Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-19 / 137. szám
fl92» Turnus 19 D6LMAGYARORSZAG -5 1 Kreutzer-szonáta,Tolstoi remeke szerdán és csflt&rtfikön a Korzóban. Elkészült az uj közigazgatási törvény tervezete Száznyolcvan tagfa lesz a szegedi közgyűlésnek (A Délmaggaroszág munkatársától.) Scitovszky Béla belügyminiszter a közigazgatás reformjáról szóló javaslatának tervezetét nemrégen küldötte meg a vármegyéknek véleményezés végett. A Városok Kongresszusának hivatalos lapja a tervezetet a vármegyék szervezetétől szerezte meg és most részletesen ismerteti. A Városok Kongresszusának vezetősége bevezetőképen szemrehányást tesz a miniszternek, amiért a fontos törvénytervezetet nem juttatta el a kongresszus választmányához is, pedig ez a törvény legalább anynyira érdekli és érinti a városokat mint a vármegyéket. A tervezet szerint az uj tőrvény életbeléptetése után a városok polgármestereit továbbra is hat évre választaná a közgyűlés, a váras többi tisztviselőit azonban életfogytiglan. A törvény életbeléptetése után hat hónapon belül meg kell ejteni az uj általános tisznjitást. A tisztviselők minősítése tekintetében is változtatásokat tervez a miniszter, a fogalmazói kar tagjaitól a jogi képesítésen, illetve a doktori edmen kivül három esztendei gyakorlatot és közigazgatási vizsgát is kiván. A tervezet szerint a törvényhatósági bizottságnak lesznek választott tagjai, szakszerüségés érdekképviseleti tagjai, örökös tagjai és hivatali állás alapján bekerülő tagjai. Szegeden száznyolcvan lesz a városatyák száma, ennek egyharmada a legtöbb adót fizető polgárok közöl kerfll hl, egyharmadát választiák és egyharmadát az érdekképviseletek delegáltjai alkotiák. ! Az örökös tagok száma nem lehet több az összlétszáma öt százalékkal, Szegeden tehát kilencnél. szakszerűség elmén tagja lesz a közgyűlésnek az államrendőrség kerületi főkapitánya, a pénzügyigazgatóság vezetője, az államépitészeti hivatal főnöke, a gazdasági felügyelőség vezetője, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő ás a törvényhatósági állatorvos. Érdekképviselet címén tagja lesz a tőr vény hatósági bizottságnak az ügyvédi kamara, a közjegyzői kamara, a mérnöki kamara, az orvosi kamara (egyelőre csak az orvosegyesület) kiküldöttei, valamint a kerületi munkásbiztositó pénztár választmányának a biztosítottak sorából kijelölt tagjai. Az örökös tagokat a főispán előterjesztésére a közélet terén ered. ményeket szerzett polgárok közül a törvényhatóság hivja meg. flllásnknál fogva pedig tagja lesz a közgyűlésnek a polgármester, a polgármester helyettes, a főjegyző, a tanácsnokok, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a mérnöki hivatal vezetője, a főszámvevő és az erdészeti hivatal vezetője. Községi választójoga annak van, aki a képviselőválasztók névjegyzékében szerepel és aki legalább hat éve iakik a törvényhatóság területén. A belügyminiszter törvénytervezete értelmében a tanács teljes hatáskörét a polgármester kapja meg, amennyiben a polgármester intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyekben eddig a tanács határozott Bach Bernát a vasúti és hajózási díjtételek igazságtalanságairól és a termelési költségek emelkedéséről A termelést hftitségeK emelKed&tfDefc e£u№ ténuezöle az aűáíertiek nwisí»* sflfjn" - mondóit* Szénén feiMIWzi KepUseMWe