Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-23 / 141. szám

192S jumus 23 Dftt. V)t?;YAKoj<S/AG 3 Botfka Sándor halála Szeged egé»z társadalmai gyászolja a kiváló rendőr« tisztet — A várost kiildöttség képviseli a temetésen (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön este nyolc órakor a budapesti Bálintklinikán néhány napi kinos szenvedés után váratlanul meghalt dr. Bottlca Sándor rendörfőtanácsos, a szegcdi rendőrkapitányság volt 'vezetője. Bottka Sándor Szegedről történt áthelyezése óta a budapesti főkapitányság bűnügyi osztályának sérülési csoportjában teljesitett szolgálatot, mint az osztály helyettes vezetője. Néhány nappal ezelőtt hivatalában, munkaközben hirtelen erős fájdalmat érzett a szive körül, de azért tovább dolgozott. Később azonban rosszul lett, hazaszállították lakására, ahol megvizsgálták és megállapították, hogy szivburokggulladásn van. A veszedelmes betegséggel beszállították a Bálint-klinikára. ahol gondos kezelés alá vették, de állapota egyre súlyosbodott. Csütörtökön délelőtt felesége a következő távii-atot küldte dr. Engel Rudolf magántanárnak, aki Szegeden kezelőorvosa volt: »Sándor állapota válságos, azonnal jöjjön« Dr. Engel Rudolf a legközelebbi vonattal föl is utazott Budapestre, de amikor megérkezett a Bálint-klinikára, dr. Bottka Sándor már agonizált. Az orvosi tudomány nem segíthetett rajta. Este nyolc órakor, meghalt. Dr. Bottka Sándor tragikus halálának híre pénteken a délelőtti órákban terjedt el Szegeden és a város társadalmának minden rétegében mélységes részvétet és megdöbbenést keltett. A szegedi rendőrkapitányság volt vezetője szegedi működésével olyan általános népszerűséget szerzett magának, amilyenre a közéletben a legritkább esetben van példa, Bottka Sándorban mindenki szerette és tisztelte a pártattan, az igazságos, a humánus gondolkozású főtisztviselőt, aki a legveszedelmesebb pillanatokban sem vesztette el hig~ gadtságát és sokszor személyes érdekeinek kockáztatásával is érvényesítette az igazságot. Rendőr volt a szó legnemesebb és legideálisabb értelmében, a szegedi államrendőrséget mintaszerű közbiztonsági szervvé fejlesztette, amelynek működését soha, semmiféle pártpolitikai szempont nem befolyásolhatta. Ez a titka népszerűségének is, de ez a magyarázata annak is, hogy pártatlan működésével szerzett néhány; ellenséget magának, néhány nagyon veszedelmes ellenséget, akikkel azután nem tudott megbirkózni. Dr. Bottka Sándor szépen ívelő karrierje Budapesten kezdődött. A főkapitányság fogalmazója volt és a fiatal rendőrtisztet Kolozsvár városa 1917-ben főkapitányává választotta. A román megszállás idején neki is menekülnie kellett. A vidéki rendőrségek államosítása után a kecskeméti kapitányság élére nevezték ki. A kecskeméti kapitányság élén állott azokban a veszedelmes időkben, amikor ott Héjjas Iván különítménye diktált. Ebben az időben történt, hogy a rendőrségi fogdából ötvenhárom embert hurcoltak el. Bottka, amikor látta, hogy nincs elég hatalma a felelőtlen elemek garázdálkodásának megakadályozására, áthelyezését kérte. A belügyminiszter 1921-ben Szegedre helyezte at a szegedi kapitányság élére. Nem sokkal ezután megkapta a rendőrfőtanácsosi eimet, majd közvetlenül utána valóságos főtanácsossá nevezték ki. Dr. Bottka Sándor Szegeden bizonytalan biztonsági állapotokat talált. Szegeden akkor uralkodott javában az ellenforradalmi szellem, amely többször mutatott hajlandóságot komolyabb kilengésekre is. A kapitányság uj vezetője erős kézzel vette kezébe a zilált rendőrlegénység megszervezését, mert tudta jól, hogy szervezett, egységes rendőrség nélkül tehetetlen ezzel a véres árnyéku szellemmel szemben. A szervezés nagy munkája bámulatosan rövid üó alatt .sikerült ugy> fcogg Roüka Sájidor hamarosan megkezdhette béketeremtő munkáját ís. Minden kilengést megakadályozott, ha lehetett ügyes diplomáciával, ha nem lehetett, erélyes, erőskezű intézkedéssel. Szeged mros közönsége neki köszönheti, hogy az ellenforradalom nyomtalanul viharzott el fölötte, hogy itt nem találhatott talajra az a jobboldali szélsőség, amely néhány más városban felborított minden élet- és vagyonbiztonságot. A szegedi kapitányság vezetője nem politizált soha, politikai függetlenségét megőrizte minden körülmények között és minden politikai párt számára biztosította azokat a szabadságjogokat, amelyek — legalább papíron — megvoltak abban az időben. Ez a magyarázata annak, hogy rövidesen a város társadalmának egyik legnépszerűbb tagja lett, de magyarázata annak a leírhatatlan elkeseredésnek is, amelyet váratlan elhelyezése keltett Szegeden. Bottka Sándort a belügyminiszter 1926 október huszonhatodikán, közvetlenül a képviselőválasztások előtt váratlanul áthelyezte Szombathelyre és a szombathelyi kerületi főkapitánysághoz osztotta be. A város társadalma nem tudott belenyugodni ebbe az áthelyezésbe. Az egyesületek, a népkőrök, a testületek egy emberként