Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-20 / 138. szám
3JW Jéolus 20. Wfifu •.-"•rr.izwmimrmm D£L>;ag>ahorszag Z ' , >4 w./ IV KíRJCN yiNDíNUTT . Vidéki munkásokat alkalmaznak az egyetemi építkezéseknél Egyre nő a munkanélkfiliek száma — Munkásdepufácló a polgármesternél (A Délmagyarország munkatársától) Kedden délfelé, amikor a városháza tanácstermében együtt ült a tanács, a folyosó üléstermeelőtti részén hatvan-hetven főből álló munkáscsoport gyűlt össze. A munkások a polgármester- elé igyekeztek, aki azonban egyetlen pillanatra sem jelent meg a tanácsteremben, mert egész délelőttjét lefoglalták azok a tárgyalások, amelyeket a különböző minisztériumok kiküldöttjeivel kellett tartania. A munkások türelmesen, várakoztak a folyosón, végre egy óra felé a polgármester vendégei eltávoztak és megkezdődhetett a fogadás. A küldöttség azonban akkor sem jelent meg a polgármester előtt, a fölvonult munkáscsoport Lájer Dezsővel, a szociáldemokrata párt szegedi titkárával tolmácsoltatta panaszait és kívánságait. " •-. Lájer Dezső elmondotta a polgármesternek, hogy a polgári iskolai tanárképző és gyakorlóiskola építésénél, amely nemrégen kezdődött meg a Boldogasszony-sugárúton és amely munkát a Müller és Nyáry-cég kapta meg a kultuszminisztériumtól, vidéki kismesterek dojgóznak, mint alvállalkozók, akik vidékről hozott munkásokat joghlkoz- . .-„ - < i tatnak. Ezt a szegedi munkások normális körülmények között nem tartanák sérelmesnek, most azonban, amikor igen nagy a munkanélküliek száma, amikor a négyszáz szegedi kömüvesmunkás kögüLhetvenhárom -»sétál«, sulvos méltánytalanságnak tartják. Arra hivatkoznak, hogy a város .hatósága az egyetemi hozzájárulás megszava«asa ellenében kőtelező ígéretet kapott a kultuszminisztériumtól a szegedi munkások és vállalkozók érdekeinek biztosítására, sőt arra is, hogy a munkát a szegedi vállalkozók kapják meg akkor is, ha ajánlatuk bizonyos mértékben drágább a legkedvezőbb vidéki vállalkozó ajánlatánál. Ez a kedvezmény a munkások felfogása szerint arra kötelezi a vállalkozókat, hogy .. elsősorban a szegedi munkásoknak adjanak munkaalkalmat, arra kérik tehát a polgármestert, hogy figyelmeztesse kötelességükre a vállalkozókat, a jövőben, pedig a vállalati szerződések megkötése alkalmából gondoskodjon arról, hogy a szegedi munkások foglalkoztatása szerződésbeli kötelességük legyen a munkát elnyerő vállalkozáknak A polgármester és a párttitkár között a kérelem előterjesztése után hosszabb beszélgetés indülf meg A polgármester kijelentette, hogy a polgári tanárképző intézet építése nem tartozik szorosan az egyetemi építkezésekhez, erre az ismeretes megállapodások nem is vonatkoznak, mert ezt a munkát a kultuszminiszter a város megkérdezése nélkül adta ki. '— Tudomásom szerint — mondotta a polgármester — a kultuszminiszternek azért mégis az a kívánsága, hogy a szegediek érdeke ennél a munkánál se szenvedjen sérelmet és, heesak valami különösebb ok nincs rá, a szegedi munkások nyerjenek itt is munkaalkalmat. Különösebb ok pedig nincsen rá — állapította meg Lájer Dezső —, mert Szegeden a kömüvesszakmában az idei munkabérek alacsonyabbak még a tavalyiaknál is. A polgármester kételkedve csóválta a fejét, mire a párttitkár elmondotta, hogy a mult évben nagyon sok szegedi épitómunkás kapott munkát az utódállamokban, az idén azonban ez a 'helyzet megszűnt, a munkások itthon maradtak, mert a halároutuli munkavállalásra nem volt már lehetőség és így a munkanélküliek száma nagyon megszaporodott. — Mi lehet akkor más városokban — kérdezte a polgármester —. hiszen Szegeden több az építkezés, mint az ország felében? . — Hát.bizony az egész országban fgen súlyos a munkapiac helyzete, — mondotta Láier párttitkár. — És mi lesz két-három év múlva — folytatta a polgármester —, amikor befejeződnek Szegeden is a most folyó középitkezések. Erre már választ nem kapott. A polgármester végül megígérte, hogy érintkezésbe lép a Boldogasszony-sugáriili építkezés vállalkozóival a szegedi munkások foglalkoztatása érdekében. — Holnap különben átutazik Szegeden 8 kultuszminiszter is — mondotta bucsuzóul —, be fogjuk járni az egyetemi építkezéseket és akkor az ö figyelmét is i'elhivom a munkások panaszára. / Miért nincs forgalom a s^egeú—temesvári vonalon Jugoszlávia felemeli vízumdíjat ktfveíel a Szeged felé utazóktól 7)r. Szivessy Ce§el indítványa (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. ¿¡ziuessy Lehel törvényhatósági bizottsági lag a mai napon igen érdekes és szomorú lényekre rávilágító indítványt nyújtóit be a polgármesterhez. Dr. Szivessy indítványa fö!léllenül megszívlelendő és a közgyűlésnek kötelessége haladéktalanul az indítvány szel* lemében intézkedni. Dr. Szivessy Lehel indítványa a következő: Méltóságos Polgármester ur! Majd 10 éve mult el annak, hogy a szegedi vasútállomás a szerencsétlen triannoni békekötés folytán zsákállomássá vált. Amíg • békében városunk a nyugat és kelet összekötő kapcsa volt, addig ezen időpont óla minden vonat megakadt az állomáson. Városunk közgazdasági léte és jövője attól függ, hogy az utódállamok polgársága, ha nyugatra veszi utiát, el ne kerülje városunkat. Rendkivül örömünkre szolgál tehát, amikor köztudomásra jutott, hogy a temesvári gyorsvonat újra megindul. Mú[us IS óla tényleg közlekedik is ez a vonat, de felhívom Méltóságod figyelmét arra, hogy _ ezen a vonalon a forgalom minimális, dacára annak, hogy Románia és Jugoszlávia lakosságának ez a rövid és kényelmes őszszeköttetés, igen előnyös. Utána jártam a dolognak és megtudtam, hogy Jugoszlávia nem a szokásos ÍO db náros átutazást vízumdíjat. hanem 14 pengőt számit vízumdíj fejében utasonkint, amihez még lárul a romániai vízumdíj, Ilyen körülmények között ezt a vonatot senki sem használhatja, mert hiába rövid és kellemes az utazás, 14 pengős megterhelést nem visel el, amikor más vonalon csak 1 pengőt számit a jugoszláv állam. Mindezeknél fogva mély tisztelettel indítványozom, méltóztassék jelen indítványomat a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzni, azt sürgősnek kimondatni és nyomban tárgyalni és kérem, hogy inditványom folytán a nagyméltóságú m. kir. Külügyminisztériumhoz feliratot terjesztetni méltóztassék aziránt, hogy a m. kir. Kormány lépjen haladéktalanul I érintkezésbe az SHS királyság kormányával • az ezen vonalon fennálló vizumnehézségek ' megszüntetése és rendezése tárgyában. .. • . i , : J, ; „Botond vagvok, nem ¡félhetnek el", — mondotta báró Saudemák, a sikkasztó végrehajtó R tábla hRlvbentagyfa három ás félévi büntetését (.4 Délmagyarar.szág inunkatársától.) A' szegedi ítélőtábla Kovács Rókus-tanácsa kedden tárgyalta a hivatali sikkasztással és hivatott hatalommal való visszaéléssel vádolt báró Gaudernák Rudolf volt szegedi bírósági végrehajtó ismeretes bűnügyét. A megtévedt báró-végrehajtót a szegedi törvényszék annakidején bűnösnek mondotta ki és három és fél évi fegyházra itélle. Az ilélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be és így került az érdekes bűnügy a lábla elé. A felebbezésí tárgyaláson báró Gaudernák uj nyári ruhájában jelent meg. Pompás színben volt és az arcán mosoly játszott. — Csak kevesebb lehet a büntetés, — mondotta börtöiiőreinek. — Bolond vagyok, nem ítélhetnek 'él. A törvényszék ítéletét dr. Horánszky Miklós táblabíró ísmcrtelte. A vád szerint a báróvégrehajtó 11 esetben a végrehajtási jegyzőkönyveket megsemmisítette. A végrehajtásból befolyt pénzeket pedig nem juttatta el a végrehajtást kérő felekhez, hanem saját céljaira ¡ordította. Hogy üzelmei titokban maradjanak, több esetben hq,mis jegyzökönyveket vett fel A báró-végrehajtó rebben beismerte a vádakat. Tagadta azonban, hogy aktákat, végrehajtási jegyzökönyveket megsemmisített volna. A tanuk kihallgatása és az orvosszakértők vallomása után a törvényszék Gaudernákot bűnösnek mondotta ki és három és fél évi fegyházra ítélte. Az ítélet indokolása bebizonyitottnak vette, hogy a vádlott nyolc esetben követte el a hivatali sikkasztásokat, öt esetben nem hivatalos eljárása közben vett fel pénzt a felektől, amelyekkel azonban nem számolt el. A bíróság beigazoltnak vette, hogy a vádlott iszákos szenvedélyének kielégítése céljából követte el a bűncselekményeket. A bíróság az ítélet kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülménynek mérlegelte a vádlott beismerését, megbánást mutató magaviseletét. Megállapította a bíróság, hogy a vádlott a bűncselekmények elkövetése idején mindennap mámoros állapotban volt. Megerősítette ezt a tényt a főtárgyaláson kihallgatott orvosszakértő véleménye is, akinek előadása szerint a vádlott akarati elhatározása a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt korlátozva volt. Súlyosbító körülményül mérlegelte a bíróság a vádlott magasabb intelligenciáját, lörvényismeretét, mert tudta, hogv az első bűncselekményért is fegyházat kaphat. Szenttamási Miklós védő és dr Zombory Jenő vádbeszede után a tábla a tőrvényszék Ítéletét indokaival együtt helybenhagyta. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem semmiségi panaszt jelentett be. A sikkasztó báróvégrehajtó ügyi most a Kúria kerül.