Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)

1928-05-09 / 105. szám

1928 május 9 HKS DftLMAftYARORSZAG A város egész társadalma részivel! a zsinagóga liuszcmöleszíeiidős jubileumi istentiszteletén Éled a benső béke ragyogó reménysége — mondotta dr. Lőw Immánuel főrabbi (A Délmagyarország munkatársából.) Impo­záns ünnepséggel jubilálta Szeged zsidósága 8 25 éves zsinagógát. A jubileumra eljöttek a hatóságok vezetői, a katonai parancsnokság, a rendőrség, a különböző felekezetek küldött­ségei és lelkészei, Szeged társadalmának min­den rétege. Ott voltak a város képviseletében dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Rack Lipót tanácsnok, dr. Tóth Béla főjegyző, meg­jelent dr. Shvoy Kálmán tábornok, dr. Sza­lag József kerületi rendőrfőkapitány, dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos, Jekelfalussy ezredes, Kiss Ferenc miniszteri tanácsos, az evangé­likus egyház felügyelője, Várhelyi József pre­látus, Bakó László református lelkész, Wag­ner Gusztáv, a Kereskedelmi és Iparbank el­nöke, clr. Vidákovits Kamill egyetemi tanár, Fluck Ferenc műszaki főtanácsos, dr. Ko. oács József, a református egyház főgondnoka, a görögkeleti szerb egyház világi képviselője, dr. Kecskeméti Ármin makói főrabbi, dr. GoW­berger Izidor, a budapesti zsidó gimnázium igazgatója, dr. Biedl Samu hitközségi elnök ve­zetésével az elöljáróság teljes számban, Varga Mihály vezetésével a Szentegylet elöljárósága, Baumhorn Lipót, a templom művész terve­zője, az életben levő vállalkozók: Duschák Henrik, Rubin József és Fogel Ede. A zsúfolásig megtelt zsinagógában az ün­nepi istentisztelet Makkai Emil Ünnepi him­nuszával kezdődött, amelyet Fichtner Sándor zenésített meg zenekarra, orgonára és vegyes­karra. Ezulán dr. L6w Immánuel főrabbi lé­pett a szószékre és költői szépségekben gaz­dag beszédben emlékezett a templom negyed­százados jubileumán. — ötször öt éve ma a feledhetetlen ünnep­nek — kezdte meg prédikációját. Fölös ün­nepség nem vág hozzánk, de hálánk mégis akaratlan imába csordul. Majd a régi elöljáróságról beszélt, amely a templomot épiltette és amely bátran kezdte és vállvetve fejezte be a hatalmas munkát, az »istenes müvet«. Nemesveretü szavak szól­tak a müvészalkotónak, akinek »ihlete a mű­vészi lélek megoldatlan rejtélye«. A zsina­góga negyedszázada végigélte a háborgó idő­ket, amikor a templom tőszomszédságában lövések dördültek, amelyek az ablakokat is érték. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Parázslik még a világotgyujtó tűzvész üszke, de gyérül a szikrája és éled a benső béke ragyogó reménysége. A zsinagógát ne bántsa pedig ég haragja és ember gyülölsége... Lamberg Mór főkántor ezután az elhunyt elöljáróság emlékére halotti imát énekelt, majd dr. Frankéi Jenő rabbi imádkozott. Ez­után az ünnepség egyik legmeghatóbb része következett- Baumhorn Lipót. Fogel Ede, Ru­bin József és Duschák Henrik az elöljáróság tagjai kíséretében a frigyszekrény elé léptek, miközben a vegyeskar orgonakisérettel gyö­j nyörü egyházi dalt énekelt, amelyből érces erővel csendült ki Lamberg Rózsi és Radó Anna duettje. A frigyszekrény előtt mondotta el dr. Lőw Immánuel könyörgését, áldást kér­ve a csonkahaza régi, nagy határainak mi­előbbi visszaszerzésére. Szeged összes templo­maira és lelkészeire, a hatóságok fejeire és a véderöre. Harminctagu virágokkal dekortált gyermek­kar énekelte el végül Ligeti Jenő vezényletével a magyarok imáját, szem nem maradt szára­zon, amikor a gyermekek ajkáról felcsendül­tek újszerű betanítással a leheletszerű akkor­dok. SZABÓ LASZLQ EMLEKIRATAI XL Dr. Mephisto 1894 nyarán egy verseci kútfúró, Neukom, valahol Szabolcsmegyében dolgozott és mint hipnotizőr, érdekes mutatványokkal szórakoz­tatta az uri társaságot. Egyik mutatványa azonban tragikusan végződött: Alapi Salamon Tódor nagybirtokos hánya, Ella, akit Neukom hipnotizált, a produkció közben hirlelen meg­halt. Ez országos szenzáció volt akkoriban és igen sokat beszéltek róla Szegeden is, de akkor még senki sem tudta a szegedi társaságban, hogy tulajdonképen mi is az a hipnózis? Mivel én már olvastam néhány német köny­vet a hipnózisról s ezekben különösen meg­figyeltem Jendrassik Ernő tanár kísérleteit, azt hiszem, hogy elég intelligencia nyilatkozott meg abban a tárcacikkben, melyet a hipnó­zisról megirtam és a Szegedi Napló szer­kesztőségébe név nélkül elküldtem. Csak ezt L:tlem a cim után: »Irta: dr. Mephisto.i A cikk feltűnést keltett, — mindenkit érde­kelt a téma, melyet meg is tudtam magya­rázni. Mindenki találgatta, hogy ki lehet az a dr Mephisto? A sikeren felbuzdulva gyors egymásutánban irtam cikkeimet a Napló szá­mára a spiritizmusról, a telepathiáról és egyéb okkult dolgokról, majd a theoszoíiáról, sőt betolakodtam a metafizika területére is a negyedik dimenzióról szóló tanulmányom­mal.' A harmadik vagy negyedik cikk után felmentem a Napló szerkesztőségébe és lelep­leztem magam, hogy én vagyok az a dr. Mephisto. Nagyoh biztattak, hogy minél töb­bet irjak és miután erre nagy mértékben rá is értem, irtam is és csak azt kötöttem ki, hogy Bába Sándor, a lap tulajdonosa, tárca­cikkeimét könyv alakban is adja ki. Bába erre vállalkozott is és nem is fizetett rá erre az üzletre. A könyvnek ezt a cimet adtuk: Kalando­zások a filozófia országában. Békefi válasz­totta ezt a cimet. Fritsch táti, a nyomda fak­tora a borítékra rátette egy kis madárnak a képét is. — A klisé egészen uj és nem tudjuk mire felhasználni, mondotta, — legalább a rajz élénkiti egy kicsit a címlapot... Bele kellett nyugodnom a dologba. A könyvre előfizetést hirdettünk: egy forintot kértünk a megrendelőktől. Azonban senkisem l'izelett elő egyetlenegy példányra sem. Fried­mann ur, az üzletvezető (lehet, hogy rosz­szul emlékezem a nevére) minden nap egyre sötétebb szemekkel nézett rám, de azért állot­ták a megállapodást: a kötetet kinyomatták. Honorárium gyanánt kapiam bi'lőle négy pél­dányt. Elküldtük az összes pesti lapoknak, de egyedül a Hazánk irt róla öt sort egy esz­tendő múlva, a többi lap még csak meg se említette, hogy megjelent a könyvem. Ter­mészetes tehát, hogy nem igen keresték a — —TS könyvet, — hiszen Bábának nem volt könyv­kereskedése és a könyvből egyetlen példánvt sem adott át a könyvkereskedelemnek. A következő évben azonban mégis eladta a könyvem összes példányait, darabonkint egy forintért. Bába akkoriban a csendőrségi nyom­tatványok szállítója volt és egy alkalommal az az ötlete támadt, hogy a csendőrségi nyom­tatványok árjegyzékére rányomatott egy hir­detést a következő tartalommal: Egy forintért megrendelhető a KALANDOZÁSOK cimü könyv, melyet dr. Mephisto irt. Szenzációs és izgalmas! Minden nyomozó csendőr számára nélkülözhetetlen! Képzelem hogyan vágták földhöz a köny­vet a derék csendőrök, mikor izgalmas kalan­dok helyett csak a filozófia országában való kalandozásaimat inkább tudálékos, mint tudós értekezéseimet találták benne! Tény azonban, hogy a könyv összes példányait egy hónap alatt megvették a csendőrök és Bába Sándor­nak végre is csak ez volt a fontos. (Ha a Délmagyarország olvasói közül vala­kinek van egy ép példánya és hajlandó meg­válni tőle: engem nagyon megörvendeztet vele; a Délmagyarország kiadóhivatala az első pél­dányért, melyet esetleg behoznak, hüsz pen­gőt, öt további példányért pedig tiz-tiz pen­gőt hajlandó megbízásomból kifizetni.) Nemrégiben lapozgattam dr. Mephisto köny­vét a Nemzeti Muzeum könyvtárában (meg­van a Somogyi-könyvtárban is) és igen jól mulattam azon a merészségen, mellyel a leg­nagyobb és legnehezebb problémákat tárgyal­tam egy gyermek-ifju nagyképűségével ugy, tüntetve fel a megoldást, mintha az egy oly, kitűnő filozófus számára, mint aminőnek én tartottam magamat életemnek abban a korsza­kában, a világon a legegyszerűbb dolog lenne. Mint humorista is szerepeltem 1894 nyarán. Az ifjúság matinét rendezett a Tisza nagy­mében s a műsoron én is szerepeltem: »A szerelem, mint olyan« cimü felolvasásommal, melyben a tudományos értekezések stílusát gúnyoltam ki, még pedig a hallgatóság állandó derültségéből következtetve, nem csekély siker­rel. Ez a kis munkám pár nap múlva megje­lent a Napló-hun. Szeptemberben felrándultam Pestre, hogy újból beiratkozzam az egyetemre. Az előző két félévem teljesen elveszett, mert egy tanár­ral sem Írattam alá az indexet. Ezúttal azon­ban már egy kissé tovább mentem, amennyi­ben néhány tanárnál jelentkeztem, de nem valamennyinél és mielőtt az előadások meg­kezdődtek volna, visszatértem Szegedre, mert nem volt pénzem. így ez a félévem is elveszett. Beiratkoztam angolra is az öreg Patterson Arthurhoz, aki a hatvanas években, mint tu­rista, könyvet irt Magyarországról és azért kapta az egyetemi katedrát, de tanítani nem tudott és nem is igen akart és olaszra Antonio Messi professzor úrhoz, egy kedves öreg bécsi­hoz, aki örömében majd a nyakamba borult, mikor a beiratkozás alkalmával olaszul beszél­gettem vele. Az öreg ur gyér haja csupa pomádé volt s a bajusza valódi tiszaujlaki bajuszpedrővel hegyesre volt kidolgozva. Büsz­kén emiitette előttem, hogy annak idején Petőfi Sándort és Kossuth Lajost is ő tanította olasz nyelvre. Sajnos, egyszer sem mehettem el Signor Messi előadására és igy nem mond­hatom el, hogy olaszul egy mestertől tanul­tunk mi hárman: Petőfi, Kossuth és én. De kevés híja, hogy nem igy volt — körülbelül ¡BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI | 0 " ' " — Máus 9-én, szerdán REGINALD DENNY legújabb fi'mje Szervusz apukáin vigjMék 6 felvonásban. Azonkívül: Tilos a flört dráma 7 telvanásban. Főszereplő: PUTTY LYA Májas 9., 10 ín, szerdán és csütörtökön Az éjszaka rózsája | Bürügyi dráma 7 felvonásban. Főszereplő: Putty Lya. M Azonkívül. Az ellenállhatatlan Harry 1 Vigjáfék 6 felvonásban. Főszereplő: Normann Kerry. íj Előadások kezdete: 5, 7, 9, veár- is ünnepnap 3. 5, 7,9 Arakor. E'őadások kezdete 5, 7 9, vasár- is ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor, jg

Next

/
Oldalképek
Tartalom