Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-11 / 107. szám
E z sem volt éppen na "v baj: tömérdek volt kkor Budapesten a diák vendéglő, a Múzeumkor ufón kettő is, olcsó volt az Elkcd-vendéglő a Kecskeméti- és Magyar-utca sarkán, a Gránátos-utóban is volt egy Morbitzer, akinél harminc- karjeárha került az ebéd és valahol « Nagymező-utcában óriási helyiségei voltak ie$íy Mayer néni vagv Müller néni nevű kiTözönőnek, akinél már negyven krajcárt kellett ugyan fizetni, de ezérl olyan ebédet vagy vacsorát lehetett kapni, mint ma négy vagy ftt pengőért. Ila zenét is akartunk hallgatni, elmentünk a Bányaihoz, akinek igen nagy vendéglői üzeme volt a Rákóczi-uton a Rókussat szemben. \z irókat bámulni bementünk néh3 a Kis Pipába is a Sznrvita-téren, sőt egyszer, kuriózum gyanánt, felkerestük a Csigát is a S°bestyén-téren és ültünk annál az asztalnál, amelynél hajdan Vörösmarty és Petőfi ült. Kppen ideje volt, hogy oda menjünk, mert a következő évben már az egész városrészt lebontották. Szémos nőt bafliál a természetes »Ferenc József keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyilvónyai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferf JIC MZSCf vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és ifiszerüzletekben. B. 1 Ki legyen az ipartestület elnöke ? Engedje meg Szerkesztő Ur, hogy én, az egyszerű iparos js hozzászóljak ahoz a kérdéshez, ami most a szegedi iparosságot foglalkoztatja. Az most az élére állított kérdés: ki legyen az ipartestület elnöke? Milyen ember való abba a 1lis7.es pozícióba, amely mégis csak megtiszteltetést jelent akármelyik iparosra nézve. Csnkis olyan ember való az ipartestület elnöki székébe, aki ügyetlen érdeket ismer minden körülmények közölt: általános Ipari érdekel. Az ipartestületi elnök í-snk ipartestületi elnök legyen mindenhol és miniden körülményét; közölt s ne keresse politikusok kegyeit, mert a politika — hiszen mindenki tapasztalhatja — eléggé változó, az ipartestület azonban mindenkor megmarad, akármilyen planéta is legyen az uralkodó a politikában, mert iparra és iparoskézre mindenkor szükség lesz, amig csak teniber él a földön. Kár tehát a magyar iparosvezéreknek a politikusok kegyeit keresni, mert ezzel igen sokat ártanak éppen a magyar iparnak. A külföldön igen erős ipari szervezetek működnek, anélkül, ihogy kergetnék a politika lidércei, vagy keresnék tkegyelmes uraknak sokszor úres kegyeit. Ott oz iparosvezér csakjs az iparral törődik, az ipari szervezetek kiépítését tartja feladatának s természetes, hogy eredményt is tud elérni, mert meg van hozzá a hatalma és ereje, hiszen az iparosok bizalmával rendelkezik. Bátor, önérzetes v.s imponáló a föllépése és az óhajtása parancs, mert a hátamögött ott áll az iparosság. Nálunk, sajnos, mást tapasztalunk. Itt még az to hang is ritkaság, amilyen a (iombos Istváné volt a kereskedelemügyi miniszter előtt, amikor az adókivetési sérelmeket tette; szóvá. Ilyen az inarosvezer. Gerinces, uvilt és férfias. A hajbókolás gerinctelenséget jelent, a gerinctelenség pedig lakájtermészet, vagyis a gyámoltalanság jele. Ez a férfias szó, a minisztert, aüi néhány pillanattal azelőtt nem valami hízelgőén nyilatkozott az ipiyx>. syí' ól, valósággal frappirozla. Az jlyen komoly és önludatos föllépés, több hasznot jeleni az iparosságra nézve, mintha valaki politikusok vacsoráit eszi végig és ha garmadával pufogtat hazafias frázisokat. Mert a frázisból még jiem harapott senki, ellenben az intelligens, bátor föllépés már sok ügyet terelt jó útra. mikor az már elveszettnek látszott. Ezekben feleltem én arra a kérdésre, hogy ki legyen hát az ipartestület elnöke? Az, akinek nem politikai lidérckergetés a célja, hanem valóban együttérez iparostársaival. Az, aki nem ígér, de dolgozik. Az, aki érezi s mint a példa is mutatta, meg meri mondani ott is, ahol kell, hogy az iparosságot sérelem érte: tehát segítsenek rajta azok, akik felelősek érte. A szegedi iparosság meg fogja mutatni, hogy nem hagyja cserben az iparosérdekeket, nem hagyja cserben a saját érdekeit. Egy dolgozó iparos. nfiLMAGVABORSZAG íraaHHMmDraHB ¿JL3 1928 május 11. irvf a friíí x kenye r oly kapós HORCO vdízoncipo gummitdlppdl. w Ongyilkos-ankélra" hívják össze rendőrség tisztikarát (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter ominózus öngyilkossági rendelete mindenütt nagy megütközést keltett és a belügyminiszter legutóbb kénytelen volt kijelenteni, hogy a rendeleten lényeges módosításokat eszközöl. A rendelet óta Szegeden két öngyilkosság történt, a rendőrség azonban hivatalos kommünikét nem adott ki az esetekről A belügyminiszter intenciója alapjan dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, a szegedi kapitányság vezetője tegnap elhatározta, hogy a rendelet végrehajtásának módozata körül felmerült »véleményeltéréseket rendőrtiszti megbeszélésen fogja tisztázni. A vélemények szerint ugyanis a rendőrség a jövőben tudomására hozza majd a sajtónak mindazokat az öngyilkossági eseteket, amelyek halálos kimenetelűek voltak. A köznek nem lehet érdeke az, hogy az öngyilkosságok titokban maradjanak. Kivételek természetesen azok az esetek, amikor külön kérelmezik, hogy az öngvil, kosságról a rendőrség kommünikét ne adjon ki. A rendőrtiszti ankét után, értesülésünk szerint. a rendőrség a szegedi sajtóval is érintkezést keres, hogy közös megállapodást lehessen létrehozni a belügyminiszter furcsa rendelete nyomán támadt különös helyzetben. Egy összeroppant karrier, egy puritán becsületességii ember fertőbe sodrolt életét láttuk tegnap zsúfolt házak előtt leperegni a Belvárosi Moziban. Mintahog* a világ összes államai ugy mi Is meghajtjuk elismerésünk zászlaját a filmművészet ezen páratlanul álló mesterműve előtt. Csodálatos ez az ,E sodort ember". Büszkeséggel gondolunk arra, hogy Biró Lajos, a ma legkeresettebb író a vérünkből való vér s a megyar Czukorra1 egy olyan és készítőinek példátlan elismerést szerző remekművet ejéndékozták meg a mllvelt világot, mint az .Elsodort ember*. Meséje lélekbe markoló, a főszereplő Emit Jannings az emberi lélek legrejtettebb hurfait szólaltatja meg A rendezés a legaprólékosabb részletekig ol; tökéletes, amilyen csak a világ legnagyobb rendezőjétől, Flemminglől várható. Csodálatos ez a film, mely egyaránt nevel és szórakoztat. Mindenkinek látnia kell. Kötelezővé kellene tenni, hogy minél nagyobb tömegek nézzék meg a filmet Az „Elsodort ember" előtt a newyorki Kossuth szobor leleplezéséről készült eredeti helyszíni felvételek s a Kossuth nóta hozták eksztázisba a nagyszámú közönséget. 99 99 A fáblánl eskildl pöre a tanító ellen az Iskolai botrány után (A Délmagyar ország munkatársától.) A Délmagyarország nemrégiben beszámolt a szegedi tanfelügyelöséghez tartozó fábiáni községi iskola botrányáról. Barkas László községi esküdt ugyanis megjeleni a tanteremben és botot emelt Vécsei Pál tanítóra. A községi esküdt és a tanító már régebb idő óta ellenséges viszonyban voltak. A botrány napján az esküdt, az iskolás gyermekeket kiakarta vezényelni munkába, hogy az iskola udvarán levő fát behordják. A tanító tiltakozott az esküdt önkényeskedése ellen és a tanterembe behatoló esküdtet kiutasította, aki erre bolot emelt a tanítóra. A megtámadott tanitó a botrányos esetről azonnal jelentést teH a szegedi tanfelügyelőségnek, mafd bünügyi útra terelődött az ügy és a hivatalos hatalommal visszaélő esküdt btinügyének aktái jelenleg a szegedi ügyészség előtt feküsznek. A hivatalos feljelentésen kivül a fábiáni iskola botrányának érdekes mellékhajtása támadt. Ezt az ügyet a napokban tárgyalta a szentesi járásbíróság. Ez alkalommal Farkas Pál községi esküdt volt a feljelentő. Az esküdt azéri emelt vádat Vécsei Pál tanitó ellen, mert az Horváth János fábiáni szélmalmában őt állítólag nfaragatlan parasztnak" nevezte. A járásbíróság két tanút hallgatott ki, akik azt vallották, hogy csak közvetve tudnak az esetről. A bíróság elrendelte Horváth János szélmalmos kihallgatását is, hogy tisztázást nyerjen a fábiáni iskolai botrány hősének vádja. lOO pengő havi ftxfizetést és magas jutalékofnyujtunk jómegjelenésü, magánfelek és hivatalok látogatására rátermett uraknak és hölgyeknek. Electrólux Rt., Kálvin tér 2. sz. tfSr RIMSKE TOPLICE ("Római fürdő) a jugoszláv Gastein, radióaktív Termálfürdő. Kitűnő hatású csoz, köszvény, isehias, női betegségek, álmatlanság és étvágytalanság eseteiben. Gyorsvonati megállóhely. Pensio: az előszezonban fiO dinár, utószezonban 80 dinár. K20
