóságos fő­tanácsossá nevezték ki. Dr. Bottka Sándor Szegeden bizonytalan biztonsági állapotokat talált. Szegeden akkor uralkodott javában az ellenforradalmi szellem, amely többször mutatott hajlandóságot komo­lyabb kilengésekre is. A kapitányság uj veze­tője erős kézzel vette kezébe a zilált rendőr­legénység megszervezését, mert tudta jól, hogy szervezett, egységes rendőrség nélkül tehetet­len ezzel a véres árnyéku szellemmel szemben. A szervezés nagy munkája bámulatosan rövid üó alatt .sikerült ugy> fcogg Roüka Sájidor hamarosan megkezdhette béketeremtő mun­káját ís. Minden kilengést megakadályozott, ha lehetett ügyes diplomáciával, ha nem le­hetett, erélyes, erőskezű intézkedéssel. Szeged mros közönsége neki köszönheti, hogy az el­lenforradalom nyomtalanul viharzott el fö­lötte, hogy itt nem találhatott talajra az a jobboldali szélsőség, amely néhány más város­ban felborított minden élet- és vagyonbiz­tonságot. A szegedi kapitányság vezetője nem politi­zált soha, politikai függetlenségét megőrizte minden körülmények között és minden poli­tikai párt számára biztosította azokat a sza­badságjogokat, amelyek — legalább papíron — megvoltak abban az időben. Ez a magyarázata annak, hogy rövidesen a város társadalmának egyik legnépszerűbb tag­ja lett, de magyarázata annak a leírhatatlan elkeseredésnek is, amelyet váratlan elhelyezése keltett Szegeden. Bottka Sándort a belügymi­niszter 1926 október huszonhatodikán, közvet­lenül a képviselőválasztások előtt váratlanul áthelyezte Szombathelyre és a szombathelyi kerületi főkapitánysághoz osztotta be. A város társadalma nem tudott belenyu­godni ebbe az áthelyezésbe. Az egyesületek, a népkőrök, a testületek egy emberként til­takoztak Bottka Sándor elhelyezése ellen, de a tiltakozásnak mindössze annyi eredménye volt, hogy a belügyminiszter Szombathely he­lyett a budapesti főkapitánysághoz helyezte át és itt a sérülési osztályba osztot­ták be egyszerű referensnek. A város társadalma mindent elkövetett, hogy visszahozza Szegedre népszerű főkapitányát. Amikor megüresedett egy tanácsnoki állás. küldöttség kérte fel arra, hogy nyu/,tsa be pályázatát. Bottka nehezen teljesített^ ezt a kívánságot, de végül mégis csak en/íedett » sok kérésnek és lienyujtotta pályázatát. Meg­választását mindenki bizonyosra vetJe. Annál nagyobb megütközést kelteti azutáut, amikor a kandidáló bizottság nem jelölte Bq tikát, ami­vel lehetetlenné tette megválasztását. Bottka Sándor ezekutáu teljesen visszavonult. Csak nagyon ritkán látogatott el Szegedre, családját ugyanis itthon hagyta, mert csak nemrégen kapott a fővárosban megfelelő la­kást. Áthelyezését látszólag közömbösen fo­gadta, pedig érezte, hogy ez az áthelyezés karrierjének letörését jelünti• Családja és a szivéhez egészen közel álló barátai azonban tudták róla, hogy a történtek mélységesen el­keserítik és nagyon nehezen tudja elfelejteni ezt a nyilvánvaló méltánytalanságot. Budapesten szorgalmasan dolgozott uj be­osztásában és csakhamar mindenki a főkapi­tányság egyik legértékesebb tisztviselőj ének tartotta. A sok keserűség azért nyomot hagyott lelkében, visszavonulná, tartózkodóvá tette.