Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-12 / 108. szám

1928 május 12. B^awKPCHrareuaaraai DÉLMAGYARORSZAG Meggyújtotta felesége ruháit, összedarabolta a bútorokat, máglyát rakott és Iiorolvával átvágta a nyakát Borzalmas öngyilkosság Mélykuton (A Délmagyarország munkatársától.') A' szegedi ügyészség területéhez tartozó Mélykuton borzalmas öngyilkosság történt Az öngyilkosság előzményeihez tartozik, hogy Veverka Antal, aki százszázalékos rokkant, állandóan veszekedett feleségével, akire féltékeny volt. Néhány nappal ezelőtt ismét összevesztek. Veverka üldözni kezdte feleségét, aki elmenekült hazulról. Veverka erre összecsomagolja felesége ruhaneműiéi, berakta a katlanba és feSgyuJíoita. Az égő ruha szagára előjöttek a szomszédok és eloltották a tüzet. Veverka tovább dühöngött és íjaííáveí Összevagdalta a bútorokat. Az esti órákban azután a szomszédok ismét arra lettek figyelmesek, hogy Veverka házából újból füst tódul ki. A szomszédok erre feltörték a ház ajtaját, ahol borzalmas látvány tárult elébük. A szobában lévő ágynemű máglyára volt rakva és petróleummal leöntve égett. Az asztalon véres borotva hevert. Veverka pedig arcra borulva, átvágott nyakkal feküdt a véres szalmazsákon. A lángok még nem értek oda, ahol Veverka feküdt Veverkát beszállították a szegedi sebészeti klinikára. Állapota életveszélyes. Hatvanezer pengőt takarit meg a város a fogadalmi templom kőfaragó munkálatain A kedvezményezett fővárosi vállalkozóknál lényegesen olcsóbb ajánlatot tettek a szegedi iparosok Pénteken délelőtt járt le annak a versenytárgyalásnak a határideje, amelyet a város a fogadalmi templom belső kőfaragó- és szobrászmunkáira irt ki. A beérkezett ajánlatokat — hét ajánlat érkezett be — pénteken délelőtt már föl is bontotta a versenytárgyalási bizottság, amelynek elnöke Fodor Jenő polgármesterhelyettes volt, tagjai között pedig Foerk Ernő professzor, a fogadalmi templom épitője is helyet foglalt Általában nagy érdeklődéssel várták a versenytárgyalás eredményét, amely teljes mértékben igazolta a várakozásokat. Kiderült, hogy O munkát ia szegedi vállalkozók körülbelül negyven-ötvenezer pengővel olcsóbban csinálják meg, mint amenynyiért az ajnározott pesti iparosok ajánlkoztak. Az a harc tehát, amelyet a Délmagyarország indított a kőfaragómunkák idegenbeadása ellen, a város számára ötvenezer pengős megtakarítást eredményezett. A versenytárgyalás kiírásának — mint emlékezetes — különös előzményei voltak. A város tanácsa néhány héttel ezelőtt Foerk Ernő professzor javaslatára kimondotta, hogy a fogadalmi templom belső márvány szobrászéi kőíaragómunkáit versenytárgyalás mellőzésével két budapesti vállalkozónak adja ki, Seenger Bélának és Král Gyulának, akik körülbelül 220.000—230.000 pengős ajánlatot tettek. A tanács különös határozatának, amely homlokegyenest ellenkezik a közszállitási szabályok rendelkezésével, az volt az indokolása, hogy a szegedi kőfaragók nem vállalkozhatnak úgysem erre a kényes munkára, mert sem megfelelő szakmunkásaik, sem gyakorlatuk, sem felszerelésük nincsen hozzá. A tanács határozata nagy