Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-10 / 106. szám

DÉLMAGYARORSZÁG wtnimm m^tr^rs 1928 május "10, Rothermere lord pártfogásának elnyerése érdekében mozgalom Indult Ausztriában Tirol farlományfttntfke levelet irt Rothermerenek Bécs, május 9. (A Délmagifarórszdg bécsi tudósítójától) Osztrák politikusok körében mozgalom indult meg Rothermere lordnak Ausztria számira való megnyerése érdekében, kz osztrák politikusok azt szeretnék, hogy Rothermere lord a trianoni békeszerződés revízióját sürgető akcióját terjessze ki a saint germaini békeszerződésre is. Tirol tartományfőnöke, dr. Slumpf a napokban levelet irt Londonba Rothermere lordnak. Erről a levélről a larlományfőnök a köwtkező nyilatkozatot telte: — Objekliv hangú levelet irlam Rothermere . lordnak, mivel a lord az ulóbbi időben ismé- I telten tárgyalásokat folytatott olasz politiku- | sokkal, többek tíozött Mussolinivei is és én szükségesnek tartottam, hogy Rothermere lordot megismertessem a valódi tényállással. Levelemben megírtam Rothermere lordnak, hogy a délliroli németek joggal igényt tarthalnak mindarra, amit Rothermere a magyarok számára reklamál. A tiroli larlományfőnök akciójához az. olasz uralom alá került déltiroli németek Ausztriába repatriált vezetői is csatlakozták. Bozen utolsó osztrák helytartója, dr. Mumefter Ernő kijelentette, hogy a déltiroli németség meg van győződve arról, hogy n trianoni békeszerződés revízióját célzó mozgalom nem marad elszigeI Ive, hanem csakhamar ki fog terjedni ' a többi békeszerződésekre is. Jánossy Gábor: Az a külföld, amely nem élvezte a bolsevizmus áldásait. Propper Sándor: A bolsevizmus egyetlen ellenszere a demokrácia. Felkiáltások a baloldalon: Ugy van! Ugy van! Fábián Béla: A legvadabb reakció sziüie a bolsevizmus!. , Propppr beszé ;ét a következőkép fejezi be: | — A IIa'vmiy-réH ellensul ozása volt a Náriosy« j i(é!e!nek, amit kénytelenek voltak msghozni. Általános Izgalom közepette tették szóvá a Házban a Hatvany~itéletet „A Hatvany-itélet ellensúlyozása volt a Nádossy-iíéleínek" — mondotta Propper Izgalmak az Igazságügyi íárca vitájában Hud»pest, május 9. Tiz képviselő jelenlétében kezdték meg az igazságügyi tárca általános tárgyalását a képviselőház szerdai ülésén. tírffy Imre előadó ismertette a tárca költségvetéséi. Ismertette a bíróságok működését. Hangsúlyozta. hogy az ügyforgalom óriási módon emelkedett, különösen a telekkönyv ügyforgalmában, ahol az emelkedés több mint 130 százalékot tett ki. Az igazságügy miniszter a telekkönyvi státust száz személlyel fogja szaporítani. Az ügyvédség panaszairól szólva, beszél a. jogi oktatás reformjának szükségességéről. Kényszeríteni kell a jogászlfjuságot a tanulásra. meg kell hosszabbítani a szemesztereket és az ügyvédi gyakorlatot. Bud János pénzügyminiszter ezután beterjesztett? az appropriációs javaslatot. — Második javított és bővített kiadás! - kiáltottál; a szociAüsták oldaláról a pénzügyminiszter felé. Az igazságügyi tárca általános vitájának első szónoka Propper Sándor. Beszédében a Ház meglehetősen nagy izgalma közepette szóvá tette A Halvany-ügyet. Propper Sándor teljes amnesztiát és az emigráció likvidálását követelte beszédében. — Bár ez a kívánság — mondotta — különösnek tetszetik akkor, amikor alig egynéhány hónappal ezelőtt hangzott el a törvényszéknek példátlanul sulyoe ítélete a Hatvaav-flgyben, amelyben a tábla éppen tegnap hozott ítéletet. A táblai itélet már némileg enyhítette az első Ítéletet. ¿sltvay Tibor elnök figyelmeztette Proppert, hogy folyamatban lévő büntetőpert, amelyben jogerős itélet még njnes, ne vonjon bele a vitába. Propper Sándor kijelentette, hogy nem az ítélettel foglalkozik, hanem Dabasl-Halász főügyész beszédének egyes részeivel. Az