Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-20 / 138. szám

mmm SZXOED: SzerketKtO^g: Beäk Ferenc uceaX Telefon: 13-33,^Kiadöhlvatal, Höltíönk»ny*lAr és Jegyiroda: Aradi uccu 8. Telefon x 306. - Nyomda: L9w LIpM ucca t®. Telefon: 10~34.<* »«»«» Szerda, 1928 Junius 20 9 « <& IV. évfolyam 138. szám MAKÓ : SzerkeszlO*«g e» kiadóhivatal: Iii ucca 6. Telefon: 131. «tim.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkeKt«s«9 é» klBdóhlvníol: AndrAity ucca ÍJ. Telefon: 49. MAm. «» « » u» « » a „ lflvAToíbnn 3-60, ktiltnidifa ©-40 pengő. Egyes szAm 1», vn56r- és Ünnepnap 24 fillér f lOllzelösl Ara havonla 3-20 vidéken és a A „reform8­Megjelent végül az uj közigazgatási törvény tervezete. Nem tudjuk: számszerint hányadik tervezet ez, amelyik végre a miniszteri apro­bációt elnyerte. A legutolsó törvény tervezetről, amelyik csak foszlányokban került a nyilvá­nosság elé, a belügyminiszter maga mondotta, hogy a negyvenkilencedik. A belügyminiszté­rium törvényelőkészítő osztálya bizonyára fá­radhatatlanul dolgozott azóta is: ha rikordot lehetne felállítani az egy törvényhez készülő tervezetek számával, nem hisszük, hogy akár Uruguay, akár Argentína, akár más egzotikus ország learathatná előttünk a győzelem pál­máját a tőrvénytervezetek olimpiászán. Az ujabb időben úgyis divatba jön, hogy mint Padilla, vagy Zerkovitz, kiadványaikon a mi­niszterek is "jelezzék az opuszolc számát. így van már Vass I. és Vass II. Mint a futballisták és rendőrök, római számokat kapnak a tör­vényalkotások is. Van Kertész II., miért ne lehetne Vass I? S ha van Nagy XIV. János és Kiss IX. Péter, miért ne lehetne Vass II. és Scitovszky XCII? Most végre láthatjuk, milyen formákat akar adni-s talán helyesebben: milyen formákba kívánja törni a kormányhatalom a törvény­hatósági életet? Most végre látjuk, milyen az a rendszer, amiért érdemes nemcsak hatalmi szóval fentártani, de törvényessé is rögzíteni a törvényhatóságok mai közigazgatási beren­dezkedését,' mely éppen annyiféle, ahány vá­rosi törvényhatósága van ennek a megcsonkult országnak. A kormányzat iránya: az önkormányzatok lebontása. Szükség volt a mérnöki kamarára, hogy a mérnökök szabad pályája még inkább függővé tétessék a végrehajtó hatalomtól, szük­ség van az ügyvédi numerus claususra, hogy a szabad ügyvédek és az államhatalom kezelői között is szabályozható legyen az összefüggés, szó van — hasonló célból — orvosi kamarák felállításáról iss az ipartestületek államositásá­xal f-em várnak sokáig. Abban a munkaterv, ben. mely -.T társadalom államosítását tűzte ki célul, a legjelentősebb lépést jelenti az uj közigazgatási törvény. Az emberek, az élet és a kormánytámogatás uniformizálása valósul meg a szabályalkotások rendjén. Ma még csak a középiskolai lányokra terjed ki ez az uni­formizálás a szó első értelmében, de ne gon­doljuk, hogy ha a társadalom államosítása felé így haladunk tovább is (az autók sebes­ségével, ahonnan a közoktatásügyi miniszte­rünk a hasonlatot veszi s ahogy a miniszter­elnök ur maga ül le a volánt mögé), a kor­mányhatalom gondoskodása sokáig ránk bizza még, hogy milyen szinü ruhában járhassunk s milyen nyakkendőt kössünk lekókkadó fe­jűnk alá. Ha a törvényhatósági bizottság tagjainak csak egyharmadát választják s a bizottsági tagok harmadrészét sokkal szűkebb, mert hat c.vi helybenlakáshoz kötött választójog alap­ián ruházhatják fel a képviseleti joggal, ha kinevezett és hivatalnok-bizottsági tagok még jobban eljelentéktelenithetik a választottak be­folyását, elhatározását és akaratát, akkor a magyar- polgári önkormányzatot a jogtörté­nelem emlékei közé sorozhatjuk be az élő, eleven, alkotó és nevelő jogintézmények sorá­bol. Az önkormányzat önigazgatása a burokra­tik adminisztrációjává változik A polgári ön­kormányzat tnegsziuuk- *№an a pillanatban, amikor a polgárság-, vífa^lyttai csak etrv tö­redékét teszik ki a közgyűlésnek. A szakszerű, ség, az érdekképviselet, a kinevezett tagok rendszere mind-mind csak azt a célt szol­gálja, hogy a választottak és így a választók akarata minél több rétegen, minél több szitán, minél több közegen szűrődjön keresztül, minél több olyan befolyás érvényesüljön, mely nem a szabad polgárok akaratát szolgálja, hanem a vezethető, irányitható, kormányozható ki­nevezetteken és tisztviselőkön keresztül az irányítók, vezetők