Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-16 / 135. szám

1928 június 16DÉLM agyarország 3 Megfelebbezték a városi tisztviselők karácsonyi előlegének elengedését (A Délmagyarország munkatársától') Ismeretes, hogy a májusi közgyűlés a pénzügyi bizottság, illetve a tanács javaslatára dr. Kormányos Benő módositó indítványának elfogadásával elhatározta. hogv a városi tisztviselők karácsonyi előleget, amelyet havi részletekben kellett volna a tisztviselőknek visszafizetniük, elengedi, mivel pedig ezt as előleget a hetedik fizetési Osztálynál magasabb kategóriákba tartozó tisztviselők annak idején nem kapták meg, számukra pótlólag folyósiltatja. A közgyűlés határozatát Szigyártó Albert törvényhatósági bizottsági lag most megfelébbezté a bel ügyminiszterhez. A felebbezést a tanácshoz nyújtotta be azzal a kéréssel, hogy azt a város hatósága mielőbb terjessze fel a belügyminiszterhez. Szigyártó Albert felebbezésében arra hivatkozik, hogy a közgyűlés az első szavazás alkalmivá! 'négy szótöbbséggel trdajdonképm az fi indítványát fogadta el, amelyben a tisztviselők kérelmének elutasítását kérte. A polgármester azpnban összezavarta a dolgot és uj szavazást rendelt el, amikor már a közgyűlés egy szótöbbséggel a tanács javaslatát fogadta el Kormányosnak a főtisz.tviselőkre vonatkozó módositásával együtt. Felebbezésének indokolásában utal arja, hogy az általános nyomorúság következtében évente átlag kétezerhétszáz önálló iparos adja vissza iparengedélyét és állandóan néhány száz városi földbérlő áll végrehajtás alatt. Ilyen körülmények között indokolatlannak tart ja, hogy a városi közgyűlés csak akkor legyen engedékeny, ha a város főtiszt viselőiről van szó. de ezeket a jelenségeket ne vegye észre. A közgyűlés májusi határozatával minden külön megfontolás nélkül százhúszezer pengőt ajándékozott el a város pénzéből. Felebbezésében végül azt kéri, hogy a belügyminiszter semmisítse meg a közgyűlés határozatit és kötelezze a városi tisztviselőket a karácsonyi előleg visszafizetésére. A tanács — értesülésünk szerint — a hétfői ülésen foglalkozik Szigyártó Albert felebbezésével. Baár Jenő betegpénztári igazgató és Csicseri Nagy Imre altábornagy rágalmazási pöre a szegedi törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A' törvényszék Hábermaan felebbezési tanácsa pénteken targyalta Baár Jenő munkásbiztositó pénztári igazgató becsületsértés! pőrét. Baár ellen Csicstri Nagy Imre altábornagy, a Hadrőa elnöke becsületsértés címén tett feljelentést. A járásbíróságon dr. Máthé Gyula alelnök Eaárt felmenlette, de Csicseri Nagy felebbezést jelentett be. így került az ügy fe/ lebbezési tárgyalásra. A járásbíróság Ítéletének ismertetése után Baár Jenő elmondotta a pör előzményeit. Ismertette a Hadrőa szervezetét, amelynek országos elnöke Csicseri Nagy Imre. A Hadrőa üzemei az elmúlt esztendőben feltűnően rossz eredménnyel dolgoztak. Két virágzó üzem ment tönkre, amire a Hadrőa vidéki csoportjainak elnökei, igy Baár Jenő is rendcsinálásra kérték fel Csicseri Nagy Imrét, aki Ígéretet is tett arra, hogy Macher alezredest, a Hadrőa igazgatóját elmozditja állásából. Mindez azonban nem történt meg. Erre összehívták az elnöki tanácsot, amely megállapította, hogy a H9DRÖB