visszatetszést keltett mindenütt, különösen a szegedi vállalkozók körében és a Délmagyarország a város egész közvéleményének akaratát fejezte ki, amikor sikra szállt a tanácsi határozat megsemmisítéséért és a versenytárgyalás kiirását követelte. A kérdés rákerült valamelyik közgyűlés napirendjére is Interpelláció formájában, de a tanács tárgytalanná tette az interpellációt azzal, hogy előzőleg bejelentette a közgyűlésnek, hogy korábbi határozatának megváltoztatásával a versenytárgyalást kiirja a kőfaragó- és szobrászmunkákra. így kzután nem is hangzott el a közgyűlésen az az interpelláció. A pénteki versenytárgyaláson bontották fel a beérkezett ajánlatokat Seenger Béla 221.800, Král Gvula 231-150, a Dunántuli Mészkőipar Rt. 257.187, Fischer János és fia (Szeged) 186.454, Auer Sándor (Szeged) 160.904, a Dunántuli Kőbánya Rt. 181.940 pengős ajánlatot tett az összes munkákra, a Kulai és társa cég csak a szobrászmunkákra tett ajánlatot 48.100 pengővel. Az ajánlatokat a versenytárgyalási bizottság kiadja most átszámítás végett a számvevőségnek, ahonnan rövidesen a tanács elé kerülnek és a tanács meghozhatja döntését. A versenytárgyalás eredménye szerint tehát a szegedi vállalkozók ajánlata mutatkozik a legelőnyösebbnek és a legolcsóbbnak. Auer Sándor 160.904 és Fischer János 186.454 pengős ajánlatával szemben az a két pesti vállalkozó, akik eredetileg 229.000 pengőért kapták meg a munkát és arra sem voltak hajlandók, hogy ebből a vállalati összegből tiz százalékot engedjenek. Nyilvánosságra hozták az Ipartestületi ellenzék teilet listáiét (A Délmagyarország munkatársától.) Teljes erővel folyik a választási agitáció a vasárnapi ipartestületi tisztújításra. Hz ellenzék pénteken délután nyilvánosságra hozta teljes Etáját, amely a következő: Elnök: Gombos István. Társelnök: Kis Géza. Alelnökök: Hodács Andor, Váradi Márton, Czeglédi Lajos. Számvizsgáló bizottság: Bokor Adolf, Schatz Izsó, Czétényi József, Suhajda József, Kertész József. Ügyész: Dr. Dettre János. Elöljáróság: Süveg Mihály, Lendáczky Sándor, Dobai József, Spitzer Sándor, Sípos József, Fenyő Jenő, Rubin József, Bittó János, Tül Frigyes, Podven Henrik, Trinkula József, Gyarmati Mihály, Schőnberger Károly, Berg János, Krizsák Lajos, Vénig Gyula, Bugyi Imre, Scherk Sándor, Izsák Ábrahám, Berg András, Moskovics Lajo6, Deutsch Mór, Hottya Lajos, Frischmann Gábor, Arkalján Miklós, özv. Kőnig Lászlóné, Szommer Pál, Csikós Elek, Vítkay János, Szabó József, Pázmán János, Zalka János, Szabó Ferenc, Bartos Lipót, Virág József, Tószegi Imre, Székely Sándor, Dudás Sándor, Talpai Mihály, Heim Antal, Dacsó Arnold, Ottovay István, Ábrahám Ferenc, ökrös Lajos, Kalmár Márton, Osznovits István, Dávid Sándor, Parádi Mihály, Reich Sándor, Sebestyén Pál, Kopasz Lajos, Szabó Imre, Magyar Imre, Balogh Nándor, Nagy Pál, Czuczák Ferenc, Kovács László, Becsky Antal, Ménesi Lajos, Susula Antal, Póttagok: Herczeg István, Ruzicska Lajos, Gyapjas József, Gábor József, Wigner Gyula, Tornai Mihály, Tóth András, Rózsa István, Cziner István, vitéz Rigó István, Csaba József, Kédel József. A jobboldal