és kormányzók törekvéseit. Minek a választottak kis csoportja mégis? Minek ez a dekórum a mult tradicióiból, mi­nek ez a foszlány a régi, teremtő, alkotó, dol­gozó, őnakaratát megvalósító önkormányzat büszke mentéjéből? Legjobb len nej ha a vá­lasztottak egészen kimaradnának a közgyűlés­ből. A helyzet valamivel őszintébb lenne s az autonómiának ez már nem lenne sérelme A választottak s rajtuk keresztül a választók már csak azt a szerepet tölthetik be a köz­gyűlésen, mint részvénytársaságokban a ki' sebb6égi részvényesek. Lármázhatnak és fel­háborodhatnak, de nem törődik velük senki. S talán meg lesz az a joguk is, hogy felebbez­hetnek, ha ugyan az előretekintő gondoskodás a felebbezés jogának gyakorlását nem köti majd a bizottsági tagok nagyobb számához, mint ahány választott tagja lesz az önkor­mányzatnak. Egy furcsa indítvány a szkupstina előli Vizsgálják meg Radics elmeállapotát... (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Belgrádból jelentik: A jugoszláv parlamenti életre jellemző az az indítvány, amelyet Ra­csics radikálispárti képviselő 22 társa alá­írásával nyújtott be a szkupstina elnökének. Az indítványban Racsics arra kéri az elnököt, hogy vizsgáltassa meg Radics elmeállapotát, mert parlamenti viselkedése arra enged kö­vetkeztetni, hogy Radics nem épelméjű A szkupstina elnöke az indítványt nem ter,. jeszti a képviselőház elé. A „Barátság" Soulhamplonba érkezett (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A »Barátság« repülőgép ma délután 1 óra 30 perckor Southamptonba érkezett. Miss Earhart Southamptonból autón Londonba utazott. A pilótanő mellékuton vo­nult be Londonba, hogy elkerülje a nyilvános ünneplést. A pilóták a Hyde Park-szállóban laknak, amelynek szobáit virággal árasztot­ták el. " A munkatárs agyonlőtte a szerkesztőt a bírósági emelvény előtt Mf!í! oszftór a tArguQMteremben megguilhoitu Driuió Wolttol. mert érezte, iíqöu egq p«r miatt el*esif! hecsnirt« — necs Óriási tzgaiomiwtn (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A kerületi tőrvényszéken ma délelőtt iegy becsületsértési pör tárgyalásának a során Pöffel Béla hírlapíró agyonlőtte Wolff Brúnót, a Neues Wiener Journal ismert szer­kesztöjét. Pöffel őt lövést tett Wolffra. Az egyik golyó Wolff mellébe hatolt, a másik a fejébe fúródott. Pöffelt letartóztatták. A pör előzménye: Pöffel a gazdasági rovatot szerkesztette a Neues Wiener Journalnál. Wolff el akarta távolítani Pöffelt a laptól és különböző kifogásokat emelt ellene. Emiatt a két szerkesztő között pörre került "a sor. Wolff azt a vádat emelte Pöffel ellen, hogy a Kadivecz szeméremsértési pörrel kapcsolato­san lopott aktákat tett közzé a Neues Wiener. Journal hasábjain Pöffel emiatt becsületsér­tési pört indított Wolff ellen. Ennek a pörnek folyamán Wolff becsületbe vágó vádat emelt Pöffel ellen, akit elsősorban zsarolónak mon­dott. Pöffel ekkor a büntetőeljárás megindí­tását kérte maga ellen. Erre azonban nem került sor. A mai tárgyaláson Pöfíel jogi képviselője indítványozta, hogy tegyék at. az iratokat a Wolff részéről elkövetett rágalmazás miatt az országos törvényszékhez Abban a pillanatban, amikor Wolff jogi képviselője felemelkedett helvéröl, hogv ezt az inditvánj t tllen^zze. Pöffel revolvert rántott ki zsebébőt. Összesen hat lövést tett, három lö­vést Wolffra, egyet anriak feleségére, egyet pedig Wolff jogi képviselőjére. .4. hatodik golyó a levegőbe ment. Wolff felesége és jogi képviselője sér­tetlen maradt. A gyilkos Pöffel ma meg akarta akadályozni a tárgyalás megtartását és azt, hogy a bizonyí­tást elrendeljék, amelyet Wolff felajánlott. Mi­dőn látta, hogy a tárgyalást mégis megtartják, felugrott helyéről, belső zsebéből egy Brow­ningot húzott ki anélkül, hogy egy szót szólt volna, egymásután öt lövést tett Wolffra, aki három méternyire ült vele szemben. A revolverből olyan gyorsan tüzelt, hogy a jelenlévők közül senki sem tudta a lövéseket megakadályozni. A további lövéseket Wolffné akadályozta meg, aki az öt lövés után rávetette magát Pöffelre s igy a további lövések célt tévesztettek Pöf­felt ezután a tárgyaláson jeleqlévő két másik tanú fogta le és a rendőrség letartóztatta A letartóztatás utan Pöffel ügyvédjét, Stuktz dr.t kérte, hegy valialja el \t.dclméf, az iiouvéd azonban elutasította azxel

Next

/
Oldalképek
Tartalom