tiltakoztak Bottka Sándor elhelyezése ellen, de a tiltakozásnak mindössze annyi eredménye volt, hogy a belügyminiszter Szombathely helyett a budapesti főkapitánysághoz helyezte át és itt a sérülési osztályba osztották be egyszerű referensnek. A város társadalma mindent elkövetett, hogy visszahozza Szegedre népszerű főkapitányát. Amikor megüresedett egy tanácsnoki állás. küldöttség kérte fel arra, hogy nyu/,tsa be pályázatát. Bottka nehezen teljesített^ ezt a kívánságot, de végül mégis csak en/íedett » sok kérésnek és lienyujtotta pályázatát. Megválasztását mindenki bizonyosra vetJe. Annál nagyobb megütközést kelteti azutáut, amikor a kandidáló bizottság nem jelölte Bq tikát, amivel lehetetlenné tette megválasztását. Bottka Sándor ezekutáu teljesen visszavonult. Csak nagyon ritkán látogatott el Szegedre, családját ugyanis itthon hagyta, mert csak nemrégen kapott a fővárosban megfelelő lakást. Áthelyezését látszólag közömbösen fogadta, pedig érezte, hogy ez az áthelyezés karrierjének letörését jelünti• Családja és a szivéhez egészen közel álló barátai azonban tudták róla, hogy a történtek mélységesen elkeserítik és nagyon nehezen tudja elfelejteni ezt a nyilvánvaló méltánytalanságot. Budapesten szorgalmasan dolgozott uj beosztásában és csakhamar mindenki a főkapitányság egyik legértékesebb tisztviselőj ének tartotta. A sok keserűség azért nyomot hagyott lelkében, visszavonulná, tartózkodóvá tette.Nagyon valószínű, hogy végzetes betegsége kifejlődésében volt része ennok a mélységes keserűségnek is. Pedig fiatal, életerős ember volt. Alig negyvenkét esztendős korában ragadta el a halál. Bottka Sándort szombaton délután négy órakor temetik el Budapesten. Szegedről nagyon sokan felmennek Budapestre, hogy elkísérjék utolsó útjára. A szegedi kerületi főkapitányságot a temetésen dr. Jugovics István rendőrfőtanácsos, a kapitányságot dr. Buócz Béla főtanácsos, a kapitányság vezetője képviseli, aki dr. Borbola Jenő főtanácsossal együtt a szegedi rendőrség tiszti és legénységi küldöttségét vezeti fel Bottka Sándor koporsójához. A várost a temetésen dr. Páljy József tanácsnok kélp viseli, képviseltetik magukat a temetésen a szegedi munkaadók az iparosok, a társadalmi egyesületek, a néDkörök és a szegedi munkásság is. Egyetlen hónapban 6900 adóárverésf tűztek ki Szegeden A közigazgatási bizottság ülése (A Délmagyarország . munkatársától) A' közigazgatási bizottság pénteken délután tartotta meg dr. Aigner Károly főispán elnökletével juniusi ülését, amelyen már erősen megérzett a nyári szabadságok szezonja. A hivatalfőnökök legtöbbje helyettesittette magát az ülésen, amelynek tárgysorozatán azért volt néhány egészen érdekes pont is. A polgármester jelentését dr. Pává Ferenc tb. tanácsnok olvasta föl. A jelentés szerint májusban hatezerkilencszáz árverést tiiztek ki adótartozás miatt Szeged város területén és tizennégy árverést tartottak meg. A közigazgatási bizottság legutóbb foglalkozott azzal a tervezettel, amelyet a Máv. igazgatósága dolgoztatott ki a cegléd—budapesti vonal hírhedt halálsorompóinak megszüntetésére. A tervezet három megoldást ajánl, az első az lenne, ha a vonal forgalmát a körforgalmi vasútra terelnék át, ami a vonalat nyolc és fél kilométerrel hosszabbitaná meg. A második megoldás szerint a pályatestet lesülvesztenék, a harjnadik megoldás szerint pedig felemelnék a kereszteződések fölé. A közigazgatási bizottság véleményezés végett áttette ezt a tervezetet a kereskedelmi és iparkamarához, ahonnan most érkezett vissza. A kamara véleménye alapján a bizottság ugy határozott, hogy a harmadik megoldási módozat mfgval^íitssft kéri a vasútKekjén MiH'JCNúlt igazgatóságtól, mért az első a menetidő indokolaüan meghosszabbítását vonná maga után. Volt a napirendnek Balogh-ponljs is. Balogh Lajos az emlékezetes szénhaboruk idején azt a kijelentést tette, hogy a mérnöki hivatal tagjai félrevezették a tanácsot, csalnak, lopnak, panamáznak. A mérnöki hivatal érdekelt tagjainak kérésére a polgármester felhatalmazást adott az ügyészségnek a Balogh" elleni rágalmazási pör megindítására. Balogh ezt a polgármesteri végzést megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, amely azonban a felebbezést visszautasította azzal, hogy Balog hnalc nincs fehebbezési joga. Most Balogh' ezt a közigazgatási bizottsági határozatot is megapellálta a belügyminiszterhez. A bizottság elhatározta, hogy az iratokat fölterjesztí a miniszterhez döntés végett. — Addig már a Kúria is Ítéletet mond ebben a pőrben — jegyezte meg dr. Zobay Ferenc ügyészségi elnök —, hiszen a tábla már letárgyalta az ügyét. Dr. léderer Dezsti Újszeged volt tiszti orvosa ismeretes fegyelmi ügyében újrafelvételi kért a közigazgatási bizottságtól, amely annakidején nyugdíjigényének épségben hagyása r^dlett állásvesztésre ítélte. Léderer ujrafölvételi kérelmében több uj tanút nevez meg, akikkel azt óhajtja bizoM^INAJZ.OKFQT ORdMCtípC . r UM.SUáj^smrifsti