is elkészült a jelöléseivel, amely, természetesen szintén messze eltávolodott az úgynevezett hivatalos jelöléstől és a saját képére állította össze a listáját Ezen a listán a néhány liberális név csupán csalétek, amelyet a hiszékeny iparosokkal akarnak lenyeletni. A jobboldal jelölése a kővetkező: Elnök: Körmendy Mátyás. Társelnök: Takács Béla. Alelnökök: Rácz Antal, Erdélyi András, id. Metzger Péter. Cgyész: dr: Tóth Imre. Számvizsgáló bizottság: Schatz Izsó, Bokor Adolf4 Schwartz Manó, Kónya János, Jároli Géza. Elöljáróság: Rainer Ferenc asztalos, Kovács István asztalos, Kocsis Ferenc asztalos, Rubin József kárpitos, Lendáczky Sándor kádár, Herzog Samu asztalos, Till Frigyes férfi szabó, Tóth Gyula férfi szabó, Takács Ferenc férfi szabó, Tulliusz József férfi szabó, Bittó János férfi szabó, Méhes Lajos szűcsmester, Vénig Gyula cipész, Krizsák Lajos cipész, Karácsonyi Sándor cipész, Czétényi József cipész, Csellk János cipész, Marosán Milán cipész, Fejős Ferenc lakatos, Klein Ottó mechanikus, Deutsch Mór késes, Hottya Lajos bádogos, Frischmann Gábor géplakatos, Kertész József női szabó, özv. Kőnig Lászlóné női szabó, Sommer Pál kalaposmester, Csikós Elek női szabó. Kis Géza mészáros, Pázmán János mészáros, Zalka János mészáros, Szabó Ferenc hentes, Bock János borbély, Heim Antal hölgyfodrász, Steiner Miklós borbély, Ottovay István építész, Ábrahám Ferenc kőműves, Balogh Péter kőműves, Osznovits István vendéglős, Dávid Sándor kávés, Panácz Antal vendéglős, Sebestyén Pál csizmadia, Kopasz Lajos csizmadia, Szabó Imre szíjgyártó, Szűcs N. kovácsmester, Lőrik Árpád kocsifényező, v. Csányi János szobafestő, Czuczák Ferenc mázoló, Wolf Endre sütő, dr. Schütz József sütő, Ménesi Lajos papucsos, Nagy Mátyás papucsos, Reich Sándor, aranyműves, Gólity Lajos magyarszabó, Ablaka György nyomdász, Dacsó Arnold ács, Kalánka Kálmán cukrász, Vitkay János fényképész, Léderer Vilmos kályhás, Kovács Lajos bognár, Kormányos János asztalos. Póítagok: Sipos József kosárfonó, Kojits Milán szabó, Váradi Márton cipész, Gábor József villanyszerelő, Wigner Gyula női szabó, Tornai Mihály mészáros, Rombach Jakab borbély, Rózsa István cserepező, v. Rigó István csizmadia, Czinner István vendéglős, Kédel József szobafestő, Csaba Lajos kocsigyártó. A két listát összehasonlítva, Szeged kisiparosságának nagyon könnyű választani, hogy a kettő közül melyikre szavazzon. A régi, reakciós rezsimre, amely egy lépéssel sem vitte előbbre az Iparosság egyre súlyosabbá váló problémáit, avagy az uj, friss vezetőségre, amely már eddigi ellenzéki működésével is bebizonyította, hogy egyedül hivatott az iparosság vezetésére, a nyomasztó sérelmek orvoslására. A Vörösmaríy-pör (Budapesti tudósítónk telefon jelenté se.) Prágából jelentik: A Vörösmarty-pőr mai tárgyalásán Kovarc Mária táncosnőt hallgatták ki, aki mnidenáron alibit akart igazolni Chlepetór számára és sokszor ellentmondásokba keveredett. Egy másik tanú egy M. V. monogramos karkötőt mutatott fel, hogy az Chlepetórtól kapta. Az ékszerben felismerték Vörösmarty Margit karkötőjét. A 'árgyalás holnap folytatják.