elnök ismételten rendreutasítja Proppert, ekj így folytatja: — A tárgyalás során olyan jelenségük fordultak elíf, amelyek engem, mint törvényhozót felháborítanak. > — Dabasi-Ha.láSz főügyész azt mondta, hogy a bíró Is benne él a nemzetben, a társadalomban és nem vonhatja ki magát a nemzeti ideálokból. Azt mondta, szomorú volna, ha a bíró elvonatkoztatná magát a wemzettől és ridegen hozná meg ítéletét. Ez a kijelentés engem felette aggaszt. Az ügyész politikai állást tölt Be és az igazságügymiuiszter felügyelete alatt áll. — Eddig ugy tudtuk, hogy a bírónak el kell vonatkoztatnia magát miuden külső befolyástól és ridegen meghozni ítéletét. Hivatkozott a főügyész a nemzet idealizmusára, de a nemzet idealizmusa más volt 48-ban, más 49—67-ig, más 1914-ben, más 1918-ban, más 1919-ben és más ma. Az ideálok változnak. A biró pedig az uralkodó politikai hangulatoktól távol kell, hogy maradjon. Nem tudom mit szól az igazságügvminiszter uiehoz, hogy az ügyészi székből a kormányi bírálja és azt mondotta, hogy a kormány taktikázott. Ezt intézze el az igazságügyminiszter ur maga, de Dabasi-Halász főügyész ur egyes kijelentéseit nem lehet szó nélkül hagyni. Azt mondotta, hogy RathenBu a legszélsőségesebb volt. Nagy zaj támadt Proppernek erre a kijelentésére. Felkiáltások a baloldalon: Ilyet mondjon egy főügyész! Káinok!-Bedő Sándor: Aláírom minden szavát! Beck Lajos (magából kikelve kiáltja): Akkor ön nem olvasta a beszédet, Rathenau nem volt radikális bolsevik!. (Nagy zaj.) Felkiáltások a szoelállstáknál: Egész Németország gyászolta. Propper Sándor: Az igazságügy miniszter ur figyelmeztesse ügyészeit, hogy külpolitikai vonatkozásokat ne vonjanak be beszédükbe. Zsltvay Tibor elnök figyelmezteti Propper Sándort, hogy külpolitikai kérdéseket ne tárgyaljon az igazságügyi vitában. A baloldal nagy zajjal fogadja az elnök enundóját. Propper Sándor: Az igazságügy miniszter ügyészei ne vétsenek a nemzetközi illem ellen. Rathenaut 1922-ben gyilkolták meg és ő a német köztársaságnak minisztere volt. Zsltvay Tibor elnök Propper Sándort rendreutasítja, mert a figyelmeztetés ellenére külpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozott. (Nagy zaj.) • Propper Sándor: A rendreutasitást tudomásul veszi, de kijelenti, hogy az Ilyen kijelentések, mint amilyeint a föügyész tetl, nagy károkat okoznak az országiak. Propper Sándor: Az üldözés nemcsak letartóztatott és elitélt egyénekkel szemben nyilvánul meg, hanem a fogházakban is, ahol különbsége! tesznek a közönséges és politikai bűntettesek között, de nem a politikai foglyok javára. Dolgoztatják a foglyokat, ez helyes, humánus, de kiszolgáltatják "Őket magánvállalkozóknak, akik kizsákmányolják, néhány fillért fizetnek a foglyoknak. Fábián Béla: Van olyan |s, aki nyugdijat kap, hogy ne kövessen el uj bűncselekményeket. Havönkint ketten küldik meg neki a nyugdijat. Esztergőlyos János: Képviselő ur, én ezt nem hiszem el! Propper Sándor: fin a baloldali politikai vétkesekről beszélek. ítélet nélkül fosztanak meg embereket szabadságuktól. Jánossy Gábor: Milyenek a baloldali foglyok? Esztergályos János: Hát a jobboldaliak? Fábián Béla (Jánossy Gábor felé): Elvezetem a képviselő urat a nagykátai adóhivatalba. Ott majd megtudhatja. Az elnök figyelmezteti Fábiánt, hogy tartózkodjék mellékszónoklatok elmondásától. Propper Sándor: Hallgassák meg a saját pártjukból Perényi Zsigmond bárót, aki nagy hasznára lenne az országnak, ha ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban felszólalna és elmondaná amerikai tapasztalatait, hogy a külföld milyen véleményt táplál az ilyen igazságügyi kilengésekről. Ezután Yárv Albert emelkedik szólásra: A királykérdés ma már nem izgatja a lelkeket. Ma már mindenki megegyezik