Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-21 / 139. szám

11128 •HHi ül.l,.!» «HS» „Legjobb volna lebontani a földbeiQiyefzteR gyermekklinikát', — mondotta a kultuszminiszter az egyetemi érkezések szemléjén <*r6f Kfeheleberg Kuni Szegeden ( A Délmagyarország munkatársától ') Kle­bclsbr.rg Kunó gróf kultuszminiszter szerdán délelőtt féltizenkét órakor dr. Denhoff mi­niszteri tanácsos társaságában autón Szeged­re érkezeti és délután hat órakor lovább utazott Gyulám- A miniszter megérkezése ulán azonnal a püspöki palotába hajtatott, ahon­nan dr. Aignrr Károly főispán, Somogyi Szil­veszter polgármester kíséretében az egyetemi épjtkezések megszemlélésére indult. A szemle 9 bőrgyógyászati klinikánál kezdődött, ahol mar vártak a miniszterre az egyelem tanárai. és tovább utazott Gyulára, ahol az épülő iskolákat tekinti meg A paprikások kQldöilségt a kultuszminiszternél A szegedi paprikatermelők és kikészitők nagy küldöttsége várakozott szerdán délelőtt a püspöki paloLaban a kultuszminiszterre, aki megérkezése után. azonnal fogadta a küldött­séget. A paprikások átnyújtották a miniszter­nek azt a memorandumot, amelyet május tizenhetedikén tartott nagygyűlésükön szöve­geztek meg és amelyet a kormányhoz kíván­nak juttatni sérelmeik orvosoltatása végett A minisztert közbenjárásra kérte fel a ltül döttség. Klcbclsberg Kunó kijelentette a küldöttség előtt, hogy a paprikások sérelmeit tanulmá­nyozta. Tárgyalt már ebben az ügyben a földmivelésügyi államtitkárral, aki megígér­te, hog.v rövidesen megszünteti a házban való paprikavizsgálatok kellemetlen rendszerét. Megígérte a miniszter, hogy a memorandumét rendeltetési helyére juttatja­II polnármesfer a fivárcsfoati sürgeti meg Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, az ' - „„. „ . . „ _ „_ .. fir - . épiési vállalkozók és Aimássy Den« «röf- a tizmiMio pert p $ «I városi kölcsön fóváliagyásAt nóv aki egyik rokonának meglátogatására jötl Szegedre. A miniszter ezután sorra megtekintett» s készüld klinikákat. Kívánságára működésbe akarták hozni a fo­gadalmi templom villanyerőre berendezett ha­rangszerkezetét, dc a szerkezet váratlanul fel­mondta e szolgálatot a városi urak mérhetet­len bosszúságára Azonnal szerelőért küldtek, aki azonban csak másfél órai kutatás után. találta meg a hibát és így a hősök harang­jának hangjában csak később gyönyörködhe­tett a kultuszminiszter. , R sikertelen harangozási kísérlet után a miniszter és kísérete a polgári tanár­képző intézet helyére, ment, ahol már láza­sán folyik az alapozási munka A miniszter érdeklődött, hogy mi van a telek sarkában ¿ü|ó Nyikos-féle házzal, amely legnagyobb meglepetésre még mindig olt áll és akadá­lyozza az alapozási munkálatokat. A polgár­mester közölte a miniszterrel, hogy a város már megkapta a ház azonnali birtokbavéte­lére. a felhatalmazást és így a jövő héten sor kerül ú lebontására is. Sokáig szemléigelte a miniszter » gyermekklinika töldbesiily esztett épületét, amely, a Tiszapart legszebb helyén, a Tisza LajOs-körut sarkán éktelenkedik. Nem tetszett az épület a miniszternek sehogysem. —; y*alamit kellene vele csinálni — rnon­dcitt?. talán le kellene nyesegetni körülötte a Tisza partját, hogy érvényesüljön az épület. A város urai azonban kijelentették, hogy ezt a megoldást az árvízvédelem érdekei le­hetetlenné teszik, mert a Tisza partja védő­töltés, amelynek megbolygatása veszedelmet hozhatna az egész városra. — Legjobb volnu lebontani az egészet, — mondotta félig komolyan, félig tréfásan, de meggyőződéssel a miniszter, aki ezután autóba ült -és/. Oorozsmára látogatott el, ahol a polgári iskola helyét tekintette meg, majd visszajött Szegedre. Ebédre dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök láttp vendégül a miniszlert, aki délután az egyetem központi épületében értekezletre hív­ta össze a város képviselőit és az egyetemi tanárokat a Templom tér rendezése í- 4 « • • . ügyében Ezen az értekezleten bejelentette a miniszter, hogy a Templom-tér záróépületét, amely az uj teret a Gizella-tértől választja majd el, még az ősszel megkezdi, a többit pedig a jövő év tavaszán Ószig eldől az is, hogy a tér rendezésére benyújtott pályatervek közül melyik kerül kivitelre, valószínűleg a kiviteli terv elkészítésére a ket elsődíjnyerte« -pitész, Rerrich Béla és Wälder Gyula kap­nak közös meghizatást mniszter ja erteteskí. utee ulí (A Délmagyarország munkatársától.) So­mogyi Szilveszter polgármester, Rack Lipót pénzügyi tanácsnok és Scuttéty Sándor fő­számvevő társaságában csütörtökön