Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-06 / 103. szám

IW május 6. DÉLMAGYARORSZAG 4 Möra Ferencet három napig ünnepelte Marosvásárhely Megírtuk, hogy Móra Ferencet, akit a léi eleje óta a trianoni határokon Innen és tul agyszólván minden nagyobb magyar Táros meghívott falai közé, legutóbb a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond-Társaság kérte föl, hogy tartson előadást az otfanl magyarságnak. Móra, amint ld6t birt magának szakítani, elegei Is tett a meghívásnak s vasárnap megtartotta előadását e most Targu MuresDek nevezett, nagy történelmi multu Marosvásárhelyen. Mint a kolozsvári Ellenzék-ben olvassuk, Möra marosvásárhelyi ut|a valóságos diadalmenet volt. A Székelyföld és a többi vásárhelyi magyar lap vezércikkel köszöntötte és búcsúztatta s valamennyi a legnagyobb elragadtatás hangján Ír erről a felejthetetlen emlékről, amit az Író maga alán hagyott a székelyek fővárosában. Szombaton, megérkezése estéjén Móra grói Toldalaghl József vendége volt, aki tiszteletére Ötven teriiékes vacsorát adott Koronkai kastélyában, amelyen a város iró- és mágnásvilága jelent meg, a többiek közt a Telekiek, Aporok, Bethlenek. Másnap dr. Ferenc Mihály Zsigmond földbirtokos adott az iró tiszteletére nagyszabású ebédel, amelyen a város dzsentri-társadalma vett részt. A Kemény Zsigmond-Társaság Ülését a kollégium dísztermében tartották meg, ahol ötszáz ember szorongott. Az elnöki megnyitót R. Berde Mária, az országosan ismert regényíró tartotta, aki a közönség tapsai közt köszöntötte Mórát, mini a magyarság vigasztalóját, mini páratlan eredeliségfl művészt s mint az első magyar irót, aki nem azért fölt Erdélybe, hogy vigven, hanem, hogy hozzon, Móra azután közel másfélórás előadást tartott a maga közvetlen, tárgyhoz nem kötöti modorában s olyan sikert aratott, aminőt a lepfelentések szerint még nem látott az ős székely város. Az előadást egyik vendéglő éttermében százteritékes bankeli követte, amelyen a polgári társadalom nevében mondtak több felköszöntőt az Íróra. Hétfőn délben isméi gróf Toldalaghl vendége voll Móra intimebb ebéden, délután orgonahangversenyt rendeztek tiszteleiére a kultúrpalotában, majd szállásadója, dr. Szilágyi János főorvos gyűjtötte össze délutáni teára a város honorációs társadalmát. A búcsúvacsora héliőn este volt Máriaffv Lajos kamarás és felesége, báró Wesselényi Erzsébet szentgyörgyi kastélyában, ahol megint a környék mágnásvilága gyűlt össze. Móra pénteken utazóit vissza Erdélyből Budapestre, ahol szombat este tartotta székfoglalóját, mint a Gárdonyi-Társaság tagja a pesti vármegyeház dísztermében. SZABÓ LÁSZLÓ EMLÉKIRATAI XL A színészek között 1893 december 1-től virágvasárnapig minden este színházban voltam, talán két-három napot kivéve és minden szabad időmet a Sugár-kávéházban töltöttem a színészek között. A szinház melletti Sugár-kávéház hosszú törzsasztalánál (a Stefániára néző oldalon) elmaradhatatlan véndég volt Follinusz Emil, a legműveltebb és legtanultabb színész, akit eddig láttam. Bizonyos kómikus szerepekben elsőrangú művész volt, bár a hangja már nagyon fakó volt. Már nem tudom, milyen francia darabban szerepelt Delobelle, egy színész, aki nagy művésznek képzeli magát, — ebben a szerepben Follinusz utolérhetetlen volt. De voltak kitűnő buffó szerepei is, például a Nap és Hold-ban. Náni cimű népszínműve akkoriban minden szinház műsorán volt. Follinusz szépen beszélt franciául is, — atyja, aki a legelső magyar színigazgatók egyike volt, külföldre is kiküldte — és nekem nagyon sok értékes útbaigazítást adott, hogy mit olvassak. A magyar színészet hőskorából tömérdek érdekes dolgot tudott elmondani, — nagy kár, hogy semmit nem jegyeztem le belőle. Mindennapi társaságunkhoz tartozott Dezséry Gyula, a nagyszerű kómikus, aki azonban. a társaságban sokkal kevésbé volt mulatságos, mint a színpadon. Az igazat megvallva, Kiss Palcsi polgári bormérésében a Kőlcseyutcában sokkal jobban érezte magát, mint a kávéházban. Vidámabb fiu volt Polgár Sándor, a buffó, Polgár színigazgató testvére. A tenorista Perényi József volt, Kuczik debreceni hentesmester fia, akinek hangja volt, de énekelni nem nagyon tudott. Debrecenből került Szegedre Kocsis Etel is, aki nagyszerűen énekelt, de megjátszani csak Gretchent tudta. Rendkívül szolid polgári leány volt, — hamarosan nőül is vette a szinház hősszerelmese, Pethes Imre, kinek nagy művészi egyénisége akkoriban, 27 éves korában, még csak fejlődőben volt. Igen értékes karakter színész volt László Gyula is, a szegedi Schlesinger-családból, — de nem a sapkás Schlesinger-családból, mely Szirmai Imrét szolgáltatta a magyar színművészetnek. László Gyula a kötelesróatudás mintj&jfee volt s igen komolyan fogta fel művészi feladatait Természetesen nagy sikerei voltak neki is. Balla Kálmán volt a bonvivant, aki borzasztóan szeretett volna az életben is olyan nagyúri módba jutni, mint a színpadon. Volt még egy kitűnő karakter-szinész: Peterdy Sándor. Nagyon érdekes volt a társulat kitűnő baritonistája: Főldváry József; a betyár-és csikós-szerepekben utolérhetetlen; valóságos vad-zseni; az operettekben azonban hasznavehetetlen volt, mert nagyon lassan olvasta a betűket, a hangjegyeket pedig sehogyan sem. Akkoriban még a kóristák között is voltak kitűnő színészek: Parányi Dolfi, Ország Bertalan (utolérhetetlen basszista) és Makray Dénes, egy vékony kis csángó fiu, akiből később Kolozsvárott elsőrangú színész lett. A hölgyek közül nagyon népszerű volt Rónainé Balog Etel, egy feketehajú szépség, a legműveltebb és legfinomabb stilusu művésznők egyike. A naiva, Kalmár Piri, határozottan jobb volt, mint Csillag Teréz. Hentallerné volt a primadonna; kissé már molettebb volt, mint ő maga is óhajtotta volna, de a hagja még üde volt és nemcsak énekelni, de játszani CsóR után nem Kell az aflcaí renúbef}oxnl t KJ&asana Superb Afalcrouge ! . Világ axenxdcló 1 Hölgye Jc magasxtaltált I Csókálló, az ajkon változatlan marad t KapHató minden gyógytárban, drogériában 6s lllaíssertdrban. Veiérképvlseiösóg : MíQály Ottó gyógyárunagykereskedés, Badapeal, VI., Voamanlcaky utca 43. 1.12 is tudott- Lévay Sári még egészen kezdő volt, de tüneményes szépsége, fiatalsága, kedvessége s az a nagy szépszerüség, melyet családja Szegeden élvezett, nagyon hamar átsegitte őt a kezdet nehézségein. A karmester, Zuojemszky Nándor már idősebb ur volt, de igen szép operett-előadásokat produkált. Operát csak kettőt mertek előadni: FaustJOÍ és a Paraszt Becsület-et. Somogyi Károly volt a színigazgató, — rideg, népszerűtlen ember színészek és újságírók közt egyaránt. Azt azonban meg kell adni, hogy nagyszerű társulatot tudott összeállítani és mindig kitűnő volt a műsora. Különben olyan művészei voltak, hogy minden darabot sikerhez juttattak. Kabos Edének volt egy darabja (ha jól emlékszem Éva), melyet a Nemzeti Színházban az első előadás után levettek a műsorról, mert kinevette a közönség. Ugyanaz a darab a szegedi színházban tüneményes sikert aratott. Azóta az a nézetem, hogy tehetséges és jóindulat« szinészek keiében még a legrosszabb darab is érvényesül. Szabad időmet nemcsak azért szerettem a szinészek között eltölteni, mert érdekes dolgokat hallottam és tanultam tőlük, hanem azért is, mert akkoriban valamennyi színész az egész újságot végigolvasta, nemcsak a színházi rovatot és igy velük mindenről lehetett beszélni. Az irodalmat mind jól ismerték, nemcsak a drámai, hanem az elbeszélő irodalmat is és általában a műveltségnek azon a fokán állottak, hogy Szegeden seholsem lehetett magasabb színvonalú társalgást hallani, mint a Sugár-kávéházban a színész asztalnál. BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI \ Május 6-án, vasárnap Líatie Haid. Wladtmir Oaídarow mgy Hímje!. A fehér rabszolganő Keled regény 11 felvonásban. Аипйш Híradó. Május 6-ín, vasárnap Honolului pokol, a Május 6-án, vasárnap Líatie Haid. Wladtmir Oaídarow mgy Hímje!. A fehér rabszolganő Keled regény 11 felvonásban. Аипйш Híradó. A legizgalmasabb drámi szárazon, vizén és a levegőben 8 fel- 8 vonásban. Főszereplő Marcella Dolly. • Azonkívül Dórt és ai arany oroszlán és Becsületes megtaláló i Burleszk 2 felvonásban. Burleszk 2 felvonásban. H leadások kezdete 5,7, 9. vasár- é* ünnepnap 3.5. 7 és 9 Arakor. Előadás >k kezdete 5,7, 9, vasár- As ünnepnap 3 5 7és 9 órakor, jjj BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Milui 7., 9-én, hétlen, kedden «s szerdán REOINALD DENNY legújabb filmje Szervusz apukám vígjáték ö felvonásban. Azonkívül: Tilos a flört dráma 7 felvonásban. Főszereplő: PUTTY LYA Május 7., 8-án, hétfőn és kedden üz elvarázsolt kastély vig kalandoriőrténet 8 felvonásban. Főszereplő; LOUISE FAZENDA. Azonkivfli A nagy favorit sporttilm ö felvonásban. Főszereplő: LOll TELLEOEN. Előadások kezdete: 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7,9 órakor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor.