Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

»zer^esxáeség : De«k Ferenc ucco ¿. Telefon: 13-33, - К lodóhlvolal. ír álcsbnKön^vlAr «» Jegyiroda: Aradi ucco S. Telefon: ЗОН, ^ Nyomda: löw I.Ipöí ucce'19.Teleion:l®-'34.« »«»<«» Péntek, 1928 Junius 1 IV. évfolyam 123. szám MAKÓ: S/.crkcírlöjéo él kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon: 151. uAm.« » « » « я HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerketzldtég é» klodóhlvolol: Andrduy ucca 23. Telelop: 49. »zóm. •< » «» «» « » Ifiotlzöíesí óra ^oV3!)ia ."J-ZO vidéken éí a MVvArosbar» 3-Ot>. kUltmdöit «-"»O pengő, »ove* szim 1», vasár- «»Ünnepnap 2-4 fillér Minden időben akadtak emberek, akik mint közéleti tényezők kívántak szerepelni és szót vinni azon a jogcímen, hogy ők igen hangosan reklamálták az erkölcsöt. Mindig voltak, akik la politikai és társadalmi solymári rózsaleány babérjaira áhitoztak és mivel ezek elnyeréséhez inkább egy negatívum szükséges, mint sok pozitívum, azért ez a pálya aránylag könnyen termett pálmákat az illetőknek Igaz, hogy ezek az urak az erkölcsöt magát fegy kissé megszükítve értelmezték. A reklamációjuk szinte kizárólagosan arra az Aránylag keskeny területre szorítkozott, amely mi ágyékok között foglal helyet. Hogy egészen ¡tudományosan fejezzük ki magunkat, ezek a fehéríelkü urak rendszerint a nemi erkölcsöt értették, amikor általában és különösen erkölcsöt prédikáltak. Pedig mi ez a tenger Rima tükréhez képest, ahogy a régi drámairó mondja, micsoda vakondokszemlélet és bétatávlat az, amely nem érzi és nem tudja, mélységes átérzéssel és magasztos öntudattal, hogy az erkölcs egy világ, hogy minden, ide minden az erkölcs körébe tartózik, ami emberi megmozdulás és életjelenség adódik Bzeu a földön és hogy a nemi erkölcs csak fcgyszerü járuléka és függeléke annak a bizonyos erkölcsnek, amely egyéneknek és nemifedékeknek egész életében és szellemében megnyilatkozik. Vannak, akadnak, akik a fajíöntartás puszta lényét bizonyos megütközéssel és méltatlankotíással fogadják, akik szemérmes pirulással fordulnak el attól a valóságtól, amely az élet ¡minél dúsabb és erősebb folytatását akarja és fekik az emberi életkor legvégső haláráig nem bírják sehogysem kiheverni azt az irtózatos taagy csalódást, amely akkor érte őket. amikor a gólyáról szóló bűbájos és illedelmes Öajkamese illúziójából felébresztette őkel egy vasorrú bábaasszony. Ezek az egyszerű és jámbor lelkek állandóan erkölcstelenség után szimatolnak, nyilvános és magán helyeken, le közélet terein, az újságok és a mozik lepedőin, de különösen a színházakban Élőiről, hátulról megnéznek minden darabot, kiváltképpen minden ruhadarabot a világot, jelentő Öcszkákon és keresik, kutatják, távcsövei és röf fel azt a bizonyos hatért, amely az ő szemmértékük szerint az erkölcsöt és az erkölcstelenséget elválasztja. Ezek a válogatós és kényes urak szerfölött nagy előszeretettel használják a disznóság, a szemét, a lerakodóhely, e trágárság, az aljasság, a szemtelenség és pgyéb szavakat, amelyeknek puszta említésekor bizonyos morális megkönnyebbülést éreznek. Hogy az ő mentalitásuk miért vonzódik éppen ezekhez a szemenszedett kitételekhez, fez előttünk rejtély marad, ezt talán Freud professzor behatóbb analízise tudná megfelelő módon kimutatni. Mindezeket természetesen nagy általánosságban mondottuk egy bizonyos közéleti embertípusra, de ami különösen a szegedi viszonyokat illeti, nálunk egy idő óta egészen összetévesztik némelyek az allegóriát a file|góriáv«J. Mi már nem először hirdetjük, hogy » művészetben (és részben, de csak igen lds té&iben a színházat is a művészethez számítjuk) egyetlen erkölcs van és ez a tehetség. Egészen egyszerűen, ami tehetségtelen, az erkölcstelen, akármiféle hazafias vajcry más egyéb magasztos fémjelzéssel mutatkozik is. Éppen ezért meg kell mondanunk világosan és kereken, hogy mi egyáltalában nem va•gyunk ugy megelégedve a szegedi színház mai irodalmi és művészeti vezetésével, programjával, irányával és szellemével, mint amennyire alapjában véve meg van elégedve az a jámbor és csöndes mentalitású színügyi bizottsági ur, aki a jobb szélső padporból csütörtökön este olyan viharosan és lágyan fuvolázta az erkölcsöt Mi ezzel szemben azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a szegedi városi színház a házikezelés első esztendejében éppen irodalmi