abban, hogy minden más kérdés fél'retételével egyetlen politikai feladatunk az ország hUpraáUUása, az alkotmányos élet és a jogrend biztosítása, gazdasági életünk; megerősítés?, és a trianoni békének békés ITT OTT "való megváltoztatása. A;nig mi ezen az oldalon az újjáépítés munkáját az építőmunka ' természetének megfelelően fogjuk' fel. Felkiáltások az eiieuzéken: Csődök! öngyilkosságok! Váry Albert: ... a nyugodt, békés, óvatos haladás utján, megyünk előre ... Egy hang a baloldalon: Visszafelé! Felkiáltások a baloldalon: Kossuth Lajosi Térjünk vissza a 4S-ra! Sajtószabadságot! Közszabadságot! Váry Albert: ... Mi is demokráciát akarunk, mi is akarjuk terjeszteni a kőzszabadságokat, (Óriási zaj a baloldalon.) Felkiáltások a baloldalon: Középkort -csinálniI Gál Jenő: Hová lett a régi Váry Albert, Vázsonyi Vilmos barátja? Váry Albert elismerését fejezi ki az amnesztia: rendeletért, amely egyetlen tollvonással törölte a mult évek összes politikai bűncselekményeit, a tiltott közléseket és egyéb bűntetteket. " Fábián Béla: .Majd én küldők a képviselő urnák néhányat, amely még folyik. Váry Albert: Ha a bíróság tulszigoru, akkor reakciót szoktak emlegetni, ha enyhe, vagy felmentő ítéletet hoz, akkor destrukcióval bélyegzik meg a magyar bíróságot, amely nem érdemli meg ezt a vádat. Elévülhetetlen érdeme a magyar bíróságnak., hogy helyreállította a tőrvény beCsűlélét. Ha szigorú büntetést íioz, az még reakció. A biróság csak' érvényt akár ázetóütií a törvénynek,. i ' Gál Jenő: Attól függ, hogyan indokol. Váry Albert: Ami a bírói függetlenség kérdését illeti, az utóbbi időkben mind gyakrabban hangzik el az, hogy a magyar bíróság nem független, függ a kormánytól és a kormány talán még ítélkezéseiben is befolyásolni bírja. Azzal a tetszetős jelszóval támasztják ezt alá, hogy á birák kinevezése és előléptetése: a kormánytól függ. Nem lehet azl állitani, hogy akad bíró, aki esküjét megszegi előmenetele kedvéért. Csak a politikai pörök területén tehetne szolgálatot a biró a kormánynak. Felkiáltások az ellenzéken: Azért kell kivenni a politikai pört a biróság kezéből és független esküdtekre biznl! Györki Imre: A birói függetlenségnek két "alappillére van. Először ki kell venni az előléptetést a kormány kezéből, másodszor tisztességes fizetést kell adni a bíráknak. Határozati javaslatot terjeszt be az esküdtblráskodás visszaállításáról, a kivételes intézkedések megszüntetéséről, a rehabilitációról szóló törvényjavaslat benyújtásáról és a halálbüntetés eltörléséről. Utána Hunyady Ferenc gróf szólalt fel. Horváth Mihály határozati javaslatot nyújtott be a birói kar képesítési és működési pótlékának visszaállítása érdekében. Wolff Károly az esküdtszék ellen beszélt. Gál Jenő tisztelettel és elismeréssel adózik a biróság egyes tagjainak, azonban meg kell állapitani, hogy évek óla bizonyos dekadencia mutatkozik a jogszolgáltatás lerén. A magyar birói kar a régi törvényekben megszabott keretek közt elavult, mert a kinevezés terén nem állunk szemben a teljes pártatlanság garanciájával. Már Deák Ferenc kívánatosnak mondotta áz esküdtszéket. Helyteleniti, hogy a birőság a magyar állam nevében hoz Ítéleteket; mert maga az állam is lehet pörösfél. A.nemzet nevében kellene ¡ítélkeznie. A kinevezést függetleníteni, kell. a kormánytól és. 12 kúriai bíróból álló tanácsiak kellene titkos választással gondoskodnia a biröi testület kiegészítéséről. '•', Az elnök ezután az általános vitát berekesztette és a Ház többsége általánosságban elfogadta az igazságügyi tárca költségvetését. A határozati javaslatok feletti döntéssel kapcsa-, latosan az igazságügyminiszter bejelentette, hogy a rehabilitációs törvényjavaslatot rövidesen beterjeszti. Az ülés este egynegyed 7-kor vécret ért.