­Nagyon valószínű, hogy végzetes betegsége ki­fejlődésében volt része ennok a mélységes keserűségnek is. Pedig fiatal, életerős ember volt. Alig negyvenkét esztendős korában ra­gadta el a halál. Bottka Sándort szombaton délután négy órakor temetik el Budapesten. Szegedről nagyon sokan felmennek Budapest­re, hogy elkísérjék utolsó útjára. A szegedi kerületi főkapitányságot a temetésen dr. Ju­govics István rendőrfőtanácsos, a kapitány­ságot dr. Buócz Béla főtanácsos, a kapitány­ság vezetője képviseli, aki dr. Borbola Jenő főtanácsossal együtt a szegedi rendőrség tiszti és legénységi küldöttségét vezeti fel Bottka Sándor koporsójához. A várost a temetésen dr. Páljy József tanácsnok kélp viseli, képviselte­tik magukat a temetésen a szegedi munkaadók az iparosok, a társadalmi egyesületek, a néD­körök és a szegedi munkásság is. Egyetlen hónapban 6900 adóárverésf tűztek ki Szegeden A közigazgatási bizottság ülése (A Délmagyarország . munkatársától) A' közigazgatási bizottság pénteken délután tar­totta meg dr. Aigner Károly főispán elnök­letével juniusi ülését, amelyen már erősen megérzett a nyári szabadságok szezonja. A hivatalfőnökök legtöbbje helyettesittette ma­gát az ülésen, amelynek tárgysorozatán azért volt néhány egészen érdekes pont is. A polgármester jelentését dr. Pává Ferenc tb. tanácsnok olvasta föl. A jelentés szerint májusban hatezerkilencszáz árverést tiiztek ki adótartozás miatt Szeged város területén és tizennégy árverést tartottak meg. A közigazgatási bizottság legutóbb foglal­kozott azzal a tervezettel, amelyet a Máv. igazgatósága dolgoztatott ki a cegléd—buda­pesti vonal hírhedt halálsorompóinak meg­szüntetésére. A tervezet három megoldást ajánl, az első az lenne, ha a vonal forgalmát a körforgalmi vasútra terelnék át, ami a vona­lat nyolc és fél kilométerrel hosszabbitaná meg. A második megoldás szerint a pálya­testet lesülvesztenék, a harjnadik megoldás szerint pedig felemelnék a kereszteződések fölé. A közigazgatási bizottság véleményezés végett áttette ezt a tervezetet a kereskedelmi és iparkamarához, ahonnan most érkezett vissza. A kamara véleménye alapján a bizott­ság ugy határozott, hogy a harmadik meg­oldási módozat mfgval^íitssft kéri a vasút­Kekjén MiH'JCNúlt igazgatóságtól, mért az első a menetidő indo­kolaüan meghosszabbítását vonná maga után. Volt a napirendnek Balogh-ponljs is. Balogh Lajos az emlékezetes szénhaboruk idején azt a kijelentést tette, hogy a mérnöki hivatal tagjai félrevezették a tanácsot, csal­nak, lopnak, panamáznak. A mérnöki hivatal érdekelt tagjainak kérésére a polgármester felhatalmazást adott az ügyészségnek a Balogh" elleni rágalmazási pör megindítására. Balogh ezt a polgármesteri végzést megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, amely azonban a felebbezést visszautasította azzal, hogy Ba­log hnalc nincs fehebbezési joga. Most Balogh' ezt a közigazgatási bizottsági határozatot is megapellálta a belügyminiszterhez. A bizott­ság elhatározta, hogy az iratokat fölterjesztí a miniszterhez döntés végett. — Addig már a Kúria is Ítéletet mond eb­ben a pőrben — jegyezte meg dr. Zobay Fe­renc ügyészségi elnök —, hiszen a tábla már letárgyalta az ügyét. Dr. léderer Dezsti Újszeged volt tiszti orvosa ismeretes fegyel­mi ügyében újrafelvételi kért a közigazgatási bizottságtól, amely annakidején nyugdíjigényé­nek épségben hagyása r^dlett állásvesztésre ítélte. Léderer ujrafölvételi kérelmében több uj tanút nevez meg, akikkel azt óhajtja bizo­M^INAJZ.OKFQT ORdMCtípC . r UM.SUáj^smrifsti

Next

/
Oldalképek
Tartalom