gazdasági szervezeteinél visszaélések történlek. Az elnöki tanács egyik tagja meg is gyanúsította Maeher alezredest, aki erre rágalmazási pörrel ideit. A budapesti járásbíróság megkeresésére Baár Jenőt is kihallgatták és ö megemlítette, hogy a Pénzintézeti Központ egy alkalommal többszázmillió koronát utalt ki a Hadröának. Ezt a pénzt azonban jutalmazásokra fordították. Tudomása szerint e pénzekből Csicseri Nagy Imre is kapott Baár Jenő tanúvallomása alapján Csicseri Nagy Imre becsületsértés cimén feljelentést tett Baár Jenő ellen. A járásbíróság Baár Jenőt felmentette azon a címen, hogy tanúvallomásában kérdésre felelt és hogy vallomását csak hallomás alapján tette meg. A pénteki tárgyaláson Csicseri Nagy Imre képviseletében dr. Széli Gyula a járásbíróság Ítéletének megsemmisítését kérte, mert véleménye szerint Csicseri Nagy Imre altábornagynak teljes elégtételt kell kapnia a biróság Ítéletében. Ellenkező esetben a birói ítélet a főmagánvádlót közmegüetésnek tenné ki. Csicseri Nagy Imre a legvitézebb katonája volt a hadseregnek és magyar érzelmei miatt egy esztendőt ült román fogságban is. Dr. Lugosi Döme védő a vádlott felmentését kérte, mert Baár Jenő kijelentette, hogy köz. vetlen tudomása"nincsen arról, hogy Csicseri Nagy Imre is kapott volna a közpénzekből. Különben is a tanúnak lelkiismereti kötelessége az igazmondás. Baár Jenő vallomásában nem állított valótlant, amikor azt mondotta, hogy a főmagánvádló is kapott a pénzekből. Baár Jenő a zárszó jogán felmentését kérte. Kijelentette, hogy csak feltett kérdésekre felelt és állampolgári kötelessége volt elmondani, hogy tudomása szerint Csicseri Nagy Imre is kapott a közpénzekből. A biróság ezután Ítélethozatalra vonultviszsza, majd rövid tanácskozás után kihirdette a a törvényszék, hogy az ítélet előtt elrendeli azoknak 0 kihallgatását is, akiktől Baár Jenő hallott ö jutalmazásokról. A bíróság ezután a tárgyalást elnapolta. A finn és eszt etnográfusok bejárták az alsó tanyákat (A; Délmagyarország munkatársától.) A finn vendégek szegedi tartózkodásának végtelenül kedves részlete volt a pénteki alsótanyai kirándulás. Korán reggel két hatalmas autóbusz szállította ki a vendégeket Központra. Ragyogó napsütésben ültek a felvirágzott autóra a finn és eszt vendégek. A szegedi vezetők kézül dr .Kogutowicz Károly egyetemi tanár, dr. Sebestyén Károly muzeumör, dr. Banner János egyetemi magántanár, a város részéről vitéz dr. Szabó Géza városi aljegyző nagy j ;&toeadflscel állottak a írnak, tsadsi^ée^ \ tsm akik nem győztek hálálkodni azért a szívélyes fogadtatásért, amiben Szegeden részük volt. Az ut szinte véges-végig a legemelkedettebb hangulatban telt el. Először Knappé János híres szőlőiénél állottak meg az autóbuszok. A gyönyörűen gondozott szőlőben a vendégek őszinte elragadtatással nyilatkoztak a modern szőlőmivelésről. Kattogtak a kodakok Az egyik népviseletbe öltözött egyetemi hallgatónő a présház tetejéről készített felvételt. A szőlő, a présház és a borpincék megtekinuíáa jt tettel gazdag villásreggelire invitálta a vendégeket, akiknek nevében Ilclmer Wintcr mondott meleg köszönetet. Knappé János felköszöntöje után elénekelték a finn himnuszt, azután a lársaság tovább folytatta utját a Dobó-tanya felé. A sok finn és eszt nő itt belemélyedt ¡a tanyaélet tanulmányozásába. Kedves kíváncsisággal megnéztek mindent, a belső szobákat, a konyhát, a baromfiakat, sőt az egyik közülük i#ég a hatalmas tanyaudvaron egyedül berzenkedő pulykakakast is lefotografálta. Dobó István és neje azután áldomásra hívta meg a társaságot és a finnek, bár Finnországban alkoholtilalom van, éppen nem látszottak abs« tinenseknek. Dr. Kogutowicz Károly, a kirándulás spiritusz rektora nagy gaudium közepette mutatott be a Dobó-tanyán egy speciális dolgot, amit ő fedezett fel. A tanya két épülete között antenna van kifeszítve, de nem rádió céljaira',hanem ami harsogó derültséget keltett — a házőrző komondor rabságát könnyitj meg. Az »antennáról- hosszú lánc csüng alá, amelynek vége a Dobó-tanya Bodrija nyakához van erősítve. A jó állat azután, ha ugy tetszik, nyakláncával végig futhat az egész udvaron. Nagyon tetszett ez a finneknek. Az ut ezután az erdööri szakiskola pompásan gondozott erdőségeibe vezetett. Itt valóságos irredenta előadást tartott Rohoska Soma erdész főmérnök, aki csodálatraméltó kitartással és munkával köti Alsótanyán a sivóhomokot. A finnek és a magyarok ekkor már nagyon összemelegedtek. Nem volt egyetlen finn. vagy eszt sem, aki epv-két szőt ne tanult volna meg magyarul. Egy halsínkii egyetemi hallgat ónö már elég folyékonyan beszélt magyarul és ő köszönte meg Rohoska főmérnöknek a kalauzolást Csak egy kislány van a világon A rekkenő hőségben kissé megkésve éró rozstáblák között vidáman nótázó társaságot vittek az autóbuszok az Alsóközponton levő mezőgazdasági egyesülethez, ahol a hűs diófák árnyékában dúsan teritett asztalok várták a vendégeket. Az egyesület székháza ajtajában NémetK Lajos kisgazda szives magyar szavakkal üdvözölte a vendégeket, akik nem győzték kifejezni köszönetüket és hálájukat. A város ebédjét gavalléros bőkezűséggel szol-, gálta fel a vendéglős és már leves után megindult a toasztok áradata. SziDte frappiroztálj a jelenlevőket Németh Lajos kisgazda beszéde, amelyből bár alig-alig értettek meg valamit a vendégek, de szivbőljövő mondatai általános tetszéssel találkoztak. — Kegyelmes uraim, messze országból jött vendégek! — hangzott az érdekes köszöntőSzivemre teszem a kezem és ugy kivánok minden jót önöknek, akik a Trianon átka alatt görnyedő magyarokhoz vendégekül jöttek. A szeszfogyasztás, mint hallom, a finneknél csak kicsike van, de Magyarországon mégis, csak bizonyos mennyiségű, szeszfogyasztást lehet eszközölni. Jó étvágyat kivánok. És megindultak a toasztok. Dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár volt a tolmács, aki alig győzte a sok fordítást. Magyar köszöntő is hangzott el. A lenszőke finn diáklány közvetlen szavakban köszönte meg a vendéglátást — Kedves testvéreink — mondotta Marta Lepster — szivünkből ugy szalad ki a lelkesedés, mint tavasszal a medréből a Tisza. Szeged volt a legjobb, a legszebb minden között és mi ide még sokszor vissza akarunk jönni Kívánjuk, hoiy a trianoni Magyarország hamarosan a régi nagy Magyarország legyen.' Megindult a nólázás, édes-bus finn dalokat énekeltek, azután magyar nóta járta. Nagy lelkesedést keltett, amikor a finnek ajkán filhangzott a tini: »Psalt w feJtiéay ygn a _ viljpir;.