és művészi program tekintetében egészen értelmetlenül és céltalanul, disztelenül és sikertelenül lavírozott, hogy a szegedi színházi kultúra nívója egyre jobban és gyorsabban halad a mélypont felé és hogy e téren csak állandó ígéretek és fogadkozások vannak, de gazdája végül soha 6e akad se egyiknek, se másiknak. Egy színház művészi erkölcsét nem a rendőrség ellenőrzése garantálja, mint ahogy a művészi lelkesedés lángjait sem az inspekciós tűzoltó gondjaira bízzák! Még egyszer ismételjük és nem lehet elégszer ismételni: a művészet nem erkölcsrendészeti és nem közigazgatási, valamint nem is köztisztasági föladat és aki ma, a huszadik század harmadik évtizede végén, Európa közepén igazi színházi kuliurát akar adni, annak valamivel többet kell tudnia annál, hogy mi a pikáns és mi a decens és aki művészi kérdésben véleményt nyilvánít, annak legalább a modern esztétika alapfogalmait keU | ismernie! 'Peking elesíe Küszöbön áll Л dél? csapafote egészen a Hinai falig nyomulnalc előre (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Pekingből jelentik: Tokiói jelentések szerint Peking eleste küszöbön áll. Tokióban azt hiszik, hogy e délkir.ai csapatok Tiencsin és Peking elfoglalása ulán egészen a kínai falig fognak előnyomulni. Tiencsinben minden intézkedés megtörtént a külföldi állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megvédésére. A japán parancsnokság közölte a kinai hatóságokkal, hogy e város közvetlen környékén 16 kilométeres körzetben nem tűr katonai hadműveleteket, attól azonban nem zárkózik el, hogy a tiencsini vasútállomást ketonei csapatszállitásokra használják fel. Tokiói hivatalos forrásból származó közlések szerint meg van a remény, hogy CsangCso-Lin visszavonulása Peking és Tiencsin elesle után ismét helyre áll Kina egysége. Aggodalomra csak az ad okot, hogy a viszszavonuló északkinai csapatok esetleg re« bolni és fosztogatni fognak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Washingtonból jelentik: A japán főhadiszállás értesülése szerint Csang-Cso Lin tábornok, az északi kormány fe]e elrendelte Peking katonai kiürítését. Az északi csapatok Pekingben időző hadosztályét a város kiürítését már meg is kezdték és Mukden irányába vonulnak vissza. A japán főhadiszállás véleménye szerint a délkinai nacionalista j csapatok talán már holnap, legkésőbb hol| napután bevonulnak Pekingbe, , A paraszt-demokraía koalíció vádaí emel Korosec belügyminiszter ellen A szerb csendőrség brutalitásai miatt Jugoszláviában megismétlődlek a véres tüntetések a netlunól egyezmény ellen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: Az olaszellenes tüntetések egyes vidéki városokban még mindig tartanak. Tegnap Zimanyban, ma pedig Eszéken voltak tüntetések a nettunói egyezmény ratifikálása ellen. Belgrád uecáin ma ismét nagy tömegekvonultak fel, főleg diákok akik közül a rendőrség négyet letartóztatott. A Rjecs és a Norosrtl című esti laapokat a rendőrség lefoglalta a tüntetésekről szóló hirek és a rendőrség magatartását bíráló cikkek miatt. A rendőrség közölté a paraszt-demokrata koalícióval, hogy a belügyminiszter a vasárnapra Susákra és Eszékre összehívott gyűléseket betiltotta, mert valószínűleg ott zavargások történhetnek. A tüntetések természetesen erősen foglalkoztatják s különböző politikai pártokat. A paraszt-demokrata koalíció a szkupstina mai viharos Ülése után megállapította, hogy a tegnapi véres eseményeket a csendőrség provokálta, amely áltat! nyerse«? fjjgel nemerak a tiint?t№?t. hanem a fcékés járókelőkel is megtámadta. A paraszt-demokrata koalíció üléséről kiadott kommüniké a csendőrség magatartását a civilizáció szégyenének nevezte. A kommünikében parlamenti vizsgálatot követelnek és megállapítják, hogy Olaszországban állandóan megismétlődnek a tüntetések Jugoszlávia ellen, ennek dacára az olasz kormány egyetlenegyszer sem ontotta olasz állampolgárok vérét. A koalíció elhatározta, hogy a rendőrség brutalitása miatt vádat emel Konwoc belügymintsaster ellen. Vihar a szkupsfinában A szkupstina ma délelőtti ülését a parlament folyosóin izgatott jelenetek előzték meg. A képviselők csoportokba verődve vitatkoztak az éjszakai tüntetésről és a rendőrség működésére!. Mítar aztán Feric Nifeola elnök megnyitotta az ülést s néhány Szót szólott, az ellenzéki padokon leírhatatlan feoírínv kqr^kcfíetf. A horvát naraszt-