Nemcsak a politikai, de gazdasági körökben ií. élénken kommentálják azt a beszédet, amit hegavári Back Bernát mondott legutóbb a felsőházban A Délmagyarország vasárnap közölte Szeged felsőházi képviselője beszédének azt a részét, amelyben az ipari termelésről, a szövetkezetekről és a kivitelről fejtette ki álláspontját. Az alábbiakban adjuk a beszéd azon részét, amelyben a vasúti díjtételekkel, a termelési költségekkel szemben jelölte meg álláspontját. — Az 1928/29. évi költségvetési előirányzat — mondotta beszédében Back Bernát — az előző évhez viszonyítva 114,380.700 pengő tőbbkiadást mutál, ami azt Jelenti, hogy a lakosság az 1927—28. évi amúgy Is Dehéz megterhelésekkel szemben fejenként 13-65 pengővel több terhet kényfelen viselni, ami egy t5°/o-os emelkedésnek felel meg. Azon esetben, ha kb. tOO millió több-bevétatíel számolunk, minden egyes lakosra mindennemű adókból 113.76 pengő esik, ami a béketeherviselést messze felülmúlja. — Ha felvetjük a kérdést, hogy ez a megterhelés nem haladja-e tul erőinket, határozott választ nem adhatunk, mert a statisztikai adatok hiányossága megakadályoz abban, hogy tiszta képet nyerjünk. Statisztikánk, sajnos, semmi adatot nem tartalmaz a jövedelmek nagyságára és azok eloszlására vonatkozólag, úgyhogy gazdasági életünk fennállását biztosító azon legfontosabb kérdést, hogy t. i. szükségleteinket a jövedelmünkből vagy részben tőkénkből fedezhetjük-e? tőkén k nővekszik-e? vagy esőkken, kénytelenek vagyunk válasz nélkül hagyni. A 13 nagy bankintézetben kezelt betéteknek kimutatott emelkedése 1927-ben — a külföldi betétektől eltekintve — 227 millió pengőre rúgott, de ez könnyen téves, következtetésekhez veaet, miután e tőkegyarapodás a mezőgazdaság adósságainak növekedésével kiegyenlítődik. — A havonként közzétett indexszámokbél kitűnik, hogy 1927-beu a mezőgazdasági termények árindexe 126, az ipari index 136 volt. Ezen adatokszembeállítása azonban semmiesetre iem tükrözi vissza a tényleges helyzetet, mert a termés legnagyobb része az év második felében lesz értékesítve és igy a mezőgazdák helyzetének megbirálásáná! a második félév indexszámai az irányadók. Viszont a második félévben az agráriudes 125, az ipari index 140 volt. — De még ezek a számok sem adnak helyes képet, mert az agrárindexben oly árak is foglaltatnak, melyeket importálunk, mint pl. rizs, kávé, tea, sfb. E cikkek kikapcsolása után az agrérindex 120-ra csőkken és 140-es ipari indexe! szemben, ami nagyon érzékeoy differencia, amelyen a mezőgazdaságunk, ha azon nem segítünk, elvérzik. — Az agrárollót ki kell küszöbölnünk és ez természetszerűleg csak ugy történhetik, ha egyrészről az agrárindexet emeljük, másrészről az ipari indexet mérsékeljük. A föterméngünk a gabona, melynek ára után igazodnak a többi agrártermények árai, ha tehát sikerülne a gabonaárakat emelni, azzal emelkedne természetszerűleg az agrárindex is. — Agrárterményeink árai a világpiac áraitól függnek, melyekre azonban semmiféle ingerenciát nem gyakorolhatunk. Módunkban van azonban a szállítási költségeket az értékesítés helyéig és a gabona összegyűjtésévé, felmerülő költségeket egész lényegesen csökkenteni. — A szanálási akció folyamán a népszövetség kiküldöttje részéről az a kívánság merült fel, hogy a vasutat egy hasznothajtó üzemmé kell fejleszteni, melynek önmagát kell fentartani. Ahelyett azonban, hogy az államvasutak üzemét racionalizáltuk volna — amint ez Németországban mintaszerűen és példásan keresztülvitetett — a kétségtelenül egyszerűbb eszközt alkalmaztuk és az államvasút díjtételeit felemeltük, főleg a legnagyobb tömegcikkre, a gabonára és ezáltal ahelyett, hogy az államvasutat a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítottuk volna, emeltük a vasútnak a jövedelmezőségét a mezőgazdaság érdekeinek hátrányára. { — Ezzel szemben a cukor díjtételeit nagyobb távolságra lényegesen mérsékelték a békebeli díjtételekkel szemben és kivitelesetén még azonfelül a határig ezen olcsó díjtételeknek csak 33 százalékát hozzák számításba. Nem remonstrálok ezen olcsó díjtétel ellen épenugy, mint teljesen helyeslem az olcsó tűzifa díjtételét is, éppúgy mint a barnaszénnek a díjtételét, mely a békebeli díjtételnek csak 110 százaléka és végül a deszkának 124 százalékos díjtételét, csak azt kérdezem, hogy miért kellett éppen a gabonának díjtételét 138 százalékra emelni? — Miért juthat az amerikai bora Hamburgból Rosenheimig 167 fillérrel, ha a maggar bam ugyanilyen távolságra 429 fittért fizet? Miért fizetünk lisztért Budapesttől Triesztig 388 fülért mázsánként, ha az amerikai buza Trieszttől Wienig csak 244 fülért fizet? és Pozsonyig csak 208 fillért? Az amerikai buza Hamburgból Salzburgig 218 fillért, a magyar buza Budapesttől Salzburgig 412 fillért fizet vagy ha még kirívóbban akarom ezt kifejezni, az északamerikai kikötőkből Hamburgon át Salzburgig az amerikai buza 382 fillért fizet, mig mi Budapesttől Salzburgig 412-t, tehát 30 fillérrel többet. A tarifadisparitAs miatt mi kb. 2 pengővel hátrányban oaggunk az amerikai búzával szemben. Vagy ha pl. Salzburgba. Rosenheimbe, Münchenbe vagy Innsbruckba adónk el bnzát, nekünk hrlyt Budapest 2 pengővel kevesebb marad métermázsánkéot, mint az amerikai búzának ára ah Trieszt, vagy ab Hamburg. Ha nekünk is olyan díjtételek állanának rendelkezésűnkre, mint a tengerentúli gabonának, vagy ahogy mi magunk szállítunk fimorikai gabonát az átmeneti forgalomban Csehszlovákiába, akkor 2 pengővel lehetne, a gabona árszínvonalát emelni — Természetesen ezen tarifákat a hamburgi és a trieszti kikötők érdekében léptették életbe, ránk nézve azonban nem az ok közömbös, csak a hatás érezhető és ez abban áfl hogy ezek a tarifák guhnnaáramkra erős nyomást «»'fakornfnaK. \mit pedig másutt egg kikötő erdekében tesznek, ezt nekünk is az egész mezőgazdaságunk érdekében meg kell tennünk, legalább oly mértékben, hogy ezen olcsó trieszti és hamburgi díjtételeknek hatását egyensúlyozzak. Azt az ellenvetést, hogy a mi mezőgazdásági terményeink a határig tulrövid utat futnak be, azzal cáfolom meg, hogy a mi nyugati határaink a gabona feladóállomásaitól mint pl. Debrecentől, Csabától, Orosházától stb. sokkal távolabb fekszenek, mint az olasz határ Trieszttől és mégis a Triesztből induló küldemények élvezik az olcsó tarifákat. — A gabonaexportunk azonban nagyrészben nem vasúton bonyolódik te, hanem a viziutak, a Tisza és Duna kihasználása ntján, aminél mi azt az előnyt élvezzük, hogy magyar hajókkal Passauig PAUL VEGENERREL^u&r £ Nászéiszaka akadályokkal Kurtizánok tündöklése _ kedden és szerdán n (Nem reprizD nelvörosibau t> felvonás ban és Hurrá cowboy fi felvonásban kedden a Korzóban