reggel Budapestre utazik, hogy megsürgesse a fiz­millió pengős uj városi kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyásét. Ezt a köz* gyűlési határozatot a tanács csak szombaton terjesztette fel a belügyminiszterhez, azért ilyen későn, körülbelül két hónappal a hatá­rozat meghozatala után, mert az uj szabályok értelmében külön közgyűlési határozat kell a kölcsön minden egyes tételére és a kormány addig a kölcsön felvételét nem engedélyezi, am!g a kölcsön felhasználására vonatkozó közgyűlési határozatokra a város nem kapott belügyminiszteri jóváhagyási Még a legutóbbi közgyűlésen is szerepelt néhány ilyen tanácsi előterjesztés és a közgyűlés határozatának felebbezési határideje csak most fért le. A kölcsönre vonatkozó régebbi határozatokat ezekkel együtt terjesztette fel a tanács. A polgármester most majával viszi a köl­csön ügy minden aktáfát, hogy a belügymi­nisztériumban szükség esetén készen ós kéz­nél legyen valamennyi, mert igy azt reméli, hogy a kölcsönhatározat jóváhagyása gyor­sabban történik meg. Sokszor megtörtént ugyanis, hogy hasonló esetben a belügymi­niszter külön-külön rendelte el egyes akták felterjesztését, ami rengeteg idővesztesége* Jelenteit. A belügyminiszter döntés előtt átteszi a bölcsönre vonatkozó közgyűlési határozatot véleményezés végett a pénzügyminiszterhez, aki azt abból a szempontból birálja felül, hogy a kölcsön engedélyezése nem sérti-e az ország hilelérdekeit. A polgármester ezérl ellátogat a pénzügyminisztériumba is, ahol — ha lehetséges — soronkívüliséget kér erre a véleményezésre, mert a kölcsön engedélye­zése most már, amikor a városnak kedvező­nek látszó ajánlata is van a tízmillió pen­gőre, meglehetősen sürgős. A város főtisztviselői ezt a pesti utat ter­mészetesen felhasználják más városi ügyek elintézésére is, amelyekről azonban a pol­gármester elutazása előtt nem nyilatkozott­A dinár és pengőfiamisiiólc a törvénysssék Szerencsés fekete Verát csütörtökön hallgatja M a töi vény széle (A Délmagyarorazág munkatársától.) X ! szegedi törvényszék Vild-tanácsa szerdán kezdte tárgyalni a dinár- és pengőhamisitók monstre bünpörét. A törvényszék három napra tűzte ki a pénzhamisítók bünpörének főtér­gyalásét. Szerda délelőtt a törvényszék a régi dlnárhámlsitások ügyét kezdte iárgyalni. A dinárhamisitások bünpörét a lörvényszék már 1924-ben egy­szer tárgyalta, amikor is » hamisított diná­rokéi szakértői véleményadás célfából el­küldték Belgrádba. Belgrád azonban vá­laszra sem méltatta a magyar hatóságok átiratát. Évek teltek el, még Belgrádból a szakértői vélemény Budapestre érkezett és még hosszú idő, még azokét a szegedi (ör­vényszék is megkaphatta. A szegedi törvény­székhez visszaérkezett hünieiek egyrészét Belgrádban meg is dézsmálták. R hamisított dinár címletek eltűntek. A pénzhamisításhoz szükséges technikai ki­szereléseket pedig jórészt kicserélték. A szerdai főtárgyaláson Kiss István, aki a pénzhamisító banda vezére roll, sehogy sem akart ráismerni fényképező gépére. — bz nem az enyém — mondotta. Az én fényképező gépem uj volt, ez pedig egy ócska masina. A törvényszék nem kutatta to»ább, hogy mi történt a Belgrádba küldő« pénzhamisító fel­szerelésekkel. KISS István «jiauhamiiitéfc »isire igényien *aró em­berke. Olyan halkan beszél, hogy alig lehet érteni szavát. Finom és választékos kifefezé­seket igyekszik használni. Büszkén vallotta be, hogy hat gimnáziumot végzett. Valami­kor adóügyi jegyző volt. Szenvedélyes ama­tőr fényképész es Így gondolt először a pénz­hamisításra. Nem (agad semmit, minden! töredelmesen beismer. Társai, a hamispénz terjesztők ta­gadnak. Kiss István hiába mondja a ne­mükbe bűneiket. 1921 telén Kiss István Pesten volt. Itt is­merkedell meg Szabó Oéborral, akitől 2500 darab hamis Sfdlnárost kapott terjesztésre. A hamis dinárokat Sze gedre hozta és megkezdte a terjesztési. Bol­dog, boldogtalant felbérelt a hamis dlnárosok terjesztésére. A terjesztők busás haszon re­ményében megszállott területre utaztak át, ehol megkezdték működésűket. A Szabó Cábor-féle hamis dinárosok nagy­szerűen sikerültek, úgyhogy Kiss István el­határozta, hogy ezután maga is megpróbál­kozik a hamis pénzek gyártásával. Kiss Ist­ván egy és százdinárosokat kezdett gyártani. A hamis százdinárosok ám* bár nem a legjobban sikerültek. A terjesztők­nek 123 darabot sikerült elhelyezni. Kiss Istvén 'öbb társa segítségével Bőrcsök József sánHiriaívaí aszdálkettö tanyáján mtte&ig t>$ fliozhainiettö jptthejylt. A Jet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom