Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-08 / 104. szám
m DÊLMAGYABORSZAG többek között, hogy gellérthegyi lakásán valami szerelési hiba keletkezett r0t iparost is hivatott, de a hibát f egyik sem tudta kijavítani Végül is 1 ö házbajáró postás végezte el a mun-1 kát, még pedig kifogástalanul. Az iparosok tehát tanuljanak meg jobban, dc főként olcsóbban dolgozni, mert csak igy szoríthatják ki a kontárokat. A radikális rendelet kiadását lehetetlennek tartja a miniszter és lehetetlennek tartja azt is, hogy az ipartestületek kontárbiztosai hatásági közegekként működjenek. Az az iparos, akinek fáj a kontárok működése, ne szégyenkezzen, hanem jelentse fel őket. Ezen a téren a rendőrőrszemeket mindig igénybe veheti. A küldöttség tagjai megütközve hallgatták a miniszter kijelentéseit. Olyan megjegyzések hangzottak el, hogy az iparosok éppen a följelentő, a nyomozó és az utánjáró szerepét nem kívánják betölteni, ezért kérnek hatósági intézkedéseket. Gombos István, a szegedi kamara egyik kiküldöttje rámutatott arra, hogy a kontárokkal a legális iparosok nem versenyezhetnek, mert a kontárok adót, illetéket nem fizetnek, üzleti rezsijük ¡sincs. így nemcsak az önálló iparosságot károsítják meg, hanem megkárosítják magát az államot is, — Ha már az adók kérdésénél tartunk — mondotta Gombos —, el kell mondanom azt is, hogy Szegeden, ahol az ipari és kereskedelmi forgalom ai elmúlt évben lényegesen csökkent, a pénzügyi hatóságok az adóalapokat mégis teljesen indokolatlanul fölemelték. A minisztert ez a bejelentés láthatólag meglepte. Kijelentette, hogy azonnal utána érdeklődik a dolognak. Mintegy tiz perc. múlva tért vissza azzal, hogy beszélt Bud János pénzügyminiszterrel és Varga államtitkárral, akik éppen hivatalban voltak és kijelentették, hogy semmiféle utasítást nem adtak a sze- . gedi pénzügy igazgatóságnak az adóalap emelésére. A miniszter azt a tanácsot adta a szegedieknek, hogy konkrét, kirivó esetekben közvetlenül hozzáforduljanak. Végül megígérte a miniszter, hogy a kontárrendeletet, amely már régebben elkészült, rövidesen kibocsájtja. Huszonötéves a szegedi zsinagóga Visszapillantás a templom épUésének lörlélíelére — A szegedi zsidóság ünnepe Huszonötéves a szegedi zsinagóga. A negyedszázados évfordulón a szegedi zsidóság egy pillanatra megállítja a gyorsan inuló idő kerekét és bensőséges ünneppel áldoz a Templom első jubileumán. Ez a zsinagóga nemcsak a zsidóság hitéletének hajléka, hanem a magyar zsidó alkotó művészetének, a magyar építészetnek is remeke, amely előtt mész. szc földről jött emberek is, ámulattal állottak meg és leikes elismeréssel és csodálattal adóztak a monumentális zsinagóga szépségének. Azt mondják, hogy a szegedi zsinagógával szépségben csak a római vetekszik. A szegedi templom ma a legelső a világvárosok zsidótemplomai között. • Már a mult század vége felé egyre jobban élt a vágy a szegedi zsidóságban, hogy hitéhez méltó istenházát emeljen. Az eszmének dr. Lőw Immánuel főrabbi és néhai várhelyi dr. Hósa Izsó hitközségi elnök voltak a leglelkesebb propagálói. 1896-ban irták ki a tervpályázatot és az első dijat Baumhorn Lipót, a kiváló budapesti műépítész nyerte meg. Nagy eséllyel indult meg a gyűjtés. Ennek is az oroszlánrészét dr. Lőw Immánuel főrabbi végezte. A város és a társadalom nagy áldozatkészséggel siettek a szegedi zsidóság segítségére. 606.000 aranykoronába került a templom és a hatalmas összegnek több mint egyharmadát Szeged zsidósága fedezte, 216.780 koronát fizetvén be templomi örök üléseiért. Szeged város 40.000 koronát adott, pénzbeli adományokból 75.000 korona folyt be, kölcsönt mindössze 200.000 koronát kellett felvenni. Nem érdektelen idejegyezni, hogy a harminc évvel ezelőtt adakozók sorában a ma is élők között ott tatáljuk Kiss Károlyt 2000, begavái'i Back Bernátot 1500, Wimmer Fülöpöt 560, Reitzer Lipótot 100, Vas Károlyt 300, Vajda Manót 288, Pártos Lajost 224 koronás adományaival, dc rendkívül nagv volt az egyéb adakozók száma is. így például a szegedi zsidó ügyvédek 345 koronát adtak, a vasúti leszámoló és a Máv. szegedi zsidó hivatalnokai 100 koronát. 1900 augusztus elején kezdtek hozzá a zsinagóga építéséhez és 1903 május elején fejezték be és avatták fel. Ezt az ünnepséget ugyanarra a napra tűzték ki, mint egykor 1843-ban a régi, úgynevezett kistemplom avatását. 1928 május A Nagyszabású ünnepség volt az uj zsinagóga felavatása. A környező uccák zsúfolva voltak az emberekkel, a templomban egy talpalattnyi hely nem volt üres. A régi templomból az újba baldachinok alatt vitték a tóratekercseket, a diszes menet élén a katonazenekar zsidó motívumokból álló indulót játszott, amelyet az akkori 46-os karnagy, W5ber Ottokár komponált. Baumhorn Lipót műépítész a főbejáratnál átadta a templomkulcsokat várhelyi dr. Rósa Izsó hitközségi elnöknek. Az avatóünnepség a templomban folyt le, amelyen az ország leghiresebb főrabbijai tartottak szónoklatokat. Az istentisztelet közben a katonazenekar zsidómotivumokból komponált hármas korált játszott és egy nagy j fantáziát. Schorr Mór akkori főkántor énekelte a felavató kantátét zenekari kísérettel, amelyet ugyancsak Wőber Ottokár hangszerelt. Dr. Lőw Immánuel prédikációja a fenkölt szellemű főpap hitvallása volt a zsidóság, az emberszeretet és humanizmus mellett. »Sresed felebarátodat, mint tenmagadat« fogadja a templomba belépőt a kupola felirata és 25 évvel ezelőtt és 25 éven keresztül, szörnyű vérzivataros idők és megpróbáltatások közepette az ősz főpapnak mindig ez volt a jelszava. Az akkori elöljáróságból ma már senki sincs életben, a templom művész alkotója, Baumhorn Lipót azonban él és a mai ünnepségeken is résztvesz, a vállalkozók közül az ugyancsak életben levő Fogel Ede, Duschák Henrik és Rubin József nyertek meghívást. * Ma tehát 25 éve, hogy áll a Templom és bizonyára az elismerésnek, a hálának szavai illetik Szeged zsidó főpásztorát, amint áldást osztani a frigyszekrény elé lép. Lehet talán most néhány kenestlen szót mondani a tudós papról, akiről még Szegeden se sokan tudják, hogy milyen elismert tekintély a világ tudományos közvéleménye előtt. Pár hónap múlva ér el 50 éves papi évfordulójához és annyira szerény és egyszerű ember a magyar zsidóság felsőházi követe, hogy már eleve minden ünneplést elhárított magától. Amikor pedig hívták és egyhangúlag meg is választották Bécsbe, Stockholmba, a palesztinai egyetemre, nem ment, itt maradt a magyar zsidóság között, amelynek fél évszázad óta hires atyja nyomAkkumulátor iavitó üzem.Zaviza 1 évi garancia. Teleion 11-94. NEIGER Kóser éttermei Budapest, Teréz körút 4. Szegedlek találkozó helye. 48 dókát követve, vílágit^fáklyája. Az meg egyáltalában nem került nyilvánosságra, hogy pár hónappal ezelőtt a világ legnagyobb rabbiképző intézete, a newyorki szeminárium diszdoktorának választotta, amilyen kitüntetés magyar zsidópapot még sohasem ért. Hatalmas tudása a felebaráti szeretet hirdetőjét a virágok barátjává avatta. A felebaráti szeretettől a virágok szeretetéig nem hosszú az ut, de dr. Lőw Immánuel ezt az utat »A biblia flórája': cimü munkájában örökítette meg örökbecsű alkotással gazdagítva a világ tudományos életét. • Naplementével a csillagokkal egyidejűleg kigyullnak a Templom tízezernyi gyertyafényt árasztó csillárai. Felcsendülnek az orgona bugó akkordjai és Makkai Emil mélységesen és áhítatosan szép »Ünnepi himnusza« száll majd a mennyei kárpit felé, ünnepelni a megért 25 esztendőt. Gábor Arnoldi á Kortörténeti dokumentumul egykorú lapokból kijegyezzük azt a levelet, amit a templom felavatása alkalmából Wlassics Gyula m. kir, vallás és közoktatási miniszter intézett Lő'W Immánuel főrabbihoz: Főtisztelendő Url Bármennyire is óhajtanék az önök ünnepélyén megjelenni, erről más irányú elfoglaltságom miatt mély sajnálattal le kell mondanom. Jól tudom, hogy vallásuk ez uj hajlékában a hitbuzgóság mellett a hazafias eszméket isr mindig ápolni és dicsőíteni fogják. Hiszen a szegedi volt az első zsidó hitközség, amelyben magyar nyelvű isteni tisztelet tartatott, mert átérezte a szegedi derék zsidóság, hogy az édes zengésű hazai nyelv bevitele a templomba egyáltalán nem zavarhatja az istentisztelet vallási jellegét, magasztosságát, viszont a nemzeti szel\ lem ápolásában a templom igy hatalmas tényezővé válhatik. Már pedig a haza minden fiának — dicsérje az Istent bármilyen szertartás szerint — a haza boldogulásán a lehető legnagyobb igyekezettel kell munkálkodnia. Tudom, hogy Fő tisztelen dőségednek kiváló része van abban, hogy a szegedi zsidó templom: szószékéről hazafias szellem is terjesztetik; nem is lehet mást várni fiától annak a nagynevű atyának, kinek Főtisztelendő Ur valóban méltó fia. Nagykanizsán töltött gyermekéveimből emlékezem, hogy mily élénken élt ott emléke, akkor már másutt Ielkészkedő Lőw Lipótnak, Főtisztelendőséged boldogult atyjának* aki épp oly buzgó szolgája volt vallásának Skiváló munkása a vallásos irodalomnak, mint amilyen hü fia a magyar hazának. A mostani alkatomból jól esett mindezt elmondanom s gondolom ezzel igazoltam is, hogy szivem mélyéből sajnálom a felavató ünnepélyről való elmaradásomat, mit különben is dr. Rósa elnök úrral hivatalosan is tudattam, közöltem vele azt is, hogy az ünnepélyen leendő képviseletemre Szeged város főispánját kértem fel. Isten áldását kérve az uj templomra s a szegedi hazafias zsidó hitközségre, őszinte nagyrabecsüléssel maradok Főtisztelendő Ur kész hive Wlassics s. k. „ Selyemáruházból (Kérész ucca 10) még fentmaradt selymeket szöveteket bársonyokat csipkéket tavaszi kabátokat, női ruhákat még e héten 540 Kelemen u. 7. ségemben minden elfogadható áron eladom. Havi 20 pengős törlesztéssel vásárolható már a REMINGTON-PORTABLE a legmegbízhatóbb és legtökéletesebb hordozható irógép WIRTH és RENGEY 51» irógép, írodaberondező és mechanikai vállalatnál Szeged, Horváth Mihály ucca 7. Telefon 12—2Ij ——— Diltttlan bemutatás. '»